Klímabarát gyepgazdálkodás

A gyepek fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésén és a szén talajban történő raktározásán keresztül az éghajlat-szabályozásban. A hazai gyepek jellemzően nettó szén-dioxid, illetve üvegházgáz megkötők (0,1 Mt CO₂eqv.év^-1), tehát éves szinten több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak (Kis-Kovács et al. 2018). 

Ám kedvezőtlen gazdálkodás mellett ez megfordulhat és a gyepek nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhatnak. Ilyen lehet pl. a degradáció, a túl vagy éppen az alul legeltetés, a talajerózió vagy a helytelen, illetve a kedvezőtlen vízgazdálkodás. A bugaci homokpuszta gyepen végzett kutatások kimutatták, hogy száraz években a gyep nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhat (Nagy et al. 2007). Kedvező vízellátottságú években azonban a gyep olyan jelentős szén-dioxid felvételre volt képes, amely kompenzálta az extenzíven legeltetett szürkemarhák (0,6 állategység ha^-1), illetve a talaj és a trágya metán és dinitrogén-oxid kibocsátását (Koncz et al.₂eqv.év^-1 ha^-1) (Koncz et al. 2017). A legelő, a kaszáló és a téli szállás rendszere tehát együttesen nettó üvegházgáz megkötő volt (1,35 t CO₂eqv.év^-1 ha^-1) (Koncz et al. 2017). 

Az állattenyésztés globálisan ugyan jelentős üvegházgáz kibocsátással bír, de egy-egy ilyen pont mérés jó példája annak, hogy az extenzív állattartás lehet klímabarát. Ez azért fontos, mert manapság – jogosan – jelentős vita bontakozik ki az állattenyésztés éghajlat-változásban betöltött szerepéről (Garnett et al 2017). Egyes vélemények szerint azonnal át kell térni a vegetáriánus életmódra. Ugyanakkor a monokultúrában termesztett növények, a túlzott műtrágyázás, a vegyszerhasználat számos ökológiai problémát vet fel (biodiverzitás csökkenés, műtrágyázás következtében fellépő dinitrogén-oxid kibocsátás, talajerózió stb.). A kép összetett… Fontos, hogy az állattenyésztés 800 millió ember megélhetését biztosítja, számos helyen nem érdemes a legeltetésen kívül a területet máshogy hasznosítani... és ha farm szinten nettó nulla az üvegházgáz mérleg, sőt nő a talajok széntartalma, akkor az állattenyésztés  már nem is a legfeketébb bárány a történetben…

Megjegyzendő, hogy a talajok magas széntartalma nemcsak az éghajlat-szabályozáshoz, hanem a talajok kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodásához is hozzájárul. Ma már egyre több külföldi kifizetési mechanizmus ösztönzi a legeltetésen, gyepgazdálkodáson alapuló szénmegkötő technológiákat (Correa et al 2018). Ezek közül kiemelkedő pl. a mélyen gyökerező pillangósokkal, lóherefélékkel történő felülvetés, mert ez egyszerre teszi ellenállóvá a gyepet a szárazság stresszel szemben, növeli a gyep szénmegkötő képességét és javítja a takarmány minőségét. 

Ilyen win-win-win technológiákra van szükség az állattenyésztés és a klíma „megmentéséhez”!?

Correa, P.F.R, Koncz, P.,  Poilane, A., Schaak, H., Schönhart, M., Svoboda, P., Teixeira, R.,  van Rijn, C. (2018) Incentives. EIP-AGRI Focus Group – Grazing for carbon.

Garnett, T., Godde, C. M., Muller, A., Röös, E., Smith, P., De Boer, I. J. M., ... & van Zanten, H. H. E. (2017) Grazed and confused? Food Climate Research Network.

Kis-Kovács, G., Tarczay, K., Kőbányai, K., Tarczay, K., Ludányi, E., L., Lovas, K., Szentes, D., Szakálas, J., Király É., I.,, Kozma-Bognár, V., Somogyi, Z., (2018) National Inventory Report for 1985–2016. Hungarian Meteorological Service, Budapest.

Koncz, P., Pintér, K., Balogh, J., Papp, M., Hidy, D., Csintalan, Zs., Molnár, E., Szaniszló, A., Kampfl, Gy., Horváth, L., Nagy, Z. (2017) Extensive grazing in contrast to mowing  is climate friendly based on the farm–scale greenhouse gas balance. Agriculture, Ecosystems and Environment, 240, 121–134. 

Nagy, Z., Pintér, K., Czóbel, Sz., Balogh, J., Horváth, L., Fóti, Sz., Barcza, Z., Weidinger, T., Csintalan, Z., Dinh, N.Q., Grosz, B., Tuba, Z., (2007) The carbon budget of semiarid grassland in a wet and a dry year in Hungary. Agriculture, Ecosystem, and Environment, 121, 21–29. 

Az élelmiszer-előállítás karbon-lábnyoma

A legfrissebb tudományos eredmények szerint a húsfélék és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével járulhatunk hozzá leginkább a karbon-lábnyomunk csökkentéséhez. Erről eddig is lehetett hallani, azonban a tanulmány szerint az egyéni fogyasztóknak sokkal nagyobb szerepük lehet a kibocsátás-csökkentésben, mint azt gondolnánk.

