Műanyagok szelektív gyűjtése

Sok ember számára hasznos lehet az alábbi kép, aki komolyan gondolja a szelektív hulladékgyűjtést. Se a gyűjtő konténereken, se a szemétszállítók információs felületein nem található részletesen tájékoztató. A műanyagok szelektív gyűjtésénél csak általánosan gyűjthető termékcsoportok vannak feltüntetve és extrém példák, hogy mi nem. Az újrafelhasználhatóság a termék anyagtípusától függ, mely jelzése minden műanyag terméken megtalálható, és ez alapján könnyebben eldönthető, hogy mehet-e a konténerbe az adott termék.

Bővebb információ: https://humusz.hu/hirek/ismerd-meg-muanyagokat/24274

Szegély vagy nem szegély? Mi különbözik még attól, amit a szemünk lát? Környezeti paraméterek és a növényzet szerekezete közötti tér-időbeli kapcsolat erdőssztyepp élőhelyen

Az erdőssztyepp életközösségek jellegzetesek a gyepes és fás területek váltakozása miatt, sok tanulmányozási lehetőséget rejtenek magukban. Nem sok ember gondolkodik el azon, hogy a fás foltok vajon milyen hatással vannak a körülöttük lévő gyepre és fordítva? Általában mindenki az erdő-fragmentek szemszögéből vizsgálja a hatásokat, hiszen manapság nagy probléma a természetes területek feldarabolódása, viszont ennél az élőhelynél ez természetes. Nem sokan gondolnák, hogy az erdőfoltok és facsoportok bizony jelentős hatást gyakorolnak a környező gyepi területekre. Ezeknek a hatásoknak a jelenlétét lehet detektálni a mikroklíma, a környezeti változók és a vegetáció kapcsolatának összefüggéseiben. 

A mikroklímába beletartozik a földfelszín közelében mért hőmérséklet, páratartalom, nedvességtartalom, szélerősség, beérkező fény intenzitása és mennyisége, stb. Ezeket a tényezőket remekül lehet rögzíteni mikroklímamérő műszerekkel, melyek egyik fajtása a szenzorhálózat, ahol egy időpontban sok műszer egyszerre végez adatrögzítést. Erdőbelsőből gyep felé haladva egy vonal mentén lehet rögzíteni ezeket a paramétereket, így láthatóvá válnak a különbségek az erdőbelső, a szegély és a gyep között. 

Általánosan elmondható, hogy az erdőbelső hűvösebb, mérsékeltebben melegszik fel és hűl le egy nap alatt, a gyepen nagy különbség van az éjszaka és a nappal között. A szegély, vagyis a fás terület széle a másik kettő terület közötti átmenetet mutat. Szintén az erdőből a gyep felé haladva fel lehet térképezni a növényzetet, ezekből az adatokból meg lehet állapítani, hogy hol található a gyepes területen belül határ, ahol elválik egymástól a növényzet, mely szabad szemmel nem látható, mégis ott van. Ezt a határt a növényzet különbsége eredményezi, mely különbség az erdőfragment árnyékoló hatása miatt alakulhat ki. Az árnyékoló hatás következtében más növényfajok fognak előfordulni az erdőben és a gyepen, valamint ezek mennyisége is eltérő lesz. Ezt a növényzeti határt mindenki a szegély területén képzelné el, hiszen ott van vége a fáknak, de ez nagyon sok esetben nem ott található. Ez a határ bekúszhat a gyepes területre, vagy éppen az erdőbe, ugyanis a fák árnyékot vetnek, mely befolyásolja a környezeti paramétereket, mint a hőmérséklet, fényintenzitás stb. Csillag alakban is lehet dolgozni, például egy facsoport esetében, így minden égtájat lefedhetünk.

A mikroklímán kívül a talajban mérhető háttérváltozókat is megmérhetjük, mint a talajhőmérséklet- és nedvesség, valamint a növényzet szerkezetével összefüggő indexek, mint a levélfelület-index, talajlégzés, Shannon-diverzitás. Ezek a paraméterek szorosan összefüggenek egymással, a domborzattal és a vegetáció szerkezetével. Terepi térbeli méréseknél megfigyelhető, hogy minél nagyobb a talajlégzés vagy a levélfelület-index, annál kisebb a talajhőmérséklet, viszont annál nagyobb a talajnedvesség tartalom.

Ezek a dolgok szabad szemmel nem láthatók, viszont a környezeti paraméterek mérésével és a növényzet feltérképezésével általános mintázatokat fedezhetünk fel a környezeti tényezők és a növényzet kapcsolatában. Érdekes lehet egyéb mikroklíma komponenseket és más környezeti tényezőket is bevonni, és rájönni, hogy mi különbözik még attól, amit a szemünk lát?

#Trashtag Challenge

A #Trashtag Challenge egy nem régen megjelent új kihívás, ami remek kezdeményezésnek tűnik, a like-vadászaton kívül hasznos a természetnek és a környezetünknek is.

Fiatalok az Instagramon előtte-utána fotókat posztolnak az említett hastag-el az általuk megtisztított szemetes területekről. Részletesebben az alábbi két linken lehet olvasni a témáról:

Angol nyelven (részletesebb): https://www.boredpanda.com/trashtag-challenge-people-clean-surroundings/

Magyar nyelven: http://www.radio1.hu/trashtag-challenge-uj-kihivas-melynek-vegre-ertelme-is-van/?fbclid=IwAR23spvgvi4vsZAT7H7nnRKd-iiY1V2sVSLaue9m6X_YZ8XXSNIHFPvqHkw