Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2020. augusztus 6., csütörtök

A Főniciai mezőgazdaság nyomában


A tragikus Bejrúti események rávilágítottak több olyan problémára is, amik így vagy úgy, de kapcsolatba hozhatók a mezőgazdasággal.
Az egyik rögtön az ammónium-nitrát kérdése. A világ kevésbé szerencsés felén a hiányzó csapadék, gyenge tápanyagszolgáltató képességű talajok miatti terméskiesés egy részét igyekeznek nitrogén műtrágyával pótolni. Erre Bill Gates is ráírányította a figyelmet korábban. Az egyszerűbb összetételű, olcsó trágyák a keresettek nyílvánvaló okokból. Az ebből fakadó hátrányok, mint a higroszkópos tulajdonság, körülményes tárolhatóság, könnyű lebomlás pedig tökéletes recept a katasztrófához. Az olcsó tápanyag kritikus kérdés, de feltétlenül mérlegre kell tenni, hogy hosszú távon mi a fontosabb. Tényleg szükség van kiemelkedő terméshozamokra rövid távon, hogy utána az elsavanyodó talajjal további hátrányok és beszűkülő vetésszerkezet legyen az egyetlen út? A hagyományos gazdálkodási gyakorlat (mint a gravitációs öntözés vagy szervestrágyázás) nem feltétlenül elvetendő dolgok pusztán csak azért mert nem termelnek elegendő profitot hektáronként. Gazdasági elemzésekből is kiderül, hogy a Bejrúti kikőtő felrobbanása egész Libanon gazdaságát padlóra küldheti (megj.: Rotterdam lezárása nem járt ennyire elsöprő hatással Hollandiára), a sok halálos áldozat pedig elfogadhatatlan. Hét (!) éven keresztül nem talált gazdára közel 3000 (!) tonna műtrágya. A profit és az emberélet itt újra szembekerült egymással.

A másik elgondolkodtató tény az orosz-afrikai mezőgazdasági kapcsolatok. A hírek szerint a Bejrútban deponált orosz műtrágyát eredetileg Mozambikba szánták, de a teherhajó meghibásodott, ezért ki kellett rakodni. Most tekintsünk el attól, hogy az ammónium-nitrátot terrorszervezetek is előszeretettel használják és tételezzük fel, hogy a mozambiki mezőgazdaság fellendítése tényleg igényel, akár többször 3000 tonna műtrágyát évente. A mozambiki, önálló, csak önellátásra termelő gazdaságok számát balladai homály fedi, ellenben több mint 27 millió ember éhezik az országban. Sajnos Libanonban szinte "hagyománya" van a műtrágyás robbantásoknak.

Az országzászlók nemzeti szimbólumok. Libanonban a cédrus Mozambikban a Kalasnyikov és az ásókapa a vezérmotívumok.