Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. január 26., péntek

Kapcs’ ford PhD jelentkezz!

 - Kivel, mikor, miről, miben, mennyiből? 

Elcsépeltnek vélt frázisok, mint a kitartás, csapatmunka és a szerencse rendkívül fontosak, hogy valaki célba érjen és fokozatot kapjon, de ami igazán integrálja a lelkes kutatót/oktatót az a KAPCSOLAT(ok) avagy a netvörking. Két cikk arról hogyan legyél boldog kutató/tudós 😉.

Olvasás ideje: 2-3 perc

Az első cikk a túlélés "10 parancsolata":

1.     Szenvedélyből, szívvel csináld ezt a kutatós bizniszt. Sokszor csak a lelkesedés áll az oldaladon.
2.    Válasz okosan témavezetőt vagy mentort. Legyen ő is annyira elkötelezett a kutatásod iránt, mint amennyire te vagy. Ez tükröződhet a témavezetődön. Ha lankad a lelkesedés, a mentorálás sem 
      kap hajtóerőt.
3.  Független, önálló gondolkodás. Ne hagyd, hogy konvencionális útra tereljenek. A szokatlan gondolatokat jobban fogadják, egy-egy konferencián, védésen is. Persze ne ess túlzásba, mert például a kutatás módszertanában, lehet, hogy a járt úttal érdemes kezdeni.
4.    Ne áldozd fel az egészséged a tudomány oltárán. A legtöbbször nem éri meg. Ha 40 év gyötrelmes kutatóév után ott állsz egy bottal és egy Nobel-díjjal a kezedben, család, barátok, unokák nélkül, fel fogod tenni a kérdést magadnak: Megérte? A stressz alattomos gyilkos. Ezért fontos, hogy egyensúlyt tarts a kutatási szenvedélyed és az Élet között.
5.    Tervezd meg előre a tudományos karriered. Ösztöndíjak, pályázatok és kollaborációk. Lehetőség szerint ne rögtönözz, lásd előre magad 5 év múlva. Vázold fel az odáig vezető utat és tegyél érte!
6.     Koncentrálj az eredeti kutatási kérdéseidre, hipotéziseidre. Ne engedd, hogy eltérítsenek ezektől.
7.   Fogalmazd meg az esetleges problémákat a kutatás alatt és beszéld meg a témavezetőddel. Ne halogasd, mert a halmozott gondokat nehezebb megoldani. Ha hangosan kimondod, elmondod a problémáid, lehet nem is olyan nagyok, mint azt elsőre gondoltad. Megint csak Kommunikáció!
8.  Oszd meg a világgal, a tudományos eredményeid. Ne csak folyóiratokban, hanem informális eseményeken, szemináriumokon, szakkollégiumokon is. Ez a rész trükkös, mert itt nagyon fontos az emberismeret. Előfordulhat az ötletlopás, ne adj’ Isten plagizáció is, ezért csak olyankor beszélj az eredményeidről, ha már be vagy biztosítva (folyóirat, konferencia, tudományos közélet) az adott témában. Az önmarketing fontos, mivel nagy valószínűség szerint csak így találhatsz társakra a tudományterületeden.
9.  Légy magabiztos és növessz vastag bőrt, mert előbb utóbb rád fognak szállni. Kritizálják a munkád, megkérdőjelezik a kutatási eredményeid. Fel kell készülnöd a kifejezetten bántó kijelentésekre is. De itt is igaz a mondás: Ami nem öl meg az erősebbé tesz.
10. Utolsó javaslatként érdemes fontólóra venni, hogy még egy nagyobb kutatási projekt elején – legyen az PhD vagy bármilyen kutatómunka – ismerkedj meg a leendő kritikusaiddal, bírálóiddal. Jó stratégia, ha tanácsot kérsz anyag és módszerben, vagy csak időről-időre kávézol/sörözöl velük. Még a végén lehet, hogy összebarátkoztok. 

A másik cikk, amit a figyelmetekbe ajánlok, Boldogkői Zsolt professzor tollából született. Remekül összefoglalja, hogy milyen buktatói lehetnek a kutatói életnek. Kezdve azzal, hogy teljesen haszontalan a kutatás, amit végzel. A süllyesztőbe kerülhet akár több éves munkád is, ha valami olyasmivel foglalkozol, ami senkit sem érdekel. A populáris téma mindig nyerő, mert legrosszabb esetben is, legalább a laikus érdeklődők a felszínen tartják a témát. Nem mellékes a pályázati pénzek elosztásánál sem, hiszen a populáris tudományágak, jobban húzzák a tudomány szekerét és végső soron újabb pénzeket vonzanak be. Ebből a fakad a közlési kényszer is, ami a publikált cikkek minőségének romlásához vezet. De ez egy ördögi kör, mert ha nem publikál eleget egy kutató, akkor pályázati pénzt sem fog nyerni. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése