Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2015. november 6., péntek

Klíma lábnyom


A közelgő párizsi klímacsúcson  (nov. 30-dec. 11.) az ENSZ a világ egyik legfontosabb globális egyezményét kívánja  életre hívni. A cél az, hogy a Föld légköri hőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2ºC-ot az iparosodás előtti korhoz képest. Ha a döntéshozók decemberre nem jutnak közös egyezményre, akkor tovább fog folytatódni a Kaliforniát sújtó szárazság, az északi tengerjég olvadása, illetve még gyakoribbá válnak a hazai szélsőséges időjárási események…

De mit teszünk mi mindez ellen?

Megvesszük a kínai termékeket és Kínára mutogatunk, hogy ott bizony milyen nagy az üvegházhatású gázok kibocsátása… közben csak exportáltuk saját kibocsátásunkat. Tudjuk, hogy mennyi szén-dioxid egyenértékben kifejezett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe tevékenységeink által? Az OMSZ adatai alapján 7 tonna évente; ez a klímalábnyomunk.

A probléma az, hogy nincs akkora gyepterület Magyarországon, amely képes lenne semlegesíteni a lakosság kibocsátását!


Kizámolta ma már klíma lábnyomát? Tegye próbára hogyan lehet csökkenteni! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése