Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. március 2., péntek

Holtak mezeje

A Foszfor és Kálium hatása egykori csatamezőkön

Olvasás ideje: 5 perc

Úgy esett, hogy hosszasan beszélgettem Michal Hejcman cseh polihisztorral. Nagy tudású kutató, aki nemcsak a botanika mélységeibe vetette bele magát, hanem a régészet talányai is érdeklik. Ő hívta fel a figyelmem rá, hogy vegyük komolyabban a történelmet.
Az közismert, hogy a három legfontosabb makro-tápelem a nitrogén, a foszfor és a kálium (röviden NPK). Közülük is a nitrogénnel foglalkozunk a legtöbbet. Könnyen kimosódhat a talajból, elpárologhat ammónia formájába, stb. De mi a helyzet a foszforral? Ez a makroelem ragaszkodik a talajszemcsékhez és legrosszabb esetben is csak függőleges irányba, a talajvízzel mozog a kapillárisok mentén. Komoly mennyiség is felhalmozódhat viszonylag kis területen. Hejcman vizsgálataival rávilágított hogy egykor volt települések szemét-gödrei és temetkezési helyei fölött, komoly foszfor-felhalmozódás figyelhető meg. A Karkonossze-hegységben található egykori csatamezőkön végzett ásatások és talajminták szerint 10 T nitrogén és 5 T Foszfor halmozódott fel egy-egy sír környezetében, ami megközelítőleg 300 kg/m2 N és 50 kg/m2 P műtrágya-hatóanyagnak felel meg. Tovább számolva egy-egy korabeli, 80 kg-os morva-harcos 2,4 kg nitrogénnel, 0,8 kg foszforral és 0,28 kg káliummal járul hozzá a nagy makro-elem-körforgáshoz. A tudós vizsgálta a sírok környezetében élő növényeket és összefüggést talált a pillangósok (foszfor-igényes) jelenléte és a talajvízzel együtt mozgó foszfor-koncentráció között.

Porhüvely

A fenti cikkhez kapcsolódó citált cikkek:
Erneé, M., Majer, A. (2009): Burial rites: uniform or diverse? Interpretation of the results of phosphate soil analysis at the Ún etice culture burial site in Prague 9-Mi skovice. Archeologické Rozhledy 61, pp.: 493-508.
http://www.arup.cas.cz/?p=73&lang=en
Ez a cikk különösen érdekes, mivel tudományos részletességgel tárgyalja az emberi test alkotóelemeit:
Mitchell, H.H., Hamilton, T.S., Steggerda, F.R., Bean, H.W. (1945): The chemical composition of the adult human body and its bearing on the biochemistry of growth. The Journal of Biological Chemistry 158, pp.: 625-637.
Nielsen-Marsh, C.M., Hedges, R.E.M. (2000): Patterns of diagenesis in bone I: the effects of site environments. Journal of Archaeological Science 27, pp.: 1139-1150.

És mivel végső soron Csillagporból vagyunk így lesz teljes az egész.

Akkarsz többet tudni?
Vízforgalom: https://www.youtube.com/watch?v=QYbg4lQ-iaU
Foszfor-felvétel: https://www.youtube.com/watch?v=5KEl1uTX3_Q

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése