Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. január 22., hétfő

Talajlégzés becslés - avagy egyszerű magyarázatok komplex folyamatokra?


Bugac, talajlégzés mérés
A talajban található élőlények, így a növényi gyökerek, a talajlakó állatok, gombák vagy éppen a mikroorganizmusok mind lélegeznek. Az „élő” talajok szén-dioxidot bocsátanak ki; ez a talajlégzés.

A talajlégzést több tényező befolyásolja. Fontos egyrészt a talajban lévő elégethető,  tehát szén-dioxiddá alakítható szerves anyag mennyisége, de ugyanilyen fontos a légzés intenzitásának keretet szabó talajhőmérséklet és talajnedvesség aktuális értéke is. A talajlégzés a hőmérséklet emelkedésével általában nő, de ha teljesen  száraz vagy éppen vízzel telített a talaj akkor a légzési aktivitás csökken, mivel az életfeltételekhez szükség víz hiányzik vagy éppen olyan bőséges mennyiségben van jelen a talajban, hogy az akadályozza az aerob légzést. Ezért a talajlégzés mértékét nem lehet egyetlen abiotikus paraméter, így pl. a hőmérséklet lineáris válaszreakciójaként leírni.

A bugaci legelő és kaszáló talajlégzés becslésekor is azok a modellek bizonyultak a legcélszerűbbeknek, amelyek a talajhőmérséklet, talajnedvesség és a biotikus aktivitás együttes hatását vették figyelembe. Ezek közül is érdekes módon az a modell bizonyult előnyösnek, amely biotikus paraméterként a föld felszíni, élő zöld növényi anyag mennyiségével korrigálta a modellt, mivel úgy tűnik ez szoros kapcsolatban áll a felszín alatt lévő aktív növényi részek légzésével, amely általában a talajlégzés legnagyobb hányadát jelenti.

Üzenetünk, hogy egy-egy komplex folyamatot ne magyarázzuk egyetlen változóval, egyetlen abiotikus index segítségével, bármilyen egyszerű is volna! Merjünk több változót is a modellbe hívni, annál pontosabban közelítjük a valóságot!
 

A teljes cikk itt érhető el: http://real.mtak.hu/33297/
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése