Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2019. március 13., szerda

Szegély vagy nem szegély? Mi különbözik még attól, amit a szemünk lát? Környezeti paraméterek és a növényzet szerekezete közötti tér-időbeli kapcsolat erdőssztyepp élőhelyen

Az erdőssztyepp életközösségek jellegzetesek a gyepes és fás területek váltakozása miatt, sok tanulmányozási lehetőséget rejtenek magukban. Nem sok ember gondolkodik el azon, hogy a fás foltok vajon milyen hatással vannak a körülöttük lévő gyepre és fordítva? Általában mindenki az erdő-fragmentek szemszögéből vizsgálja a hatásokat, hiszen manapság nagy probléma a természetes területek feldarabolódása, viszont ennél az élőhelynél ez természetes. Nem sokan gondolnák, hogy az erdőfoltok és facsoportok bizony jelentős hatást gyakorolnak a környező gyepi területekre. Ezeknek a hatásoknak a jelenlétét lehet detektálni a mikroklíma, a környezeti változók és a vegetáció kapcsolatának összefüggéseiben. 


A mikroklímába beletartozik a földfelszín közelében mért hőmérséklet, páratartalom, nedvességtartalom, szélerősség, beérkező fény intenzitása és mennyisége, stb. Ezeket a tényezőket remekül lehet rögzíteni mikroklímamérő műszerekkel, melyek egyik fajtása a szenzorhálózat, ahol egy időpontban sok műszer egyszerre végez adatrögzítést. Erdőbelsőből gyep felé haladva egy vonal mentén lehet rögzíteni ezeket a paramétereket, így láthatóvá válnak a különbségek az erdőbelső, a szegély és a gyep között. 
Általánosan elmondható, hogy az erdőbelső hűvösebb, mérsékeltebben melegszik fel és hűl le egy nap alatt, a gyepen nagy különbség van az éjszaka és a nappal között. A szegély, vagyis a fás terület széle a másik kettő terület közötti átmenetet mutat. Szintén az erdőből a gyep felé haladva fel lehet térképezni a növényzetet, ezekből az adatokból meg lehet állapítani, hogy hol található a gyepes területen belül határ, ahol elválik egymástól a növényzet, mely szabad szemmel nem látható, mégis ott van. Ezt a határt a növényzet különbsége eredményezi, mely különbség az erdőfragment árnyékoló hatása miatt alakulhat ki. Az árnyékoló hatás következtében más növényfajok fognak előfordulni az erdőben és a gyepen, valamint ezek mennyisége is eltérő lesz. Ezt a növényzeti határt mindenki a szegély területén képzelné el, hiszen ott van vége a fáknak, de ez nagyon sok esetben nem ott található. Ez a határ bekúszhat a gyepes területre, vagy éppen az erdőbe, ugyanis a fák árnyékot vetnek, mely befolyásolja a környezeti paramétereket, mint a hőmérséklet, fényintenzitás stb. Csillag alakban is lehet dolgozni, például egy facsoport esetében, így minden égtájat lefedhetünk.




A mikroklímán kívül a talajban mérhető háttérváltozókat is megmérhetjük, mint a talajhőmérséklet- és nedvesség, valamint a növényzet szerkezetével összefüggő indexek, mint a levélfelület-index, talajlégzés, Shannon-diverzitás. Ezek a paraméterek szorosan összefüggenek egymással, a domborzattal és a vegetáció szerkezetével. Terepi térbeli méréseknél megfigyelhető, hogy minél nagyobb a talajlégzés vagy a levélfelület-index, annál kisebb a talajhőmérséklet, viszont annál nagyobb a talajnedvesség tartalom.
Ezek a dolgok szabad szemmel nem láthatók, viszont a környezeti paraméterek mérésével és a növényzet feltérképezésével általános mintázatokat fedezhetünk fel a környezeti tényezők és a növényzet kapcsolatában. Érdekes lehet egyéb mikroklíma komponenseket és más környezeti tényezőket is bevonni, és rájönni, hogy mi különbözik még attól, amit a szemünk lát?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése