Miért érdekes?
Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.
2016. január 13., szerda
Csökkenő mértékű szén-dioxid kibocsátás?
Annyi negatív információt hallunk erről a témáról, hogy az ember akaratlanul is meglepődik, ha pozitív előrejelzés jelenik meg.
Az érdekes hír pedig az, hogy a számítások alapján a már 2014-ben is csökkenő mértékű kibocsátás-növekedés (az előző évekhez képest csak 0.6%) 2015-ben negatív előjelű lesz, azaz a 2015-ös ipar és közlekedés általi CO2 kibocsátás kisebb lesz, mint a 2014-es.
Érdemes megnézni a GCP honlapján közreadott infografikát, már csak azért is, mert külön-külön mutatja be a legnagyobb kibocsátókat.
A csökkenés oka részben aktív klímapolitika (pl EU), nagyobbrészt viszont a kínai gazdasági növekedés lassulása.
2015. december 7., hétfő
Sajtófigyelő 2: Megoldások
2015. október 19., hétfő
Légköri szén-dioxid koncentráció
https://www.youtube.com/watch?v=t0dXjmoA0dw
Ha kell hozzá magyarázat:
Az a lényeg, hogy a video első részében az 1979-től folyó légköri CO2 koncentrációmérések adatai láthatók két állandó (piros: Mauna Loa és kék: Antarktisz) és jó néhány egyéb (szürkék) mérőállomáson. Az állomások egyre szaporodnak, ahogy megyünk előre az időben - a térkép mutatja a helyzetüket.
Ami érdekes: fel-le hullámzik az érték egy éven belül (a fenti képen is látszik) - ez azért van, mert a nyári félévben (északi félgömb) a növényzet sok szén-dioxidot nyel el, a téliben meg többet bocsát ki. A déli félgömbön ez fordítva van, de ott a kevesebb szárazföld miatt nem is annyira kifejezett.
Mára pedig meghaladtuk a 400 ppm-et.
A video másik felében pedig visszafelé haladunk az időben egészen 800 ezer évig (először koncentrációmérések, majd jégminták alapján).
Amiből aztán látszik, hogy az ipari forradalom előtti kb 285 ppm-nél jóval alacsonyabb koncentráció volt jellemző pl a jégkorszakokban.
Persze a növények a mostanit jobban szeretik...

