Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2019. március 13., szerda

Szegély vagy nem szegély? Mi különbözik még attól, amit a szemünk lát? Környezeti paraméterek és a növényzet szerekezete közötti tér-időbeli kapcsolat erdőssztyepp élőhelyen

Az erdőssztyepp életközösségek jellegzetesek a gyepes és fás területek váltakozása miatt, sok tanulmányozási lehetőséget rejtenek magukban. Nem sok ember gondolkodik el azon, hogy a fás foltok vajon milyen hatással vannak a körülöttük lévő gyepre és fordítva? Általában mindenki az erdő-fragmentek szemszögéből vizsgálja a hatásokat, hiszen manapság nagy probléma a természetes területek feldarabolódása, viszont ennél az élőhelynél ez természetes. Nem sokan gondolnák, hogy az erdőfoltok és facsoportok bizony jelentős hatást gyakorolnak a környező gyepi területekre. Ezeknek a hatásoknak a jelenlétét lehet detektálni a mikroklíma, a környezeti változók és a vegetáció kapcsolatának összefüggéseiben. 


A mikroklímába beletartozik a földfelszín közelében mért hőmérséklet, páratartalom, nedvességtartalom, szélerősség, beérkező fény intenzitása és mennyisége, stb. Ezeket a tényezőket remekül lehet rögzíteni mikroklímamérő műszerekkel, melyek egyik fajtása a szenzorhálózat, ahol egy időpontban sok műszer egyszerre végez adatrögzítést. Erdőbelsőből gyep felé haladva egy vonal mentén lehet rögzíteni ezeket a paramétereket, így láthatóvá válnak a különbségek az erdőbelső, a szegély és a gyep között. 
Általánosan elmondható, hogy az erdőbelső hűvösebb, mérsékeltebben melegszik fel és hűl le egy nap alatt, a gyepen nagy különbség van az éjszaka és a nappal között. A szegély, vagyis a fás terület széle a másik kettő terület közötti átmenetet mutat. Szintén az erdőből a gyep felé haladva fel lehet térképezni a növényzetet, ezekből az adatokból meg lehet állapítani, hogy hol található a gyepes területen belül határ, ahol elválik egymástól a növényzet, mely szabad szemmel nem látható, mégis ott van. Ezt a határt a növényzet különbsége eredményezi, mely különbség az erdőfragment árnyékoló hatása miatt alakulhat ki. Az árnyékoló hatás következtében más növényfajok fognak előfordulni az erdőben és a gyepen, valamint ezek mennyisége is eltérő lesz. Ezt a növényzeti határt mindenki a szegély területén képzelné el, hiszen ott van vége a fáknak, de ez nagyon sok esetben nem ott található. Ez a határ bekúszhat a gyepes területre, vagy éppen az erdőbe, ugyanis a fák árnyékot vetnek, mely befolyásolja a környezeti paramétereket, mint a hőmérséklet, fényintenzitás stb. Csillag alakban is lehet dolgozni, például egy facsoport esetében, így minden égtájat lefedhetünk.




A mikroklímán kívül a talajban mérhető háttérváltozókat is megmérhetjük, mint a talajhőmérséklet- és nedvesség, valamint a növényzet szerkezetével összefüggő indexek, mint a levélfelület-index, talajlégzés, Shannon-diverzitás. Ezek a paraméterek szorosan összefüggenek egymással, a domborzattal és a vegetáció szerkezetével. Terepi térbeli méréseknél megfigyelhető, hogy minél nagyobb a talajlégzés vagy a levélfelület-index, annál kisebb a talajhőmérséklet, viszont annál nagyobb a talajnedvesség tartalom.
Ezek a dolgok szabad szemmel nem láthatók, viszont a környezeti paraméterek mérésével és a növényzet feltérképezésével általános mintázatokat fedezhetünk fel a környezeti tényezők és a növényzet kapcsolatában. Érdekes lehet egyéb mikroklíma komponenseket és más környezeti tényezőket is bevonni, és rájönni, hogy mi különbözik még attól, amit a szemünk lát?

#Trashtag Challenge

A #Trashtag Challenge egy nem régen megjelent új kihívás, ami remek kezdeményezésnek tűnik, a like-vadászaton kívül hasznos a természetnek és a környezetünknek is.

