Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. január 26., péntek

Kapcs’ ford PhD jelentkezz!

 - Kivel, mikor, miről, miben, mennyiből? 

Elcsépeltnek vélt frázisok, mint a kitartás, csapatmunka és a szerencse rendkívül fontosak, hogy valaki célba érjen és fokozatot kapjon, de ami igazán integrálja a lelkes kutatót/oktatót az a KAPCSOLAT(ok) avagy a netvörking. Két cikk arról hogyan legyél boldog kutató/tudós 😉.

Olvasás ideje: 2-3 perc

Az első cikk a túlélés "10 parancsolata":

1.     Szenvedélyből, szívvel csináld ezt a kutatós bizniszt. Sokszor csak a lelkesedés áll az oldaladon.
2.    Válasz okosan témavezetőt vagy mentort. Legyen ő is annyira elkötelezett a kutatásod iránt, mint amennyire te vagy. Ez tükröződhet a témavezetődön. Ha lankad a lelkesedés, a mentorálás sem 
      kap hajtóerőt.
3.  Független, önálló gondolkodás. Ne hagyd, hogy konvencionális útra tereljenek. A szokatlan gondolatokat jobban fogadják, egy-egy konferencián, védésen is. Persze ne ess túlzásba, mert például a kutatás módszertanában, lehet, hogy a járt úttal érdemes kezdeni.
4.    Ne áldozd fel az egészséged a tudomány oltárán. A legtöbbször nem éri meg. Ha 40 év gyötrelmes kutatóév után ott állsz egy bottal és egy Nobel-díjjal a kezedben, család, barátok, unokák nélkül, fel fogod tenni a kérdést magadnak: Megérte? A stressz alattomos gyilkos. Ezért fontos, hogy egyensúlyt tarts a kutatási szenvedélyed és az Élet között.
5.    Tervezd meg előre a tudományos karriered. Ösztöndíjak, pályázatok és kollaborációk. Lehetőség szerint ne rögtönözz, lásd előre magad 5 év múlva. Vázold fel az odáig vezető utat és tegyél érte!
6.     Koncentrálj az eredeti kutatási kérdéseidre, hipotéziseidre. Ne engedd, hogy eltérítsenek ezektől.
7.   Fogalmazd meg az esetleges problémákat a kutatás alatt és beszéld meg a témavezetőddel. Ne halogasd, mert a halmozott gondokat nehezebb megoldani. Ha hangosan kimondod, elmondod a problémáid, lehet nem is olyan nagyok, mint azt elsőre gondoltad. Megint csak Kommunikáció!
8.  Oszd meg a világgal, a tudományos eredményeid. Ne csak folyóiratokban, hanem informális eseményeken, szemináriumokon, szakkollégiumokon is. Ez a rész trükkös, mert itt nagyon fontos az emberismeret. Előfordulhat az ötletlopás, ne adj’ Isten plagizáció is, ezért csak olyankor beszélj az eredményeidről, ha már be vagy biztosítva (folyóirat, konferencia, tudományos közélet) az adott témában. Az önmarketing fontos, mivel nagy valószínűség szerint csak így találhatsz társakra a tudományterületeden.
9.  Légy magabiztos és növessz vastag bőrt, mert előbb utóbb rád fognak szállni. Kritizálják a munkád, megkérdőjelezik a kutatási eredményeid. Fel kell készülnöd a kifejezetten bántó kijelentésekre is. De itt is igaz a mondás: Ami nem öl meg az erősebbé tesz.
10. Utolsó javaslatként érdemes fontólóra venni, hogy még egy nagyobb kutatási projekt elején – legyen az PhD vagy bármilyen kutatómunka – ismerkedj meg a leendő kritikusaiddal, bírálóiddal. Jó stratégia, ha tanácsot kérsz anyag és módszerben, vagy csak időről-időre kávézol/sörözöl velük. Még a végén lehet, hogy összebarátkoztok. 

A másik cikk, amit a figyelmetekbe ajánlok, Boldogkői Zsolt professzor tollából született. Remekül összefoglalja, hogy milyen buktatói lehetnek a kutatói életnek. Kezdve azzal, hogy teljesen haszontalan a kutatás, amit végzel. A süllyesztőbe kerülhet akár több éves munkád is, ha valami olyasmivel foglalkozol, ami senkit sem érdekel. A populáris téma mindig nyerő, mert legrosszabb esetben is, legalább a laikus érdeklődők a felszínen tartják a témát. Nem mellékes a pályázati pénzek elosztásánál sem, hiszen a populáris tudományágak, jobban húzzák a tudomány szekerét és végső soron újabb pénzeket vonzanak be. Ebből a fakad a közlési kényszer is, ami a publikált cikkek minőségének romlásához vezet. De ez egy ördögi kör, mert ha nem publikál eleget egy kutató, akkor pályázati pénzt sem fog nyerni. 


2018. január 22., hétfő

Talajlégzés becslés - avagy egyszerű magyarázatok komplex folyamatokra?


Bugac, talajlégzés mérés
A talajban található élőlények, így a növényi gyökerek, a talajlakó állatok, gombák vagy éppen a mikroorganizmusok mind lélegeznek. Az „élő” talajok szén-dioxidot bocsátanak ki; ez a talajlégzés.

A talajlégzést több tényező befolyásolja. Fontos egyrészt a talajban lévő elégethető,  tehát szén-dioxiddá alakítható szerves anyag mennyisége, de ugyanilyen fontos a légzés intenzitásának keretet szabó talajhőmérséklet és talajnedvesség aktuális értéke is. A talajlégzés a hőmérséklet emelkedésével általában nő, de ha teljesen  száraz vagy éppen vízzel telített a talaj akkor a légzési aktivitás csökken, mivel az életfeltételekhez szükség víz hiányzik vagy éppen olyan bőséges mennyiségben van jelen a talajban, hogy az akadályozza az aerob légzést. Ezért a talajlégzés mértékét nem lehet egyetlen abiotikus paraméter, így pl. a hőmérséklet lineáris válaszreakciójaként leírni.

A bugaci legelő és kaszáló talajlégzés becslésekor is azok a modellek bizonyultak a legcélszerűbbeknek, amelyek a talajhőmérséklet, talajnedvesség és a biotikus aktivitás együttes hatását vették figyelembe. Ezek közül is érdekes módon az a modell bizonyult előnyösnek, amely biotikus paraméterként a föld felszíni, élő zöld növényi anyag mennyiségével korrigálta a modellt, mivel úgy tűnik ez szoros kapcsolatban áll a felszín alatt lévő aktív növényi részek légzésével, amely általában a talajlégzés legnagyobb hányadát jelenti.

Üzenetünk, hogy egy-egy komplex folyamatot ne magyarázzuk egyetlen változóval, egyetlen abiotikus index segítségével, bármilyen egyszerű is volna! Merjünk több változót is a modellbe hívni, annál pontosabban közelítjük a valóságot!
 

A teljes cikk itt érhető el: http://real.mtak.hu/33297/
  

2017. június 16., péntek

Tanyavilág


Sárgán ringatóznak a zempléni hegyek öreg tölgyfái. A Kút-padka dűlő szőlői felől lassú pára száll fel. Az avar alatt szunnyad a megtöppedt batul alma…cikkem a tanyánkról, tudományos szemmel, a Zempléni Múzsában.

2017. február 24., péntek

Extensive grazing in contrast to mowing is climate-friendly based on the farm-scale greenhouse gas balance

Highlights

•
Systems based on extensive grazing act as net sink for greenhouse gases.
•
Greenhouse gas balance of livestock farming highly depends on precipitation.
•
Livestock farming could be a net sink for greenhouse gases under proper management regimes.

 Find our newest article here

2017. február 10., péntek

A modern búza káros az egészségre?

Manapság egyre több embert diagnosztizálnak autoimmun eredetű cöliákiával (lisztérzékenység, gluténérzékenység). Emiatt felvetődött a kérdés, hogy milyen változásokon mentek át a gabonák - elsősorban a búza - beltartalmi értékeik tekintetében a magas terméshozamra irányuló intenzív termelés hatására. Egyes feltevések szerint a modern, magas terméshozamú búzák összetételükben nagyban különböznek a tájfajtáktól, elsősorban fehérje, keményítő, illetve „bioaktív” komponenseiket tekintve. Ugyancsak kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a búza feldolgozásában bekövetkezett változások módosíthatták-e a termékek tápanyagtartalmát, ám mivel a legjelentősebb módosítások az 1960-as évekre datálódnak (amikor a 10-15%-os rosttartalmú teljes kiőrlésű liszt helyét átvette az olcsóbb, 2-3%-os rosttartalmú fehér liszt), a jelenkori problémáknak nem az utóbbi két évtizedben kellett volna jelentkezniük.

A másik felvetés már elgondolkodtató. A magas terméshozam a búzaszemek számának és tömegének függvénye. Azok tömegét pedig elsősorban keményítőtartalmuk határozza meg. A keményítőt felépítő két polimer (amilóz, amilopektin) aránya meghatározó az emészthetőség, s ebből fakadóan a 2-es típusú diabétesz kialakulásának szempontjából, ám régi és új fajták összehasonlítása során nem volt kimutatható az intenzív termesztés keményítő összetételére kifejtett hatása.
Forrás: Shewry et al. 2016

A búzaszem szárazanyagának 10-15%-át adja fehérje, melynek 70-75%-a glutén. Bár a fehérjetartalom növelése az egyik elsődleges cél a kenyérbúza nemesítés terén, több vizsgálat is a proteintartalom csökkenését bizonyította régi és modern fajok összehasonlítása során (Shewry et al., 2016). A fehérjetartalmat a termesztők nitrogéntrágyázással, a malomiparban a molnárok vitális glutén hozzáadásával tudják növelni, tehát az elfogyasztott étel gluténtartalmát nem csupán a termesztett búza fehérjetartalma határozza meg.
A szénhidrát és fehérje mellett a búza étkezi rost, B-vitamin,valamint fitokemikália tartalma szintén jó egészségügyi hatással rendelkezik, s bár erre irányuló konkrét vizsgálatok még nemigen készültek, a rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy ezek terén sem következett be jelentős változás az évek során. Azaz az eddig említett összetevőkben nem volt kimutatható lényeges különbség a régi és új fajták között.
Forrás: Shewry et al. 2016

 Mikroelemek esetében azonban ez nem mondható el, az évek során a búza vas- és cinktartalma ugyanis jelentősen csökkent. A hanyatlás kezdete egybeesik a féltörpe fajták 1960-as évekbeli megjelenésével, így arra a következtetésre jutottak, hogy a féltörpe fenotípus közvetlen hatást gyakorol az ásványi anyag tartalomra. Ez mutatkozhat abban, hogy akadályozza a gyökerek fejlődését, sezáltal a mikroelemek felvételét, vagy abban, hogy az ásványok raktározása a szövetekben és a szemtermésbe való eljuttatásuk bizonyos mértékben gátolttá válik. A mikrotápanyagok mennyiségében mutatkozó eltérések nagy jelentőséggel bírnak bizonyos nemzeteknél, hiszen a vas- és cinkhiány nagyságrendileg 2 milliárd embert érinthet világszerte.

Az elvégzett vizsgálatok alapján tehát elmondható, hogy kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre annak megállapítására, hogy a modern búzafajták elmaradnának a régi fajtáktól beltartalmi értékeiket tekintve, leszámítva mikroelemeket.


Az eredeti cikk a NaturePlants c. folyóiratban. 

2016. december 28., szerda

2016 remek év (is) volt!


Csendben a megújuló energiák meghódítják a világot. Kivéve éppen Magyarországot, ahol tilos szélerőművet építeni...de most nézzük a világ napos oldalát! Valós lépések történtek a klímavédelem érdekében és növekszik a megújuló energiák használata! Egyre olcsóbbak és hatékonyabban a megújulók...
Energia kell, én is fűtök, autózok... de mi van ha megújulókkal tényleg elő lehet állítani megfelelő mennyiségű energiát?!

A 444.hu gyűjtéséből szemezgettem:
  • A párizsi klímaegyezmény lett az az ENSZ egyezmény, amit elfogadásától számítva a leggyorsabban ültettek át a nemzetközi jogba.
  • A globális karbonkibocsátás nem nőtt 2016-ban. Ez zsínorban a harmadik év, hogy a kibocsátási érték nem emelkedett.
  • A technológiai fejlődésnek és a politikai támogatásnak köszönhetően megújuló energiaforrásból már több kapacitást telepítenek világszerte, mint a hagyományos forrásokból.
  • A kínai kormány megtiltotta új szénbányák nyitását és megduplázta a 2020-ra célzott megújuló energiaforrások mértékét.
  • India bejelentette, hogy a következő három évben nem lesz szükségük új szénerőművekre, mert elégséges a jelenlegi kapacitás.
  • A brit Chatham House jelentése szerint a Nagy Olaj korszakának vége.
  • Idén nyáron az európai országok negyede jelentette be, hogy felhagynak a szénfogyasztással.
  • Az amerikai Standing Rock rezervátumnál hónapokon át tartó kemény tüntetések után sikerült felfüggeszteni egy olajvezeték építését, ami a helyi törzsek szerint az egyetlen ivóvízkészletüket veszélyeztette volna.
  • A BRICS országok fejlesztési bankja egymilliárd dolláros befektetést hagyott jóvá, amit kínai, brazil, dél-afrikai és indiai megújuló energetikai projektekre fordítanak majd.
  • 2016-ban Costa Rica több mint száz napon át kizárólag megújuló energiaforrásokból működött. Az új cél, hogy egy teljes évet megcsináljanak így.
  • Nyáron az USA, Mexikó és Kanada vállalta, hogy 2025-re az áramfogyasztásuk fele megújuló forrásokból fog származni.
  • Egy friss jelentés szerint Kína 2014-ben elérhette a szénfogyasztás csúcsát.
  • Kína 20 GW-nyi nappanelt telepített 2016 első felében, háromszor annyit, mint 2015 első felében.
  • Októberben hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy 2015-ben naponta félmillió nappanelt telepítettek világszerte.
  • A világ legnagyobb tengeri szélerőművének elindult a második fázisa is.
  • További sikerek itt
  • Energia felhasználás
  •  

2016. december 18., vasárnap

Üvegházhatás növényekben

A növények sokféleképpen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz és gyakran ránézésre is meg lehet mondani a növény kinézete alapján, hogy milyen környezetben élhet (gondoljunk pl. a szárazsághoz adaptálódott szukkulens növényekre). Vannak azért ez alól kivételek is. Ilyenek a szub-antarktikus régióban élő nagyméretű lágyszárú növények (megaherbs - szerintem ennek nincs magyar megfelelője). Élőhelyük meglehetősen zord, hideg és szeles, ezért furcsa ezeknek a trópusi habitusú növényeknek a jelenléte ebben a környezetben, hiszen az ilyen élőhelyen élő növények többsége alacsony termetű, szélbeporzású, vagy vegetatív szaporodású. Ezek a növények viszont nagy termetű, széles levelű lágyszárúak feltűnő virágokkal.
Ez az oroszlánfóka kicsit furcsán mutat a trópusi jellegű növénytakaró előtt, de méretaránynak jó. (http://www.teara.govt.nz/)
A cikkben szereplő növények a Campbell-szigeten élnek, Új-Zélandtól délre.
Új-zélandi kutatók cikke szerint, azért ilyenek ezek a növények, hogy a rendelkezésükre álló kevés sugárzási energiából minél többet nyerhessenek (a BBC Earth-ön van róla egy videó is). A levelük felületét borító szőrök - amelyek a növényvilágban általában a bejövő túlzott mennyiségű sugárzás csökkentésére hivatottak - itt éppen a hőenergia megőrzését szolgálják. A hosszú hullámhosszú sugárzást a levél felületét körülvevő felületi határrétegben tartják, így melegítve a levél felszínét - ahogyan a légköri üvegházhatású gázok tartják vissza a hősugárzást.
A cikkben hőkamerás felvételekkel illusztrálják a környezethez képest akár 10 °C-os hőmérséklet-növekedést a levélzeten és a virágzatban:

Pleurophyllum speciosum, (b) Stilbocarpa polaris hőkamerás és normál (RGB) fotója a cikkből.