Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. július 13., péntek

Fotonból Cukor

Olvasás ideje: 3 perc
Nem a fényevésről szól a bejegyzés. A különböző hullámhosszokon beérkező fény más-más mechanizmusaktivál a fotoszintézisre képes életformákban. Ebből következik, hogy minden fotoszintézisre képes élőlény kidolgozta a saját módszerét. Így van aki spórolósan bánik a hozzávalókkal (C4) és van aki mindenből a legjobbat és legtöbbet szeretné (C3).

Mivel napjainkban egész klíma-övek tolódnak észak felé, egyre gyakrabban találkozhatunk C4-es növényekkel Európában is.  De hogy teljesen megértsd mi is ez a C3 és C4 javasolt áttekinteni az alábbi linkeket:






Tarackbúza








A csapadék eloszlása egyre hektikusabbá válik -ami nem feltétlenül jelent kevesebb esőt- , és amiből a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936), a tarackbúza (Elymus repens) és a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) is előnyt kovácsol.












Siskanád tippan
A szárazodást ma már nem lehet tagadni, a kérdés csak az hogyan tudunk hozzá alkalmazkodni. Az egyik lehetséges megoldás, ha elkezdünk többet foglalkozni a C4-es növényekkel (a kukorica is ilyen), melyek kevesebb vízzel is beérik, és ugyanannyi vízből több biomasszát állítanak elő. Ez nem feltétlenül jelent nagyobb betakarítható termést, de megfelelően feldolgozva, hasznosítva (takarmányként) mindenképpen adaptív eszköz a mezőgazdaság kezében. Másik irány lehet a meglévő vizeink hatékony megtartása, raktározása. Mindkét irány jelentős szemléletváltást igényel.




Fenyérfű
Csoportunk egyik kitűzött célja, hogy jobban megértse a fenyérfű fiziológiáját. Mivel ez a növény rendkívül jól bírja a forró nyarakat, a kevés csapadék csak hozzájárul a terjedéséhez. Gyanúnk szerint az alullegeltetett juhlegelők az egyik gócpontjai ennek a C4-esnek. Északi lejtőkön kevésbé fordul elő és a tiprást is nehezen viseli.
További információk:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése