Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2015. szeptember 25., péntek

Szén-dioxid a talajban




Napjainkban sokat hallhatunk az emelkedő légköri CO2 koncentrációról, amely éppen ebben az évben érte el először a 400 ppm-es (ppm = „parts per million”, 1 millió molekulából mennyi az adott molekulák száma) értéket (március havi átlag). Ennél is magasabb lesz az évszázad végére, amikor becslések szerint – ha az emberiség nem tesz ellene - elérheti akár a 700-800 ppm-es szintet is. Nem is kell túl messzire mennünk azonban ahhoz, hogy ennek az értéknek a többszörösével találkozzunk – csak néhány centiméterrel a talajfelszín alá. Kutatásunk a talajban tárolt szén mobilizációjával, atmoszférába kerülésével foglalkozik, amely folyamat, számos egyéb tényezővel együtt, nagyban meghatározza a légköri CO2 koncentrációt.
Talajbeli CO2 koncentráció 5 és 35 cm mélyen (homoki gyep talaja):

Bejegyezte:
Címkék: , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)