A 2019-es év

Már decemberben hallani lehetett, hogy elkészültek a WMO (Meteorológiai Világszervezet) kimutatásai az aktuális év és a közelmúlt globális klímaadatairól. 2019 januárjában a globális átlaghőmérséklet 1.1 °C-kal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, a légköri CO₂ koncentráció pedig tovább növekedett 2018-hoz képest is. A tengerszint emelkedése gyorsult az 1993 óta rögzített adatok alapján. Az óceánok hőmérséklete is emelkedik, és 26 %-kal savasabb a kémhatásuk, mint az iparosodás előtt.

Ha a folyamatok így haladnak tovább, közelében sem leszünk a párizsi klímacsúcson kitűzött 2 °C-os (újabban inkább a csak 1,5 °C-ot megengedő) célnak: akár 3 °C-kal is növekedhet az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet, elképzelhetetlen katasztrófákkal fenyegtve az életet Petteri Taalas, a WMO titkára szerint.

Ez a videó is ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet (angolul):

https://youtu.be/5RW1gZKY4KM

Illetve a NASA klímával kapcsolatos oldalán található számos video és cikk, többek között ez:

https://climate.nasa.gov/evidence/, ahonnan egy ábra:

Felirata szerint: a jégben (sarki jégsapkák, jégtakarók) lévő légbuborékok elemzése és jelenleg zajló mérések alapján meghatározott, az ábrán bemutatott értékek azt bizonyítják, hogy az Ipari forradalom után rohamosan növekedve mára soha sem tapasztalt mértéket ért el a légköri CO₂-koncentráció.

A legújabb hírek szerint Magyarországon a 2019-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta. Ezekhez a témákhoz kapcsolódik a BBC egy adása még tavaly decemberről, melyből néhány gondolatot szeretnék kiemelni:

-        147 %-a a CO₂ koncentráció az iparosodás előttinek

-        2019-es év a második vagy harmadik legmelegebb globálisan, de az utóbbi 5 év mindenképpen a valaha mért legmelegebb

Corinne Le Quéré (a fent említett kimutatás egyik szerzője, klímakutató) szólal meg a riportban:

-        a globális kibocsátás továbbra is nő, bár a növekedés üteme lassult, ez elsősorban a szénfelhasználás csökkenésével magyarázható, amelyet azonban jelentősen növekvő olaj- és gáz-fogyasztás egészít ki,

-        ami jó hír, hogy Amerikában és Euróbában egyetlen év alatt 10%-kal csökkent a szénfelhasználás, elsősorban új irányvonalak meghatározása és követése miatt: a szén kevésbé versenyképes a megújuló energiák mellett,

-        Indiában és Kínában mindössze 1% körüli a csökkenés, Indiában elsősorban az időjárás megváltozása eredményez több, vízerőműből származó elektromos energiát, Kínában pedig a gazdasági növekedés csökkenő üteme miatt alacsonyabb a szén felhasználása, de ezek nem döntéshozatali szinten megvalósult változtatások,

-        az olaj használata, ami elsősorban a közlekedéshez szükséges, fokozódott az elektromos autók megjelenése, terjedése ellenére,

-        a szén felhasználás csökkenésével párhuzamosan nőtt a gázfogyasztás, ami ugyanúgy kibocsátással jár, úgy tűnik, jelenleg a kibocsátás fokozódásáért éppen ez felel,

-        a közeljövőre nézve valószínűleg évi 1%-os kibocsátás-növekedéssel továbbra is számolni kell, mivel nincs igazi, stratégiai változás,

-        kutatások bizonyítják, hogy kell klímastratégia és kellenek irányelvek, célok, ahol ilyenek vannak, ott sokkal eredményesebb a kibocsátás-csökkentés, mint ahol nincsenek,

-        itt azonban komplex irányelvekről van szó, melyek érintik az utazás, építkezés, fűtés, talajhasználat stb. területeit egyaránt, és nemcsak a megújuló energiák, elektromos járművek használatára buzdítanak, hanem előirányozzák a fosszilis tüzelőanyagok kivonását is.