Klímabarát gyepgazdálkodás

A gyepek fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésén és a szén talajban történő raktározásán keresztül az éghajlat-szabályozásban. A hazai gyepek jellemzően nettó szén-dioxid, illetve üvegházgáz megkötők (0,1 Mt CO₂eqv.év^-1), tehát éves szinten több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak (Kis-Kovács et al. 2018). 

Ám kedvezőtlen gazdálkodás mellett ez megfordulhat és a gyepek nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhatnak. Ilyen lehet pl. a degradáció, a túl vagy éppen az alul legeltetés, a talajerózió vagy a helytelen, illetve a kedvezőtlen vízgazdálkodás. A bugaci homokpuszta gyepen végzett kutatások kimutatták, hogy száraz években a gyep nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhat (Nagy et al. 2007). Kedvező vízellátottságú években azonban a gyep olyan jelentős szén-dioxid felvételre volt képes, amely kompenzálta az extenzíven legeltetett szürkemarhák (0,6 állategység ha^-1), illetve a talaj és a trágya metán és dinitrogén-oxid kibocsátását (Koncz et al.₂eqv.év^-1 ha^-1) (Koncz et al. 2017). A legelő, a kaszáló és a téli szállás rendszere tehát együttesen nettó üvegházgáz megkötő volt (1,35 t CO₂eqv.év^-1 ha^-1) (Koncz et al. 2017). 

Az állattenyésztés globálisan ugyan jelentős üvegházgáz kibocsátással bír, de egy-egy ilyen pont mérés jó példája annak, hogy az extenzív állattartás lehet klímabarát. Ez azért fontos, mert manapság – jogosan – jelentős vita bontakozik ki az állattenyésztés éghajlat-változásban betöltött szerepéről (Garnett et al 2017). Egyes vélemények szerint azonnal át kell térni a vegetáriánus életmódra. Ugyanakkor a monokultúrában termesztett növények, a túlzott műtrágyázás, a vegyszerhasználat számos ökológiai problémát vet fel (biodiverzitás csökkenés, műtrágyázás következtében fellépő dinitrogén-oxid kibocsátás, talajerózió stb.). A kép összetett… Fontos, hogy az állattenyésztés 800 millió ember megélhetését biztosítja, számos helyen nem érdemes a legeltetésen kívül a területet máshogy hasznosítani... és ha farm szinten nettó nulla az üvegházgáz mérleg, sőt nő a talajok széntartalma, akkor az állattenyésztés  már nem is a legfeketébb bárány a történetben…

Megjegyzendő, hogy a talajok magas széntartalma nemcsak az éghajlat-szabályozáshoz, hanem a talajok kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodásához is hozzájárul. Ma már egyre több külföldi kifizetési mechanizmus ösztönzi a legeltetésen, gyepgazdálkodáson alapuló szénmegkötő technológiákat (Correa et al 2018). Ezek közül kiemelkedő pl. a mélyen gyökerező pillangósokkal, lóherefélékkel történő felülvetés, mert ez egyszerre teszi ellenállóvá a gyepet a szárazság stresszel szemben, növeli a gyep szénmegkötő képességét és javítja a takarmány minőségét. 

Ilyen win-win-win technológiákra van szükség az állattenyésztés és a klíma „megmentéséhez”!?

Correa, P.F.R, Koncz, P.,  Poilane, A., Schaak, H., Schönhart, M., Svoboda, P., Teixeira, R.,  van Rijn, C. (2018) Incentives. EIP-AGRI Focus Group – Grazing for carbon.

Garnett, T., Godde, C. M., Muller, A., Röös, E., Smith, P., De Boer, I. J. M., ... & van Zanten, H. H. E. (2017) Grazed and confused? Food Climate Research Network.

Kis-Kovács, G., Tarczay, K., Kőbányai, K., Tarczay, K., Ludányi, E., L., Lovas, K., Szentes, D., Szakálas, J., Király É., I.,, Kozma-Bognár, V., Somogyi, Z., (2018) National Inventory Report for 1985–2016. Hungarian Meteorological Service, Budapest.

Koncz, P., Pintér, K., Balogh, J., Papp, M., Hidy, D., Csintalan, Zs., Molnár, E., Szaniszló, A., Kampfl, Gy., Horváth, L., Nagy, Z. (2017) Extensive grazing in contrast to mowing  is climate friendly based on the farm–scale greenhouse gas balance. Agriculture, Ecosystems and Environment, 240, 121–134. 

Nagy, Z., Pintér, K., Czóbel, Sz., Balogh, J., Horváth, L., Fóti, Sz., Barcza, Z., Weidinger, T., Csintalan, Z., Dinh, N.Q., Grosz, B., Tuba, Z., (2007) The carbon budget of semiarid grassland in a wet and a dry year in Hungary. Agriculture, Ecosystem, and Environment, 121, 21–29.