Űrgazdász a Föld körül

Olvasás ideje: 3 perc

Űrgazda, Asztro-gazda, Kozmo-paraszt. Na jó! Hívhatjuk ezt az új szakmát Űr-farmernek és Csillag-kertésznek is. (Egyéb javaslatokat a kommentbe)

Mostanában a Space-farming feltörekvőben van és mivel a Magyar Mezőgazdaság már tett le egy s mást az asztalra, talán a digitális élelmiszer-termelés hajnalán, ezt az aspektust is érdemes átbeszélni. A Wageningeni Agrár-egyetemen már jónéhány éve próbálkoznak különböző növények termesztésével, Marsi illetve Holdi környezetben. Pontosabban talajszimulánsokon csíráztatnak, melyek kémhatása és nehézfém-tartalma nagyon hasonló a Marsi talajhoz. A talaj-szimuláns egyébként Hawaii-ról származik és a NASA árulja(!)

A Bayer-cég saját csíráztató kísérletet folytat a nemzetközi űrállomáson, illetve Földi extrém környezetben.

Táptalaj-hengeren nevelt 0-g búza

A Moszkvai Timirjazev-agáregyetemen mikro-gravitációs "üvegházakat" tesztelnek. Itt "megtanítják" a búzának, hogy merre van a fent és a lent. Egyszerű mosógép-dobot forgatnak, amivel "súlytalanságot" idéznek elő a magok számára.. A dob belsejében vörös-LED (680 nm) sorral, programozott világítással csíráztatják a magokat. 

LED vilagítás 

A jelenlegi technológiai szint mellett a mesterséges napfény az egyetlen opció az űrbéli-termesztésre. Erre vannak már elérhető áru, takarékos fényforrások. Sőt a napfény lámpa a Földön is hasznos lehet.
Ma még viszonylag nehéz elképzelni, hogy a technlógia segítségével komplett bioszférát építsünk. De tény, hogy képesek vagyunk utánozni a napfényt, létre tudunk hozni termő/táp-talajt, fakasztunk esőt az égből és komplett létfenntartó-rendszereket alkotunk, sőt már élettelen bolygók terraformálására is vannak ötleteink.