Fiatalok az Instagramon előtte-utána fotókat posztolnak az említett hastag-el az általuk megtisztított szemetes területekről. Részletesebben az alábbi két linken lehet olvasni a témáról:

Angol nyelven (részletesebb): https://www.boredpanda.com/trashtag-challenge-people-clean-surroundings/

Magyar nyelven: http://www.radio1.hu/trashtag-challenge-uj-kihivas-melynek-vegre-ertelme-is-van/?fbclid=IwAR23spvgvi4vsZAT7H7nnRKd-iiY1V2sVSLaue9m6X_YZ8XXSNIHFPvqHkw



2019. február 5., kedd

Beszámoló a javasolt étrendről (hogyan lehet fenntartható módon étkezni – BBC: the flexitarian diet to feed 10bn)


A BBC-n szinte naponta bukkannak fel újabb és újabb beszámolók, ötletek, tudományos eredmények olyan témákban, hogy hogyan étkezzünk, öltözünk, vásároljunk stb., hogy minél kisebb hatással legyünk környezetünkre. Egy cikk, s benne egy videó arról számol be például, hogy Svédországban egy egész bevásárlóközpont 14 üzlete mind-mind újrahasznosított termékeket forgalmaz. Ráadásul a rendszer olyan egyszerű: a központ szó szerint egy begyűjtő „helyre” épült, az alagsorban meg lehet állni kocsival, ki lehet pakolni a feleslegessé vált dolgokat, amelyek azután szépen, adott esetben felújítva, átalakítva jelennek meg fent az üzletekben!
Amiről viszont a bejegyzés címe szól, kipróbáltuk a szintén a BBC-n olvasható étrendet :-) Ez azzal keltette fel az érdeklődésünket, hogy a kutatói gárda, amely összeállította, azt mondja róla, hogy akár 10 milliárd ember élelmezésére is alkalmas lehet fenntartható módon, és szorosan kapcsolódik a közelmúltban felvetett, élelmiszerekkel kapcsolatos témához. 

Íme, fent a javasolt élelmiszerek köre, illetve alább az egy főre jutó napi mennyisége:
  1. Magvak – napi 50 g
  2. Bab, csicseriborsó, lencse, más hüvelyes – napi 75 g
  3. Hal – napi 28 g
  4. Tojás – napi 13 g (ez heti egy plusz egy kicsinek felel meg)
  5. Hús – napi 14 g vörös hús és napi 29 g csirke
  6. Szénhidrátok – teljes kiőrlésű gabonából kenyérfélék, ill. rizs napi 232 g, ill. szénhidrát tartalmú zöldségek további napi 50g
  7. Tejtermék – napi 250 g – ez kb. egy bögre tejnek felel meg
  8. Zöldégféle – napi 300 g és gyümölcs napi  200 g
Ezen kívül 31 g cukor és 50 g (pl. olíva) olaj fogyasztható még.
3 felnőtt (*7) és 3 gyermek (*0.5*7) számára készültünk fel ezeknek a mennyiségeknek megfelelően egy heti ellátásra (ezúttal a gyerekek is jórészt otthon ettek, nem menzán). Hihetetlen mennyiségek jöttek ki (ld. a táblázatban, kg-ban)!!!
No és akkor a tapasztalatok: a szokásosnál több gyümölcsöt ettünk, nagyon jó módja ez annak, hogy erre oda tudjunk figyelni. Alapvetően nem eszünk sok húst, így ez is tartható volt, 1 kg csirkéből egy-két fogást el lehet készíteni, ráadásul nálunk ezek általában két napig is kitartottak. Tojásból sem eszünk sokat, az összesen kb. 7 tojás elég volt erre-arra, amire kellett. Az összes többiből viszont sokkal, sokkal kevesebbet fogyasztottunk, mint az előírt. Próbáltam eleve utánajárni, hogy hogyan lehet változatos ételeket készíteni a hüvelyesekből, mert abból a hazai konyha csak a levest és a főzeléket ismeri. De nem kellett!!! Lencséből két napra főztem édesburgonyás lencsefőzeléket, utána még készítettem falafelt és hummuszt csicseriborsóból (kb. 40 dkg volt hozzá otthon), illetve sárgaborsó levest 50 dkg-ból, de az 3 étkezésre elég volt, és még ezen a héten is azt esszük :-) A hummuszból is van még, a falafel kb. 3 étkezésre elég volt. Kenyérféléből sokkal kevesebb fogyott, kétszer sütöttem kb. fél-fél kg lisztből kenyeret, egyszer ugyanannyiból kiflit, rizsből vettünk két kg-t, hozzá se nyúltunk. Cukorból, olajból is sokkal kevesebb fogyott, zöldségből elég jók voltunk, de ott is maradt a beszerzett dolgokból. A tejből, tejtermékekből is maradt. És hát a magvak!!! Hát nem bírtunk ennyit enni, akárhogy kevertem, pisztácia, sótlan mogyoró, kesudió, mandula, hozzá némi aszalt gyümölcs… Jó, ha a fele elfogyott… És az ára!!!
Szóval összességében a tapasztalat az, hogy jó egy ilyen összeállítás, hogy tudja az ember, miből kell kevesebbet ennie, és kicsit jobban odafigyeljen arra, hogy zöldséggel, hüvelyessel ki lehet váltani a húsféléket, de a megadott mennyiségek irreálisnak tűnnek, valamint, ha ilyen mértékben növeljük a hüvelyesekből, magvakból származó táplálék részarányát, az nem csekély plusz kalóriabevitelt jelenthet, amire nagyon oda kell figyelni. Azt azért hozzátenném még, hogy a szokásos étrendünk is már alapvetően más, mint a hagyományos magyar konyha, így lehet az, hogy meglepetést nem a hús alacsony mennyisége okozott elsősorban.

2019. január 27., vasárnap

Klímabarát gyepgazdálkodás



A gyepek fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésén és a szén talajban történő raktározásán keresztül az éghajlat-szabályozásban. A hazai gyepek jellemzően nettó szén-dioxid, illetve üvegházgáz megkötők (0,1 Mt CO2eqv.év-1), tehát éves szinten több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak (Kis-Kovács et al. 2018). 

Ám kedvezőtlen gazdálkodás mellett ez megfordulhat és a gyepek nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhatnak. Ilyen lehet pl. a degradáció, a túl vagy éppen az alul legeltetés, a talajerózió vagy a helytelen, illetve a kedvezőtlen vízgazdálkodás. A bugaci homokpuszta gyepen végzett kutatások kimutatták, hogy száraz években a gyep nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhat (Nagy et al. 2007). Kedvező vízellátottságú években azonban a gyep olyan jelentős szén-dioxid felvételre volt képes, amely kompenzálta az extenzíven legeltetett szürkemarhák (0,6 állategység ha-1), illetve a talaj és a trágya metán és dinitrogén-oxid kibocsátását (Koncz et al.2eqv.év-1 ha-1) (Koncz et al. 2017). A legelő, a kaszáló és a téli szállás rendszere tehát együttesen nettó üvegházgáz megkötő volt (1,35 t CO2eqv.év-1 ha-1) (Koncz et al. 2017). 

Az állattenyésztés globálisan ugyan jelentős üvegházgáz kibocsátással bír, de egy-egy ilyen pont mérés jó példája annak, hogy az extenzív állattartás lehet klímabarát. Ez azért fontos, mert manapság – jogosan – jelentős vita bontakozik ki az állattenyésztés éghajlat-változásban betöltött szerepéről (Garnett et al 2017). Egyes vélemények szerint azonnal át kell térni a vegetáriánus életmódra. Ugyanakkor a monokultúrában termesztett növények, a túlzott műtrágyázás, a vegyszerhasználat számos ökológiai problémát vet fel (biodiverzitás csökkenés, műtrágyázás következtében fellépő dinitrogén-oxid kibocsátás, talajerózió stb.). A kép összetett… Fontos, hogy az állattenyésztés 800 millió ember megélhetését biztosítja, számos helyen nem érdemes a legeltetésen kívül a területet máshogy hasznosítani... és ha farm szinten nettó nulla az üvegházgáz mérleg, sőt nő a talajok széntartalma, akkor az állattenyésztés  már nem is a legfeketébb bárány a történetben…

Megjegyzendő, hogy a talajok magas széntartalma nemcsak az éghajlat-szabályozáshoz, hanem a talajok kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodásához is hozzájárul. Ma már egyre több külföldi kifizetési mechanizmus ösztönzi a legeltetésen, gyepgazdálkodáson alapuló szénmegkötő technológiákat (Correa et al 2018). Ezek közül kiemelkedő pl. a mélyen gyökerező pillangósokkal, lóherefélékkel történő felülvetés, mert ez egyszerre teszi ellenállóvá a gyepet a szárazság stresszel szemben, növeli a gyep szénmegkötő képességét és javítja a takarmány minőségét

Ilyen win-win-win technológiákra van szükség az állattenyésztés és a klíma „megmentéséhez”!?


Correa, P.F.R, Koncz, P.,  Poilane, A., Schaak, H., Schönhart, M., Svoboda, P., Teixeira, R.,  van Rijn, C. (2018) Incentives. EIP-AGRI Focus Group – Grazing for carbon.

Garnett, T., Godde, C. M., Muller, A., Röös, E., Smith, P., De Boer, I. J. M., ... & van Zanten, H. H. E. (2017) Grazed and confused? Food Climate Research Network.

Kis-Kovács, G., Tarczay, K., Kőbányai, K., Tarczay, K., Ludányi, E., L., Lovas, K., Szentes, D., Szakálas, J., Király É., I.,, Kozma-Bognár, V., Somogyi, Z., (2018) National Inventory Report for 1985–2016. Hungarian Meteorological Service, Budapest.

Koncz, P., Pintér, K., Balogh, J., Papp, M., Hidy, D., Csintalan, Zs., Molnár, E., Szaniszló, A., Kampfl, Gy., Horváth, L., Nagy, Z. (2017) Extensive grazing in contrast to mowing  is climate friendly based on the farm–scale greenhouse gas balance. Agriculture, Ecosystems and Environment, 240, 121–134. 

Nagy, Z., Pintér, K., Czóbel, Sz., Balogh, J., Horváth, L., Fóti, Sz., Barcza, Z., Weidinger, T., Csintalan, Z., Dinh, N.Q., Grosz, B., Tuba, Z., (2007) The carbon budget of semiarid grassland in a wet and a dry year in Hungary. Agriculture, Ecosystem, and Environment, 121, 21–29. 

2019. január 15., kedd

Az élelmiszer-előállítás karbon-lábnyoma


A legfrissebb tudományos eredmények szerint a húsfélék és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével járulhatunk hozzá leginkább a karbon-lábnyomunk csökkentéséhez. Erről eddig is lehetett hallani, azonban a tanulmány szerint az egyéni fogyasztóknak sokkal nagyobb szerepük lehet a kibocsátás-csökkentésben, mint azt gondolnánk.

Tanulmány jelent meg a BBC oldalán (kalkulátorral) a különböző táplálék-félék környezeti hatását elemző legfrissebb tudományos kutatások eredményeivel. A cikk szerint az élelmiszer-termelés felelős az összes üvegházgáz-kibocsátás negyedéért, de az egyes élelmiszerek hatása nagyon változó, pl. a húsfélék és egyéb állati termékek tehetők felelőssé az említett kibocsátás-részesedés több mint feléért, holott a bevitt kalóriának mindössze ötödét teszik ki.



A megoldási javaslat összecseng az IPCC-jelentésben felsoroltakkal (ld. pl. 4.8. táblázat részlet):

Klíma akció
Az akció típusa
Példák
Mitigáció
Energia hatékony épületek
Szigetelés, alacsony karbon lábnyomú építőanyagok
Alacsony kibocsátású újítások alkalmazása
Elektromos járművek, hőszivattyúk, távfűtés
Energia hatékony eszközök használata
Hűtés, fűtés energia hatékonyan, energia hatékony készülékek
Energiatakarékos viselkedés
Séta vagy biciklizés rövidebb távokon, inkább tömegközlekedés, mint repülés, alacsonyabb fűtési hőmérséklet, ruhaszárítás kötélen, kevesebb élelmiszer hulladék
Alacsony kibocsátás mellett gyártott és szállított termékek megvásárlása
A hús és tejtermék fogyasztás mérséklése, helyi és idény élelmiszer vásárlása, megfelelő csomagolóanyag
Szervezet szintű viselkedés
Alacsony kibocsátású termékek és eljárások tervezése, üzleti út helyett videó konferencia

A húsfélék és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével akár 2/3-ával is csökkenthetjük az élelmiszerekkel összefüggő karbon-lábnyomunkat a Science-ben eredetileg megjelent tanulmány szerint. Azonban nemcsak a terméktől, hanem az előállítás módjától, a szállítástól, a csomagolástól, a kereskedelmi lánctól is függ a környezeti hatás, egy-egy termék esetében a különböző eljárások, feldolgozási, csomagolási lépések stb. akár 50-szeres különbséget is okozhatnak.
Vessünk egy pillantást a különböző élelmiszerek okozta üvegházgáz-kibocsátásra (Science cikk alapján a BBC cikkben megjelent ábra):


A kutatók igyekeztek a környezetterhelést minél több szempontból vizsgálni és a teljes előállítási folyamat (földhasználat, takarmány-előállítás, szállítási költségek stb.) figyelembe vételével becsülni az üvegházgáz-kibocsátást. Az ábrán látszik, hogy egy-egy termék sokszoros környezetterhelésű, ha a gazdálkodási mód és egyéb, pl. feldolgozási lépések olyanok. Így pl., míg alapvetően a marhahús a legnagyobb környezeti hatású élelmiszer, akár 12-szer kevesebb üvegházgáz kerülhet a légkörbe, ha a tartási körülmények természetesebbek. Saját kutatásaink szerint is lehet klíma-barát a szarvasmarhatartás, ha extenzív, tradicionális módon zajlik (legeltetéses állattartás), a farm-szintű kibocsátás lényegesen kevesebb - az éves egyenleg akár nyelő aktivitást is mutathat - mint nagyüzemi gazdálkodásban. Hasonlóan, paradicsomból pl. a szabadföldit válasszuk inkább, mint a fűtött üvegházból valót, vagy sörből a csapoltat inkább, mint az üvegeset ;-), hogy klíma-barát fogyasztók legyünk. A vegetáriánus életmód terjedését várhatóan elősegítik majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló, de néhol már elérhető műhús készítmények. Ezek némelyike már elfogadható minőségű pótlékot jelenthet, de sok esetben felmerül az aggály, hogy génmódosított növényi alapanyagból állítják elő e terméket (jellemzően szója), amelynek hatásai máig nem tisztázottak. A jelenlegi legjobb alternatíva a fogyasztók számára egyértelműen a több növényi eredetű táplálék fogyasztása kiegészítve a jó minőségű, környezetkímélő állattartásból származó állati termékekkel.

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy a kibocsátás-csökkentés sokkal inkább a fogyasztók döntésein múlik, mint az élelmiszer-ipari vállalatokon! És ezzel el is jutottunk a piacgazdaság és a folyamatos fogyasztás-növekedés (hiszen a GDP-nek növekednie kell, ugye?) témaköréhez: az élelmiszer-iparnak nem érdeke a fogyasztás mérséklése (hogyan is lehetne?), és emiatt politikai korlátokra, szabályozásra sem igazán lehet számítani. A fogyasztói magatartás változása lehet az egyetlen eszköz, ahogyan ezt a cikk is kiemeli! Mint minden területen, itt is igaz, hogy az embereknek kell meghozniuk jó döntéseket, a multinacionális cégek és a politika nem fogja helyettük megtenni.
Ezzel is kapcsolódunk előző bejegyzésünkhöz - act now!


Fóti Szilvia, Balogh János

2019. január 13., vasárnap

Act now - Climate Cleanup

A legutóbb beharangozott nagy Klímakonferencia nyomán valóban elindulóban van az "Act now":
https://climatecleanup.org/act-now/
Kíváncsian várjuk a cselekvési tervet, márcisutól élesedik a kezdeményezés. 1500 Gt széndioxidot fogunk kivonni a légkörből az évszázad során, s közben regeneráljuk az élő rendszereket is. Lehet csatlakozni!!!

2018. december 17., hétfő

Valami van a levegőben- Ammónia

A Princeton Egyetem kutatói tanulmányt készítettek, a NASA Föld-megfigyelő obszervatóriumának adatai alapján, a légköri ammónia évszakonkénti változásáról. Szemléletes térképek készültek, hogyan, növekszik a koncentráció Közép-Nyugaton és Közép-Kaliforniában - a San Joaquin völgyben - ahogy haladunk előre az évben. A tanulmány a mezőgazdasági tevékenységet hozza fel elsődleges ammónia-forrásként, ami főleg a műtrágya-használatból és a marhahízlalásból származik.

Érdekesség, hogy Ausztriában is készültek hasonló tanulmányok, szintén ammónia-koncentrációra vonatkozóan. Mindegyik vizsgálat rámutatott, hogy az olyan helyeken, ahol hosszabban megreked a levegő -szűk völgyek vagy tartósan magas légnyomású helyek (kontinentális anticiklon hozhat létre ilyet) ott felhalmozódik az ammónia és a nitrogén-dioxid. Az Egyesült királyságban ammónia-monitoring rendszer is működik.

A térképeket figyelve, az intenzív mezőgazdaság szinterei is szépen kirajzolódnak. Afrikai középső részén is komoly mennyiségű ammónia jut a levegőbe. 

Bill Gates is többet műtrágyázna Afrikában, de mindezt veszteség nélkül kellene kijuttatni.