Tanulmány jelent meg a BBC oldalán (kalkulátorral) a különböző táplálék-félék környezeti hatását elemző legfrissebb tudományos kutatások eredményeivel. A cikk szerint az élelmiszer-termelés felelős az összes üvegházgáz-kibocsátás negyedéért, de az egyes élelmiszerek hatása nagyon változó, pl. a húsfélék és egyéb állati termékek tehetők felelőssé az említett kibocsátás-részesedés több mint feléért, holott a bevitt kalóriának mindössze ötödét teszik ki.

A megoldási javaslat összecseng az IPCC-jelentésben felsoroltakkal (ld. pl. 4.8. táblázat részlet):

Klíma akció	Az akció típusa	Példák
Mitigáció	Energia hatékony épületek	Szigetelés, alacsony karbon lábnyomú építőanyagok
	Alacsony kibocsátású újítások alkalmazása	Elektromos járművek, hőszivattyúk, távfűtés
	Energia hatékony eszközök használata	Hűtés, fűtés energia hatékonyan, energia hatékony készülékek
	Energiatakarékos viselkedés	Séta vagy biciklizés rövidebb távokon, inkább tömegközlekedés, mint repülés, alacsonyabb fűtési hőmérséklet, ruhaszárítás kötélen, kevesebb élelmiszer hulladék
	Alacsony kibocsátás mellett gyártott és szállított termékek megvásárlása	A hús és tejtermék fogyasztás mérséklése, helyi és idény élelmiszer vásárlása, megfelelő csomagolóanyag
	Szervezet szintű viselkedés	Alacsony kibocsátású termékek és eljárások tervezése, üzleti út helyett videó konferencia

A húsfélék és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével akár 2/3-ával is csökkenthetjük az élelmiszerekkel összefüggő karbon-lábnyomunkat a Science-ben eredetileg megjelent tanulmány szerint. Azonban nemcsak a terméktől, hanem az előállítás módjától, a szállítástól, a csomagolástól, a kereskedelmi lánctól is függ a környezeti hatás, egy-egy termék esetében a különböző eljárások, feldolgozási, csomagolási lépések stb. akár 50-szeres különbséget is okozhatnak.

Vessünk egy pillantást a különböző élelmiszerek okozta üvegházgáz-kibocsátásra (Science cikk alapján a BBC cikkben megjelent ábra):

A kutatók igyekeztek a környezetterhelést minél több szempontból vizsgálni és a teljes előállítási folyamat (földhasználat, takarmány-előállítás, szállítási költségek stb.) figyelembe vételével becsülni az üvegházgáz-kibocsátást. Az ábrán látszik, hogy egy-egy termék sokszoros környezetterhelésű, ha a gazdálkodási mód és egyéb, pl. feldolgozási lépések olyanok. Így pl., míg alapvetően a marhahús a legnagyobb környezeti hatású élelmiszer, akár 12-szer kevesebb üvegházgáz kerülhet a légkörbe, ha a tartási körülmények természetesebbek. Saját kutatásaink szerint is lehet klíma-barát a szarvasmarhatartás, ha extenzív, tradicionális módon zajlik (legeltetéses állattartás), a farm-szintű kibocsátás lényegesen kevesebb - az éves egyenleg akár nyelő aktivitást is mutathat - mint nagyüzemi gazdálkodásban. Hasonlóan, paradicsomból pl. a szabadföldit válasszuk inkább, mint a fűtött üvegházból valót, vagy sörből a csapoltat inkább, mint az üvegeset ;-), hogy klíma-barát fogyasztók legyünk. A vegetáriánus életmód terjedését várhatóan elősegítik majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló, de néhol már elérhető műhús készítmények. Ezek némelyike már elfogadható minőségű pótlékot jelenthet, de sok esetben felmerül az aggály, hogy génmódosított növényi alapanyagból állítják elő e terméket (jellemzően szója), amelynek hatásai máig nem tisztázottak. A jelenlegi legjobb alternatíva a fogyasztók számára egyértelműen a több növényi eredetű táplálék fogyasztása kiegészítve a jó minőségű, környezetkímélő állattartásból származó állati termékekkel.

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy a kibocsátás-csökkentés sokkal inkább a fogyasztók döntésein múlik, mint az élelmiszer-ipari vállalatokon! És ezzel el is jutottunk a piacgazdaság és a folyamatos fogyasztás-növekedés (hiszen a GDP-nek növekednie kell, ugye?) témaköréhez: az élelmiszer-iparnak nem érdeke a fogyasztás mérséklése (hogyan is lehetne?), és emiatt politikai korlátokra, szabályozásra sem igazán lehet számítani. A fogyasztói magatartás változása lehet az egyetlen eszköz, ahogyan ezt a cikk is kiemeli! Mint minden területen, itt is igaz, hogy az embereknek kell meghozniuk jó döntéseket, a multinacionális cégek és a politika nem fogja helyettük megtenni.
Ezzel is kapcsolódunk előző bejegyzésünkhöz - act now!

Fóti Szilvia, Balogh János

Act now - Climate Cleanup

A legutóbb beharangozott nagy Klímakonferencia nyomán valóban elindulóban van az "Act now":
https://climatecleanup.org/act-now/
Kíváncsian várjuk a cselekvési tervet, márcisutól élesedik a kezdeményezés. 1500 Gt széndioxidot fogunk kivonni a légkörből az évszázad során, s közben regeneráljuk az élő rendszereket is. Lehet csatlakozni!!!