Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2016. szeptember 15., csütörtök

Közlemény gyepek términtázatáról



Elfogadták egy közleményünket, ha valakit érdekel, itt érheti el.
A munka 8 helyszínen kb. 10 év alatt gyűjtött adatokat dolgoz fel. Valamennyi mérési alkalommal, összesen 77-szer, azonos mintavételi elrendezést követtünk, egy 15 m kerületű kör mentén 20 cm-enként mértünk. Először 10 cm-es foltban levágtuk a biomasszát, utána a levágott folton megmértük a talajlégzést és háttérváltozóit, a talaj nedvességtartalmát és a talajhőmérsékletet.
Mind az elrendezés, mind a nagy ismétlésszám (75/alkalom) azt a célt szolgálta, hogy az összegyűjtött adatokat términtázati szempontból elemezhessük. Ezeknek a módszereknek hátterében az a megfigyelés áll, hogy az egymáshoz közelebbi pontokon mért értékek jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a távolabbiakhoz, illetve, hogy ez a hasonlóság a távolsággal csökken, majd egy bizonyos távolságnál (foltméretnél) megszűnik. A foltméret fontos jellemzője egy változó pillanatnyi térbeli mintázatának, mert a környezeti tényezők hatására alakul ki, azok limitáló hatására utalhat.
A vizsgálati helyszíneket négy csoportba osztottuk aszerint, hogy milyenek a talajadottságok és a növényzeti borítás:

a) alacsony talajbeli széntartalom, homoktalaj, nyílt növényzet
b) magas széntartalom, közepes zártságú homoki gyep, közepes növénymagasság
c) közepes széntartalom, nedves homoki gyep, magas, zárt állomány
d) közepes széntartalom, magas állomány, löszgyep
A sokhelyszínes összehasonlításból azt tudtuk megállapítani, hogy a növényzet záródása és a talaj széntartalmának növekedése előfeltétele annak, hogy a talajlégzés vagy háttérváltozóinak términtázata egyáltalán megjelenjen, leírható legyen ebben a nagyon finom térbeli léptékben. Más szóval, hogy a közelebbi pozíciók hasonlósága nagyobb legyen, mint a távolabbiaké. Nyílt gyepekben ez nem áll fenn, mert a legközelebbi helyek pl. igencsak különböznek abban, hogy van-e ott növény vagy egyáltalán nincs, csak csupasz talaj, ezáltal a talajlégzés intenzitása rendkívül változatos. Ugyanígy variál a két legfontosabb hatótényező, a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete is. A növényzet záródásával mind a háttérváltozók, mind a biotikus válaszok hasonlósága növekszik a közelebbi pontokon, csökken a változékonyság. Ezen kívül a mintázatok összerendeződése is megfigyelhető: a talaj nedvességtartalma meghatározza a talajlégzés foltméretét, valamint szabályozott a talajhőmérséklet is oly módon, hogy a magasabb nedvességtartalmú foltok hűvösebbek a párolgás (párologtatás) hűtőhatása következtében.
Ezek a megfigyelések azért lehetnek érdekesek, mert az előrejelzések szerint a klímaváltozással Hazánk területén gyakoribb lehet nyáron az aszály, nagyobbak lehetnek a hőmérsékleti maximumok. Ha a vizsgált növényzeti típusok mentén elképzelünk egy szárazodási és felnyílási folyamatot, következtethetünk arra is, hogy ezzel párhuzamosan a gyepek az időjárási szélsőségekre is érzékenyebbek lesznek, mert elveszítik azt a képességüket, hogy összerendezett términtázatokban reagáljanak a hatótényezőkre, tompítsák azokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése