A növények sokféleképpen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz és gyakran ránézésre is meg lehet mondani a növény kinézete alapján, hogy milyen környezetben élhet (gondoljunk pl. a szárazsághoz adaptálódott szukkulens növényekre). Vannak azért ez alól kivételek is. Ilyenek a szub-antarktikus régióban élő nagyméretű lágyszárú növények (megaherbs - szerintem ennek nincs magyar megfelelője). Élőhelyük meglehetősen zord, hideg és szeles, ezért furcsa ezeknek a trópusi habitusú növényeknek a jelenléte ebben a környezetben, hiszen az ilyen élőhelyen élő növények többsége alacsony termetű, szélbeporzású, vagy vegetatív szaporodású. Ezek a növények viszont nagy termetű, széles levelű lágyszárúak feltűnő virágokkal.
 |
| Ez az oroszlánfóka kicsit furcsán mutat a trópusi jellegű növénytakaró előtt, de méretaránynak jó. (http://www.teara.govt.nz/) |
 |
| A cikkben szereplő növények a Campbell-szigeten élnek, Új-Zélandtól délre. |
Új-zélandi kutatók cikke szerint, azért ilyenek ezek a növények, hogy a rendelkezésükre álló kevés sugárzási energiából minél többet nyerhessenek (
a BBC Earth-ön van róla egy videó is). A levelük felületét borító szőrök - amelyek a növényvilágban általában a bejövő túlzott mennyiségű sugárzás csökkentésére hivatottak - itt éppen a hőenergia megőrzését szolgálják. A hosszú hullámhosszú sugárzást a levél felületét körülvevő felületi határrétegben tartják, így melegítve a levél felszínét - ahogyan a légköri üvegházhatású gázok tartják vissza a hősugárzást.
A cikkben hőkamerás felvételekkel illusztrálják a környezethez képest akár 10 °C-os hőmérséklet-növekedést a levélzeten és a virágzatban:
 |
| Pleurophyllum speciosum, (b) Stilbocarpa polaris hőkamerás és normál (RGB) fotója a cikkből. |
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése