Az erdőssztyepp életközösségek jellegzetesek a gyepes és fás területek váltakozása miatt, sok tanulmányozási lehetőséget rejtenek magukban. Nem sok ember gondolkodik el azon, hogy a fás foltok vajon milyen hatással vannak a körülöttük lévő gyepre és fordítva? Általában mindenki az erdő-fragmentek szemszögéből vizsgálja a hatásokat, hiszen manapság nagy probléma a természetes területek feldarabolódása, viszont ennél az élőhelynél ez természetes. Nem sokan gondolnák, hogy az erdőfoltok és facsoportok bizony jelentős hatást gyakorolnak a környező gyepi területekre. Ezeknek a hatásoknak a jelenlétét lehet detektálni a mikroklíma, a környezeti változók és a vegetáció kapcsolatának összefüggéseiben.
A mikroklímába beletartozik a földfelszín közelében mért hőmérséklet, páratartalom, nedvességtartalom, szélerősség, beérkező fény intenzitása és mennyisége, stb. Ezeket a tényezőket remekül lehet rögzíteni mikroklímamérő műszerekkel, melyek egyik fajtása a szenzorhálózat, ahol egy időpontban sok műszer egyszerre végez adatrögzítést. Erdőbelsőből gyep felé haladva egy vonal mentén lehet rögzíteni ezeket a paramétereket, így láthatóvá válnak a különbségek az erdőbelső, a szegély és a gyep között.
Általánosan elmondható, hogy az erdőbelső hűvösebb, mérsékeltebben melegszik fel és hűl le egy nap alatt, a gyepen nagy különbség van az éjszaka és a nappal között. A szegély, vagyis a fás terület széle a másik kettő terület közötti átmenetet mutat. Szintén az erdőből a gyep felé haladva fel lehet térképezni a növényzetet, ezekből az adatokból meg lehet állapítani, hogy hol található a gyepes területen belül határ, ahol elválik egymástól a növényzet, mely szabad szemmel nem látható, mégis ott van. Ezt a határt a növényzet különbsége eredményezi, mely különbség az erdőfragment árnyékoló hatása miatt alakulhat ki. Az árnyékoló hatás következtében más növényfajok fognak előfordulni az erdőben és a gyepen, valamint ezek mennyisége is eltérő lesz. Ezt a növényzeti határt mindenki a szegély területén képzelné el, hiszen ott van vége a fáknak, de ez nagyon sok esetben nem ott található. Ez a határ bekúszhat a gyepes területre, vagy éppen az erdőbe, ugyanis a fák árnyékot vetnek, mely befolyásolja a környezeti paramétereket, mint a hőmérséklet, fényintenzitás stb. Csillag alakban is lehet dolgozni, például egy facsoport esetében, így minden égtájat lefedhetünk.
A mikroklímán kívül a talajban mérhető háttérváltozókat is megmérhetjük, mint a talajhőmérséklet- és nedvesség, valamint a növényzet szerkezetével összefüggő indexek, mint a levélfelület-index, talajlégzés, Shannon-diverzitás. Ezek a paraméterek szorosan összefüggenek egymással, a domborzattal és a vegetáció szerkezetével. Terepi térbeli méréseknél megfigyelhető, hogy minél nagyobb a talajlégzés vagy a levélfelület-index, annál kisebb a talajhőmérséklet, viszont annál nagyobb a talajnedvesség tartalom.
Ezek a dolgok szabad szemmel nem láthatók, viszont a környezeti paraméterek mérésével és a növényzet feltérképezésével általános mintázatokat fedezhetünk fel a környezeti tényezők és a növényzet kapcsolatában. Érdekes lehet egyéb mikroklíma komponenseket és más környezeti tényezőket is bevonni, és rájönni, hogy mi különbözik még attól, amit a szemünk lát?
A globális felmelegedés hatásai között általában az átlaghőmérséklet és a tengerek szintjének emelkedését, a sarkokon lévő jég olvadását szokták globális szinten kiemelni. Az idei év a Kárpát-medence térségében is extrém száraz eddig, amelynek nem csak a mezőgazdaságra, de a természetes élőhelyekre is nagy hatása van. A hazai szikes tavak teljesen szárazak, mely hatalmas gond a mostanában tömegesen megérkező és költeni vágyó vízimadarak számára:
MME Csongrád megyei Csoport híre
