Az élelmiszer-előállítás karbon-lábnyoma

A legfrissebb tudományos eredmények szerint a húsfélék és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével járulhatunk hozzá leginkább a karbon-lábnyomunk csökkentéséhez. Erről eddig is lehetett hallani, azonban a tanulmány szerint az egyéni fogyasztóknak sokkal nagyobb szerepük lehet a kibocsátás-csökkentésben, mint azt gondolnánk.

Tanulmány jelent meg a BBC oldalán (kalkulátorral) a különböző táplálék-félék környezeti hatását elemző legfrissebb tudományos kutatások eredményeivel. A cikk szerint az élelmiszer-termelés felelős az összes üvegházgáz-kibocsátás negyedéért, de az egyes élelmiszerek hatása nagyon változó, pl. a húsfélék és egyéb állati termékek tehetők felelőssé az említett kibocsátás-részesedés több mint feléért, holott a bevitt kalóriának mindössze ötödét teszik ki.

A megoldási javaslat összecseng az IPCC-jelentésben felsoroltakkal (ld. pl. 4.8. táblázat részlet):

Klíma akció	Az akció típusa	Példák
Mitigáció	Energia hatékony épületek	Szigetelés, alacsony karbon lábnyomú építőanyagok
	Alacsony kibocsátású újítások alkalmazása	Elektromos járművek, hőszivattyúk, távfűtés
	Energia hatékony eszközök használata	Hűtés, fűtés energia hatékonyan, energia hatékony készülékek
	Energiatakarékos viselkedés	Séta vagy biciklizés rövidebb távokon, inkább tömegközlekedés, mint repülés, alacsonyabb fűtési hőmérséklet, ruhaszárítás kötélen, kevesebb élelmiszer hulladék
	Alacsony kibocsátás mellett gyártott és szállított termékek megvásárlása	A hús és tejtermék fogyasztás mérséklése, helyi és idény élelmiszer vásárlása, megfelelő csomagolóanyag
	Szervezet szintű viselkedés	Alacsony kibocsátású termékek és eljárások tervezése, üzleti út helyett videó konferencia

A húsfélék és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével akár 2/3-ával is csökkenthetjük az élelmiszerekkel összefüggő karbon-lábnyomunkat a Science-ben eredetileg megjelent tanulmány szerint. Azonban nemcsak a terméktől, hanem az előállítás módjától, a szállítástól, a csomagolástól, a kereskedelmi lánctól is függ a környezeti hatás, egy-egy termék esetében a különböző eljárások, feldolgozási, csomagolási lépések stb. akár 50-szeres különbséget is okozhatnak.

Vessünk egy pillantást a különböző élelmiszerek okozta üvegházgáz-kibocsátásra (Science cikk alapján a BBC cikkben megjelent ábra):

A kutatók igyekeztek a környezetterhelést minél több szempontból vizsgálni és a teljes előállítási folyamat (földhasználat, takarmány-előállítás, szállítási költségek stb.) figyelembe vételével becsülni az üvegházgáz-kibocsátást. Az ábrán látszik, hogy egy-egy termék sokszoros környezetterhelésű, ha a gazdálkodási mód és egyéb, pl. feldolgozási lépések olyanok. Így pl., míg alapvetően a marhahús a legnagyobb környezeti hatású élelmiszer, akár 12-szer kevesebb üvegházgáz kerülhet a légkörbe, ha a tartási körülmények természetesebbek. Saját kutatásaink szerint is lehet klíma-barát a szarvasmarhatartás, ha extenzív, tradicionális módon zajlik (legeltetéses állattartás), a farm-szintű kibocsátás lényegesen kevesebb - az éves egyenleg akár nyelő aktivitást is mutathat - mint nagyüzemi gazdálkodásban. Hasonlóan, paradicsomból pl. a szabadföldit válasszuk inkább, mint a fűtött üvegházból valót, vagy sörből a csapoltat inkább, mint az üvegeset ;-), hogy klíma-barát fogyasztók legyünk. A vegetáriánus életmód terjedését várhatóan elősegítik majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló, de néhol már elérhető műhús készítmények. Ezek némelyike már elfogadható minőségű pótlékot jelenthet, de sok esetben felmerül az aggály, hogy génmódosított növényi alapanyagból állítják elő e terméket (jellemzően szója), amelynek hatásai máig nem tisztázottak. A jelenlegi legjobb alternatíva a fogyasztók számára egyértelműen a több növényi eredetű táplálék fogyasztása kiegészítve a jó minőségű, környezetkímélő állattartásból származó állati termékekkel.

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy a kibocsátás-csökkentés sokkal inkább a fogyasztók döntésein múlik, mint az élelmiszer-ipari vállalatokon! És ezzel el is jutottunk a piacgazdaság és a folyamatos fogyasztás-növekedés (hiszen a GDP-nek növekednie kell, ugye?) témaköréhez: az élelmiszer-iparnak nem érdeke a fogyasztás mérséklése (hogyan is lehetne?), és emiatt politikai korlátokra, szabályozásra sem igazán lehet számítani. A fogyasztói magatartás változása lehet az egyetlen eszköz, ahogyan ezt a cikk is kiemeli! Mint minden területen, itt is igaz, hogy az embereknek kell meghozniuk jó döntéseket, a multinacionális cégek és a politika nem fogja helyettük megtenni.
Ezzel is kapcsolódunk előző bejegyzésünkhöz - act now!

Fóti Szilvia, Balogh János