Mennyivel melegebb a szülővárosod, mint mikor megszülettél?

A New York Times az internetes felületén próbálja felhívni tavaly óta a figyelmet a klímaváltozásra egy modell segítségével, melyben meg lehet nézni, hogy a szülővárosod klímája a születési időd óta mennyit változott. Lejjebb görgetve hasznos, általános infókat is közöl a globális változásokról.


https://www.nytimes.com/interactive/2018/08/30/climate/how-much-hotter-is-your-hometown.html?fbclid=IwAR3xFX9Qq_kb18PHhtW8fWz8MFpmeoqwd5LhkUDlrShrauHZFvbRkHikksU

FridaysForFuture - Globális klímasztrájk ma!

https://www.fridaysforfuture.org/

Ehetünk növényeket???

Már egy éve is, hogy egy érdekes rádióadásra bukkantam, azóta motoszkált bennem, hogy erről írni kellene… Így most, az utóbbi bejegyzéseknél kicsit vidámabb vizekre evezve: Is eating plants wrong?, azaz, Baj-e, ha növényeket eszünk? – az adás összefoglalója, s egyben a blogon korábban közölt két téma, kommunikálnak-e a növények és milyen a fenntartható étrend folytatása.

A műsor első perceiben egy londoni vegán étteremben szólaltatnak meg embereket arról, hogy hogyan éreznek a húsevéssel kapcsolatban. Természetesen rosszul. Szerintem a többség persze nem azért eszik hús, mert élvezettel gondol arra, hogy hogyan is kerülnek a tányérunkra az állatok, de persze nem provokálni szeretnék. Mindenesetre a folytatásban olyan kutatásokról esik szó, melyek azt igazolják, hogy a növények nemcsak érzékelik a környezetüket, hanem tanulni és emlékezni is képesek, döntéseket hoznak, és bonyolult kommunikációt folytatnak más növényfajokkal. Számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyeket korábban csak állatoknak tulajdonítottak, innen hát a kérdés: együnk-e akkor növényt???

Elöljáróban: a növényeknek nincs agyuk, nincsenek idegeik, mégis, a környezetükből rengeteg információt vesznek fel valamilyen úton-módon. Képesek a fényt, a kémiai anyagokat, a hanghullámokat, vagy akár az elektromágneses erőket és gravitációt is érzékelni anélkül, hogy az állatokéhoz hasonló érzékszervekkel rendelkeznének. Ily módon észlelik a külvilágból érkező információkat akár a rendelkezésre álló tápanyagok helyzetéről, akár a számukra veszélyes kórokozók vagy növényevők jelenlétéről. A válaszreakciók egyes kutatói tanulásról, Pavlov-i reflexről és memóriáról is beszélnek a növényi viselkedés kapcsán. Vajon növényeknél is működik a társításos tanulás? Egy kísérletben hanghatást kapcsoltak fénnyel, ez utóbbi felelt meg Pavlov klasszikus kísérletében az élelemnek, míg az előbbi a csengőnek, amely az élelemhez társítva tanulás után már önmagában is kiváltotta a kutyák nyálelválasztását. És valóban, a növények növekedése a fénnyel társított hanghatással is befolyásolható volt! Kérdés, hogy hogyan, milyen biokémiai folyamatokon keresztül? De főleg: hogyan választja ki a növény ilyenkor a növekedés irányát, milyen folyamatokon keresztül emlékszik a hanghatás irányára és hogyan asszociál a hang és a fény kapcsolatára? További kutatások azt is vizsgálták, hogy vajon a növények megosztják-e egymás között a tanult információt? A kísérleti beállításban 5 növényt ültettek edénybe úgy, hogy mindössze két-két gyökerüket hagyták meg: minden növény egyik gyökere az egyik ültető edénybe került, míg a másik már a következőbe, ahol egy újabb növény gyökerével osztozott az edényen. Az első növényt szárazságstressznek tették ki, míg a többit öntözték. Az eredmények az mutatták, hogy a szárazság stressz „üzenete” nemcsak a közvetlen szomszédnak, hanem a teljes láncolatnak átadódott, a növények mind sztóma-záródással igyekeztek megakadályozni a további víz-vesztést. Egy további vizsgálatban valamennyi növényt szárazságnak tettek kik, és azt nézték, van-e emlékük a korábbi stresszről, szemben a kontroll növényekkel, melyek az előzetes tanulási folyamaton nem estek át. A kontroll növények kiszáradtak, míg a „tanultak” nem, ez utóbbiak, „emlékezve” a korábbi stresszhatásra, hamar lépéseket tettek a kiszáradás elkerülésére!

A növények közötti kommunikáció másik útja a levegőbe kiválasztott anyagokon keresztüli érintkezés. Az találták, hogy a növények hatékonyabban kommunikálnak azokkal a szomszédaikkal, amelyekkel azonos földrajzi régióban együtt, egymás közelében élnek, mint a pár száz kilométerrel arrébb élőkkel. Mintha dialektusokat használnának?! A következő kísérlettel igyekeztek igazolni az elképzelést: egy sásfaj déli és északi élőhelyekről származó egyedeit ültették össze mind déli mind északi vizsgálati területen, így a „társalgási téma” azonos lehetett, míg a dialektus más. De vajon miről szólt a kommunikáció? A herbivória (növényevés) veszélyét kellett a növénynek továbbítania, majd ezzel a plusz információval elősegíteni a növényevők általi rágás következményeinek minimalizálását. Azok a növények, melyek kommunikáció útján értesültek egymástól („földik” lévén J) a növényevők lehetséges károkozásáról, több hajtást és virágot hoztak, mint amelyek nem, így enyhítve a rágás hatását.

Az erdei talaj is egy hatalmas kommunikációs hálózat, amely a fák beszélgetésének közege. Az erdőben az „anya-fa” akár 50 másik fával is kapcsolatban állhat, de gyakorlatilag valamennyi fa egyetlen óriási hálózatot alkot („wood-wide-web”) mikorrhiza gombafonalakon keresztül. A korábbi ismeretek szerint a gomba segíti a fa tápanyag- és vízfelvételét, míg a fa fotoszintézis-termékeket juttat a gomba szükségleteinek kielégítésére. Újabb eredmények szerint azonban a gomba-fa hálózat fák egymás közötti tápanyag-forgalmazásában is részt vesz, nem is akárhogyan: a szomszédos fák egészségi állapota, épsége, de genetikai rokonsága is meghatározza azt, hogy hova mennyi jut a fotoszintézis során előállított termékekből. Duglászfenyőkkel kísérleteztek, rokonokat és nem rokonokat ültetve egymás mellé azt tapasztalták, hogy a rokon növény számára több cukrot juttatott az anyanövény, mint az idegenek számára, és maga a rokon növény is kiterjedtebb gomba-fonal hálózatot tudott kiépíteni az anyanövénnyel, könnyítve a cukrok felvételét, mint a nem rokon növények. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a fa részéről történik valamilyen rokon-felismerés, vagy inkább a talajbeli hifa- (gombafonal-) hálózat jön létre könnyebben rokon fa-fajok gyökerei között, még várat magára, ahogy jó néhány fentebb olvasható kérdésé is. A fent említett kutatások eredményeivel még sokan vitatkoznak, egyelőre kevés vizsgálat született a növényi kommunikáció témakörében, számos részlet tisztázásra vár. És persze a megfogalmazás is adott esetben kissé hatásvadász, ami azonban nem zárja ki azt, hogy ezek a megfigyelések igazolódhatnak a későbbiekben.

Akkor most intelligensek a növények? A műsor szerint képesek döntéseket hozni, melyekkel a saját fitneszüket növelik, így az ilyet nevezhetjük akár intelligens döntésnek is. Megehetjük ezek után a növényeket??? Ez már filozófiai kérdés, és nagyon messzire vezet…

Globális felmelegedés kézzel fogható jelei idén áprilisban

A globális felmelegedés hatásai között általában az átlaghőmérséklet és a tengerek szintjének emelkedését, a sarkokon lévő jég olvadását szokták globális szinten kiemelni. Az idei év a Kárpát-medence térségében is extrém száraz eddig, amelynek nem csak a mezőgazdaságra, de a természetes élőhelyekre is nagy hatása van. A hazai szikes tavak teljesen szárazak, mely hatalmas gond a mostanában tömegesen megérkező és költeni vágyó vízimadarak számára:
MME Csongrád megyei Csoport híre

Észak-Amerikában egy másik szokatlan jelenség ütötte fel a fejét, mely pedig a növények túlzott mértékű pollen termelése. Az erős aszály következtében a pollen felhők formájában felhalmozódik, és amíg nem érkezik eső, addig hatalmas koncentrációban, szemmel látható formában van jelen. Ez a mennyiség már a nem allergiások számára is nyálkahártya irritáló:
Pollenpocalypse

Better Living applikáció

A múltkori kihívás után, most egy telefonos applikáció kezdett el terjedni az emberek között. Ez az IKEA által szponzorált applikáció 75 különböző környezettudatos lépést ismertet, melyek beiktathatók a mindennapokba. Az alábbi linkeken bővebben lehet olvasni róla:

Angolul: https://ikeabl.joulebug.com/

Magyarul: https://eletszepitok.hu/a-klimavedelem-otthon-kezdodik-75-lepes-a-kornyezetbarat-jovoert-better-living-ikea/

Vészharang!

A Tufts University klímaváltozással kapcsolatos, a Nature Climate Change lapban megjelent cikke (illetve az arról készült, elérhető beszámoló) szerint a kutatók 5 millió modell-kimenetel közül csak néhány esetben tapasztaltak kevéssé felmelegedett földgolyót. A kutatás újdonsága az, hogy az emberi tevékenységekhez, valamint a klímához kapcsolódó bizonytalanságok (pl. a népesség-növekedés, a technológiai fejlődés, a klíma üvegházhatású gázokra való érzékenységének bizonytalansága) eddiginél szélesebb skáláját elemezték egy korábbi bejegyzésben már említett szcenáriókban. A klímatudósok szerint a még „elviselhető” jövőt biztosítani tudó, 2100-ig maximum 2 °C-os globális hőmérséklet emelkedés igazán nehezen elérhető cél, hacsak azonnal és drasztikusan nem áll át bolygónk a szén-semleges energia-termelésre 2030-ig!

„Despite massive uncertainties in a multitude of sectors, human actions are still the driving factor in determining the long-term climate. Uncertainty is sometimes interpreted as an excuse for delaying action. Our research shows that uncertainty can be a solid reason to take immediate action” – azaz:

Amellett, hogy számos területen jelentős bizonytalansággal kell számolni, még mindig az emberi tevékenységek felelősek elsősorban a klíma hosszú távú alakulásáért. Néha a bizonytalanságba kapaszkodva keresünk mentséget arra, amiért a beavatkozásokkal késlekedünk. Kutatásunk azt mutatja, hogy éppen a bizonytalanság az erős érv az azonnali cselekvésre!” – írja a cikk első szerzője.

Ugyanakkor a globális környezeti problémák és a klímaváltozás érdekes, és egyre gyakoribb pszichológiai vonatkozású hatásairól is olvashatunk. Távol áll vajon a valóságtól, ha arra gondolunk, hogy mindannyian, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, fekszünk és kelünk, ezekben tájékozódunk, kutatunk, valamennyien az „eco-anxiety”, azaz öko-szorongás tüneteit produkáljuk? Öko-szorongás az az érzés, amikor eluralkodik rajtunk a krónikus rettegés a környezeti összeomlástól, és egyben lesújt ránk az a tudat, hogy milyen kicsik és tehetetlenek is vagyunk magunkban, súlyosan aggódunk a saját jövőnk és gyermekeink jövője miatt. Sokan, kutatók is érintettek. Mit tehetünk ellene? Ahogy korábban is írtunk erről, ismét az egyéni cselekvésekben, döntésekben rejlik a megoldás. Minden eddiginél szélesebb a szociális kapcsolataink hálózata, használjuk ki ezt, maradjunk pozitívak, és győzzük meg a környezetünket arról, hogy a tudomány világos és egyszerű ajánlása az, hogy 2030-ig meg kell feleznünk a CO₂ kibocsátásunkat – mondja egy kutató. Továbbá, egyrészt egyéni döntésinkben arra kell törekednünk, hogy a klímaváltozás tényét szem előtt tartva válasszunk, mit eszünk, hogyan utazunk, mit vásárolunk, másrészt beszéljünk ismerőseinkkel, barátainkkal a klímaváltozásról, harmadrészt pedig várjuk el a politikusoktól és a cégektől, hogy elérhetővé, olcsóvá tegyék a módját annak, hogy jól tudjunk cselekedni a klímáért!

Műanyagok szelektív gyűjtése

Sok ember számára hasznos lehet az alábbi kép, aki komolyan gondolja a szelektív hulladékgyűjtést. Se a gyűjtő konténereken, se a szemétszállítók információs felületein nem található részletesen tájékoztató. A műanyagok szelektív gyűjtésénél csak általánosan gyűjthető termékcsoportok vannak feltüntetve és extrém példák, hogy mi nem. Az újrafelhasználhatóság a termék anyagtípusától függ, mely jelzése minden műanyag terméken megtalálható, és ez alapján könnyebben eldönthető, hogy mehet-e a konténerbe az adott termék.

Bővebb információ: https://humusz.hu/hirek/ismerd-meg-muanyagokat/24274