Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2015. november 6., péntek

Klíma lábnyom


A közelgő párizsi klímacsúcson  (nov. 30-dec. 11.) az ENSZ a világ egyik legfontosabb globális egyezményét kívánja  életre hívni. A cél az, hogy a Föld légköri hőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2ºC-ot az iparosodás előtti korhoz képest. Ha a döntéshozók decemberre nem jutnak közös egyezményre, akkor tovább fog folytatódni a Kaliforniát sújtó szárazság, az északi tengerjég olvadása, illetve még gyakoribbá válnak a hazai szélsőséges időjárási események…

De mit teszünk mi mindez ellen?

Megvesszük a kínai termékeket és Kínára mutogatunk, hogy ott bizony milyen nagy az üvegházhatású gázok kibocsátása… közben csak exportáltuk saját kibocsátásunkat. Tudjuk, hogy mennyi szén-dioxid egyenértékben kifejezett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe tevékenységeink által? Az OMSZ adatai alapján 7 tonna évente; ez a klímalábnyomunk.

A probléma az, hogy nincs akkora gyepterület Magyarországon, amely képes lenne semlegesíteni a lakosság kibocsátását!


Kizámolta ma már klíma lábnyomát? Tegye próbára hogyan lehet csökkenteni! 

2015. október 27., kedd

Kísérletezzünk!

A sok terepi mérés után most belevágtunk egy laborkísérletbe, amelyben hallgatók is részt vesznek. A kísérlet célja, hogy megpróbáljuk kimutatni, hogy van-e bármiféle hatása a transzspirációs vízáramnak a talaj CO2 kibocsátására. Elvileg - fákban legalábbis - a transzspirációs vízáram jelentős mennyiségű szén-dioxidot szállít a talajból felfelé. Mi azt szeretnénk kimutatni, hogy ez jelenség lágyszárú növényekben is létezik-e, vagy sem. Terepi mérések során már tapasztaltunk a meglétére utaló jeleket, de igazolni szeretnénk a dolgot.
A méréseket a következő rendszerrel végezzük:
Ez egy stabil szénizotópos analizátor és egy többkamrás gázanalizátor összeépítése, a növények pedig egy plexi dobozban vannak elhelyezve, ahol a levegő páratartalmát szabályozzuk, ami a transzspirációt befolyásolja.

A kísérletben hallgatók is részt vesznek, de további érdeklődőket is várunk!

2015. október 19., hétfő

Klímaváltozás - kommunikáció

“The real challenge is to raise public awareness about the risks of inaction.”
Megvan a kellő tudományos ismeret a klímaváltozás valószínű hatásaival kapcsolatban, meg arról is, hogyan kellene alkalmazkodnunk változásokhoz és csökkentenünk azok mértékét. Úgy néz ki, hogy a dolog kommunikációjával van gond.
Az index tudományos oldalán is erről van szó.
Az eredeti cikk pedig a Nature-ben jelent meg (meg a Nature Climate Change-ben), érdemes átfutni.

Légköri szén-dioxid koncentráció


Van egy video a YouTube-on, amit érdemes megnézni a témában:
https://www.youtube.com/watch?v=t0dXjmoA0dw

Ha kell hozzá magyarázat:
Az a lényeg, hogy a video első részében az 1979-től folyó légköri CO2 koncentrációmérések adatai láthatók két állandó (piros: Mauna Loa és kék: Antarktisz) és jó néhány egyéb (szürkék) mérőállomáson. Az állomások egyre szaporodnak, ahogy megyünk előre az időben - a térkép mutatja a helyzetüket.
Ami érdekes: fel-le hullámzik az érték egy éven belül (a fenti képen is látszik) - ez azért van, mert a nyári félévben (északi félgömb) a növényzet sok szén-dioxidot nyel el, a téliben meg többet bocsát ki. A déli félgömbön ez fordítva van, de ott a kevesebb szárazföld miatt nem is annyira kifejezett.
Mára pedig meghaladtuk a 400 ppm-et.
A video másik felében pedig visszafelé haladunk az időben egészen 800 ezer évig (először koncentrációmérések, majd jégminták alapján).
Amiből aztán látszik, hogy az ipari forradalom előtti kb 285 ppm-nél jóval alacsonyabb koncentráció volt jellemző pl a jégkorszakokban.

Persze a növények a mostanit jobban szeretik...

2015. szeptember 27., vasárnap

Szén-dioxid áramok



Legfrissebb cikkünkben kimutattuk, hogy a talajlégzést, tehát a talajból a légkör felé tartó szén-dioxid áramot a talajhőmérséklet és a talajvíztartalom mellett a növényi biomassza is meghatározza. A vizsgált bugaci kaszált területen éppen a nagyobb biomassza (növényi tömeg) miatt volt magasabb a talajlégzés, összehasonlítva a szomszédos legelt területtel, ahol az eltérő kezelés ellenére a talajhőmérséklet és a talajvíztartalom mégis hasonló volt, mint a kaszált területen. Tehát a biomassza mennyisége megkülönböztető tényező volt a talajlégzés kezelésre adott válaszában. Mindezt mérésekkel, adatokkal, számításokkal és modellekkel támasztottuk alá. 
Talajlégzés mérés a bugaci kaszálón, kaszálás után

A kifejlesztett új talajlégzés modellt mások számára is elérhetővé tettük, ezáltal pontosíthatók a talajlégzés becslések. Sőt, akár fényképek által is becsülhető a talajlégzés, hiszen ha a biomasszáról fényképet készítünk és előzetesen jó összefüggést kaptunk a mért biomassza és a mért talajlégzés között akkor a képekből kinyert biomasszát jellemző vegetációs indexek segítségével közvetlenül is lehet nagyobb (hektáros) területekről, gyorsan (pár óra alatt) talajlégzést becsülni.

A talajból a légkör felé áramló szén-dioxid áram a teljes ökoszisztéma légzésének akár a felét is kiteheti, amely természetes folyamat, de ha a talajlégzés felülmúlja a talaj által megkötött szénmennyiséget, akkor az már probléma. Azért probléma, mert csökkenhet a talaj produktivitása, hiszen romlik a talaj szerkezete a humusz lebomlása révén, illetve növekszik a klímaváltozást serkentő szén-dioxid légköri koncentrációja. 

A mezőgazdasági tevékenységek (pl. legeltetés, kaszálás vagy szántás) során tehát arra is figyelemmel kell lenni, hogy minél kevesebb szén távozzon el a talajból a légkörbe. 


2015. szeptember 25., péntek

Szén-dioxid a talajban




Napjainkban sokat hallhatunk az emelkedő légköri CO2 koncentrációról, amely éppen ebben az évben érte el először a 400 ppm-es (ppm = „parts per million”, 1 millió molekulából mennyi az adott molekulák száma) értéket (március havi átlag). Ennél is magasabb lesz az évszázad végére, amikor becslések szerint – ha az emberiség nem tesz ellene - elérheti akár a 700-800 ppm-es szintet is. Nem is kell túl messzire mennünk azonban ahhoz, hogy ennek az értéknek a többszörösével találkozzunk – csak néhány centiméterrel a talajfelszín alá. Kutatásunk a talajban tárolt szén mobilizációjával, atmoszférába kerülésével foglalkozik, amely folyamat, számos egyéb tényezővel együtt, nagyban meghatározza a légköri CO2 koncentrációt.
Talajbeli CO2 koncentráció 5 és 35 cm mélyen (homoki gyep talaja):