Beszélgessünk...

Visszakerestem, 2016. nov. 6-án "Klíma lábnyom" címmel már megjelent a blogon egy figyelemfelkeltő írás azzal kapcsolatban, hogy vajon mi teszünk-e valamit a klímaváltozás ellen, vajon tudjuk-e egyáltalán, mennyi is a kibocsátásunk?
Egy érdekes, megvitatásra érdemes videót talátam az interneten (az elsőre gondolok, a hatból). Az előadó kollektív megoldást sürget, mégpedig a telefonjaink segítségével! Létrehozták az Oroeco nevű applikációt azzal a céllal, hogy könnyen, telefonunk segítségével folyamatosan foglalkozhassunk a karbon lábnyomunkkal, csakúgy, mint minden mással (Facebook, Candy Crush... 😊).
Az adatbevitelhez itt van segítségül néhány adat:
1 foot = 0.3048 m
1 pound = 0.454 kg
1 US gallon = 3.785 l
1 US gallon = 0.0038 m3
1 mile = 1.609 km
Kipróbáltam, bevittem valamennyi adatot, ilyeneket, mint étkezési szokások, fűtés, világítás, közlekedés, szórakozás, mire kb. mennyit fordítunk. Ha nem tudtam meghatározni, elfogadtam az átlagot, amit felajánl. Családunk pillanatnyilag 939 lbs (426 kg)/fő szenet bocsájt ki egy hónap alatt, a magyarországi átlag 1130 lbs (513 kg)/fő/hónap.
A program a továbbiakban részletes javaslatokkal áll elő azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnék javítani a kibocsátásomon, s közben egyúttal spórolni is. Hangsúlyozza a közösségi hálók fontosságát: egyrészt szeretjük megosztani tapasztalatainkat,  másrészt szeretünk jobbak és jobbak lenni, vállalásainkkal a saját kibocsátásunkat csökkenthetjük, amivel az átlagot is lejjebb szállítjuk.
Ami azonban elgondolkodtató, valóban ennyi múlik pl. a táplálkozási szokásainkon? Célravezető lenne, ha mindenki áttérne a vegán életmódra? Vajon a szója fogyasztása tényleg ennyire kedvező szemben a kertemben, helyi takarmányon felnevelt báránnyal? Nagyon sok kérdés tehető fel, arra buzdítanám az olvasókat, hogy szóljanak hozzá, számoljanak be a saját tapasztalataikról mind a kibocsátás összegét meghatározó tényezőkkel, mind a saját karbon lábnyomukkal kapcsolatban 😉

Mennyi víz is van a Földön?

A bolygónkon található vízmennyiségről mindenki nagyjából azt tudja, hogy mivel az óceánok és tengerek borítják a felszín nagy részét, ezért sós vízből jó sok van, édesvízből pedig sokkal kevesebb. Hogy ezek a mennyiségek hogyan is aránylanak egymáshoz, azt mutatja be ez a szép ábra:

A Föld méretéhez képest a sós víz (nagyobb kék gömb) és az édesvíz (kisebb) térfogata.

Összességében a Földön található vízmennyiség kb. 97.5%-a az óceánok és tengerek vize, a maradék 2.5% pedig az édesvíz, annak is nagy része (kb. 2/3-a) fagyott, azaz jégsapkák, gleccserek formájában van jelen.

Most jut csak eszembe, hogy a budapesti Víz Világtalálkozó is most van, így nagyon aktuális a téma.

A mennyiségekről még annyit, hogy hazánk területére átlagosan 585 mm csapadék hullik évente (ez kb. 54 km³ víz, nem is kevés). Ez némileg elmarad a szárazföldekre hulló átlagtól, ami kb. 770 mm évente.

Az emberi népesség növekedése - a környezeti problémák gyökere?

Hát ezt a videót is érdemes megnézni a YouTube-on, az emberi népesség növekedését mutatja az ember megjelenésétől kezdődően. És a záró gondolatok miatt is érdemes megnézni, tartalmaz egy becslést arra nézve, hogy a növekedés hol éri el a maximumát.
Felveti a születésszabályozás lehetőségét is (family planning a videóban), ami egy érdekes kérdés, hiszen a problémák legfőbb okát célozza, viszont ilyen fajta egyezkedésről - hogy ezt esetleg szabályoznák a fejlődő országokban - nem lehet hallani. Persze akkor az is felvetődik, hogy ezzel egy időben Európában ösztönözni kell-e a növekedést?
Ami még érdekes a videón, hogy Afrika, mint az emberiség bölcsője csak az utolsó században lett igazán gyorsan növekvő népességű.

A bugaci gyep evapotranszspirációja

Az éghajlatváltozás kapcsán gyakran felmerül a növényzet vízellátottságának, illetve ennek a  megváltozásának kérdése. Az MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport honlapján összeállítottunk egy rövid összefoglalót a bugaci gyepökoszisztéma eddy-kovariancia módszerrel mért evapotranszspirációjáról. Szembetűnő, hogy a tavaszi és nyári hónapokban az elpárologtatott víz mennyisége jócskán meghaladja a havi csapadék mennyiségét, a különbséget a télen hullott csapadék fedezi. A folyamat éves skálán is működik: a 2010-ben hullott átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék, a következő két amúgy aszályos nyáron át biztosította a növények vízellátottságát. Kérdés, hogy milyen mértékben és időskálán képes a talaj-növényzet rendszer ellensúlyozni az éghajlatváltozás hatásait.

Özönvíz előtt

Októberben jelent meg a National Geographic másfél órás dokumentumfilmje a klímaváltozásról, amelyben bemutatják a globális felmelegedés jelenlegi tüneteit, illetve a jövőben várható következményeit. Az „Özönvíz előtt” című film során betekintést nyerhetünk a világ különböző pontjainak ebből fakadó problémáiba, és láthatjuk, hogy az érintett országok milyen módszerekkel igyekeznek megküzdeni a klímaváltozás okozta mindennapi gondokkal. A narrátor szerepét az ENSZ békenagyköveti tisztét is betöltő Leonardo DiCaprio vállalta, aki környezetvédelmi aktivistákkal, valamint híres közéleti személyiségekkel - Barack Obamával, Bill Clintonnal, Ferenc pápával - beszélget többek között gazdasági rendszereink fenntartható módon történő átalakításának lehetőségeiről. Az Oscar-díjas dokumentumfilmes Fisher Stevens-szel forgatott filmben nemcsak a globális felmelegedés katasztrofális következményeit taglalják, hanem a kihalás szélére került fajok és ökoszisztémák megmentésére is keresik a megoldásokat.

A videó az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ

A szén-dioxid kvóta biznisz megjelent az állattenyésztésben!

A klíma változik és ebben az agráriumnak 10-25%-os a részesedése a kibocsátott üvegházhatású gázokon keresztül. A szektor azonban nemcsak részbeni okozója, illetve szenvedője de egyben megoldási kulcsa is a klímaváltozásnak. Az agrárium ugyanis számos technológián keresztül képes a kibocsátás csökkentésére, sőt a szén-dioxid megkötésére is. A kvóta biznisz ezt lenne hivatott támogatni.

De kezdjük ott, hogy az ipar vagy az energia szektor jelentősebb mértékben járul hozzá a kibocsátásokhoz, mint az agrárszektor, ám a csökkentés végett bevezetett szén-dioxid kvóta kereskedelem ott nem eredményezett valós kibocsátás csökkenést. Azért nem, mert pl. a kvóta bizniszhez kapcsolódó tiszta fejlesztési mechanizmus során egy fejlett országbeli ipari cég fejlődő országban történő megújuló energia forrás alapú beruházása kibocsátás csökkentésnek számolható el, vagyis nincs valós csökkentés, csak a ki nem bocsátott szén-dioxid értékesítése történik a piacon (ha fosszilissel állították volna elő ugyanazt az energiát akkor valóban nagyobb lenne a kibocsátás). A kvóta bizniszben túl sok kibocsátásra jogosító egység van a piacon, felhígult a piac, sőt alapvetően pl. vízi erőmű létesítését segíti Kínában. És ez baj? Tulajdonképpen nem, csak ettől még nem csökken a valós kibocsátás, csupán kisebb arányban nő. Pörög a gazdaság, van termelés, van adó, van energia, van közjó!

Farm USA-ban

Az állattenyésztésben, illetve egyelőre a fejlődő országok tejtermelésében (és itt is csak a 100-as állatlétszám alatti tehenészetekben) megjelenő új kvóta biznisz hasonló sémára épül. Élelmezésre szükség van, tehát sehol nem az állatok csökkentése cél, ami főleg a fejlődő országokban nem lenne megindokolható, ellentétben a pazarló/habzsoló Nyugattal (egy bangladesi 4, míg egy egyesült államokbeli 120 kg húst eszik évente, vagy egy szudáni 0, míg egy finn 361 liter tejet fogyaszt). Mi a teendő? Burkoljuk be az egészet és „klímavédelmi technológiákon”, illetve ilyen jogcímeken keresztül ösztönözzük a termelés növekedését a fejlődő országokban?! A tejtermelésben most bevezetett kvóta biznisz erről szól. 

Ez számos kérdést vet fel.

Farm Kenyában

1. Miért nem a fejlett világ, intenzív produkcióján keresztül tesztelik először a bizniszt, ahol valóban jelentős kibocsátás csökkenést lehetne elérni? 
2. Miért nincs benne a rendszerben a legelő talajának szénmegkötésének támogatása, ami valóságos megkötést eredményezne? 
3. Kik lesznek a befizetők a rendszerben? Elképzelhető, hogyha nem sikerül teljesíteni az előírásokat akkor egy élelmiszertermelő farm befizető lesz a rendszerben, ergo klíma büntetésként kap?
4. És hol marad a fogyasztó felelőssége…? Miért nem a nagy fogyasztók kerülnek be a kvóta bizniszbe a kicsik meg nyernek az ügyön? 
5. A gazdáknak ez egy újabb adminisztrációs teher lesz? Vagy pénz áll a házhoz? Aki ügyes és időben kapcsol annak ez valószínűleg valóban potenciálisan többlet jövedelmet jelent!  
6. Bár nem lenne egyszerűbb ha a termékek valós árát fizetné meg a fogyasztó? 
7. Ha ezek a klímavédelmi technológiák egyben produkció növelők, akkor minek köré a klíma biznisz?! Elég lenne egy  tudástranszfer! És akkor a farmerek több terméket tudnának eladni és a klíma is megmenekülne!   
8. Lassan a klímaváltozáson már mindenki nyer… Nyer az ipar és az energia szektor, beindultak a megújulók köré csoportosuló érdekszférák és most az állattenyésztés juthat többlet jövedelemhez!

A kutató meg minden buliból kimarad…csupán a probléma megoldása és a felelősség marad rá…

Örüljünk, sírjunk, vagy nevessünk; mindenki írja meg, mert ez a kutatások irányát (érdemes-e ezért kutatni?) és ezen keresztül a döntéshozatalok hátterét is befolyásolja!

Naprakész Növényökológia jegyzet

Tisztelt Olvasók, kedves tudásra éhezők!

Szíves figyelmükbe ajánljuk átdolgozott, új és naprakész Növényökológia jegyzetünket!

A jegyzetet biológia, ökológia és agrár témában tanuló egyetemi hallgatók számára ajánljuk, de bárki, akihez közel áll az ökológia és a növények világa, talál benne hasznos információt.

A hagyományos növényökológia fejezetek mellett (pl. a szárazföldi vegetáció szerveződése, biogeokémiai ciklusok) olyan új fejezetek is helyet kaptak a jegyzetben, mint pl. az ökológiai modellezés, a tájökológia vagy a növényi produkció és funkció távérzékelése.

A Növényökológia jegyzet pdf formában letölthető.