Kísérletezzünk!

A sok terepi mérés után most belevágtunk egy laborkísérletbe, amelyben hallgatók is részt vesznek. A kísérlet célja, hogy megpróbáljuk kimutatni, hogy van-e bármiféle hatása a transzspirációs vízáramnak a talaj CO₂ kibocsátására. Elvileg - fákban legalábbis - a transzspirációs vízáram jelentős mennyiségű szén-dioxidot szállít a talajból felfelé. Mi azt szeretnénk kimutatni, hogy ez jelenség lágyszárú növényekben is létezik-e, vagy sem. Terepi mérések során már tapasztaltunk a meglétére utaló jeleket, de igazolni szeretnénk a dolgot.
A méréseket a következő rendszerrel végezzük:

Ez egy stabil szénizotópos analizátor és egy többkamrás gázanalizátor összeépítése, a növények pedig egy plexi dobozban vannak elhelyezve, ahol a levegő páratartalmát szabályozzuk, ami a transzspirációt befolyásolja.

A kísérletben hallgatók is részt vesznek, de további érdeklődőket is várunk!

Klímaváltozás - kommunikáció

“The real challenge is to raise public awareness about the risks of inaction.”
Megvan a kellő tudományos ismeret a klímaváltozás valószínű hatásaival kapcsolatban, meg arról is, hogyan kellene alkalmazkodnunk változásokhoz és csökkentenünk azok mértékét. Úgy néz ki, hogy a dolog kommunikációjával van gond.
Az index tudományos oldalán is erről van szó.
Az eredeti cikk pedig a Nature-ben jelent meg (meg a Nature Climate Change-ben), érdemes átfutni.

Légköri szén-dioxid koncentráció

Van egy video a YouTube-on, amit érdemes megnézni a témában:
https://www.youtube.com/watch?v=t0dXjmoA0dw

Ha kell hozzá magyarázat:
Az a lényeg, hogy a video első részében az 1979-től folyó légköri CO₂ koncentrációmérések adatai láthatók két állandó (piros: Mauna Loa és kék: Antarktisz) és jó néhány egyéb (szürkék) mérőállomáson. Az állomások egyre szaporodnak, ahogy megyünk előre az időben - a térkép mutatja a helyzetüket.
Ami érdekes: fel-le hullámzik az érték egy éven belül (a fenti képen is látszik) - ez azért van, mert a nyári félévben (északi félgömb) a növényzet sok szén-dioxidot nyel el, a téliben meg többet bocsát ki. A déli félgömbön ez fordítva van, de ott a kevesebb szárazföld miatt nem is annyira kifejezett.
Mára pedig meghaladtuk a 400 ppm-et.
A video másik felében pedig visszafelé haladunk az időben egészen 800 ezer évig (először koncentrációmérések, majd jégminták alapján).
Amiből aztán látszik, hogy az ipari forradalom előtti kb 285 ppm-nél jóval alacsonyabb koncentráció volt jellemző pl a jégkorszakokban.

Persze a növények a mostanit jobban szeretik...