Az élelmiszer-előállítás karbon-lábnyoma

A legfrissebb tudományos eredmények szerint a húsfélék és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével járulhatunk hozzá leginkább a karbon-lábnyomunk csökkentéséhez. Erről eddig is lehetett hallani, azonban a tanulmány szerint az egyéni fogyasztóknak sokkal nagyobb szerepük lehet a kibocsátás-csökkentésben, mint azt gondolnánk.

Tanulmány jelent meg a BBC oldalán (kalkulátorral) a különböző táplálék-félék környezeti hatását elemző legfrissebb tudományos kutatások eredményeivel. A cikk szerint az élelmiszer-termelés felelős az összes üvegházgáz-kibocsátás negyedéért, de az egyes élelmiszerek hatása nagyon változó, pl. a húsfélék és egyéb állati termékek tehetők felelőssé az említett kibocsátás-részesedés több mint feléért, holott a bevitt kalóriának mindössze ötödét teszik ki.

A megoldási javaslat összecseng az IPCC-jelentésben felsoroltakkal (ld. pl. 4.8. táblázat részlet):

Klíma akció	Az akció típusa	Példák
Mitigáció	Energia hatékony épületek	Szigetelés, alacsony karbon lábnyomú építőanyagok
	Alacsony kibocsátású újítások alkalmazása	Elektromos járművek, hőszivattyúk, távfűtés
	Energia hatékony eszközök használata	Hűtés, fűtés energia hatékonyan, energia hatékony készülékek
	Energiatakarékos viselkedés	Séta vagy biciklizés rövidebb távokon, inkább tömegközlekedés, mint repülés, alacsonyabb fűtési hőmérséklet, ruhaszárítás kötélen, kevesebb élelmiszer hulladék
	Alacsony kibocsátás mellett gyártott és szállított termékek megvásárlása	A hús és tejtermék fogyasztás mérséklése, helyi és idény élelmiszer vásárlása, megfelelő csomagolóanyag
	Szervezet szintű viselkedés	Alacsony kibocsátású termékek és eljárások tervezése, üzleti út helyett videó konferencia

A húsfélék és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével akár 2/3-ával is csökkenthetjük az élelmiszerekkel összefüggő karbon-lábnyomunkat a Science-ben eredetileg megjelent tanulmány szerint. Azonban nemcsak a terméktől, hanem az előállítás módjától, a szállítástól, a csomagolástól, a kereskedelmi lánctól is függ a környezeti hatás, egy-egy termék esetében a különböző eljárások, feldolgozási, csomagolási lépések stb. akár 50-szeres különbséget is okozhatnak.

Vessünk egy pillantást a különböző élelmiszerek okozta üvegházgáz-kibocsátásra (Science cikk alapján a BBC cikkben megjelent ábra):

A kutatók igyekeztek a környezetterhelést minél több szempontból vizsgálni és a teljes előállítási folyamat (földhasználat, takarmány-előállítás, szállítási költségek stb.) figyelembe vételével becsülni az üvegházgáz-kibocsátást. Az ábrán látszik, hogy egy-egy termék sokszoros környezetterhelésű, ha a gazdálkodási mód és egyéb, pl. feldolgozási lépések olyanok. Így pl., míg alapvetően a marhahús a legnagyobb környezeti hatású élelmiszer, akár 12-szer kevesebb üvegházgáz kerülhet a légkörbe, ha a tartási körülmények természetesebbek. Saját kutatásaink szerint is lehet klíma-barát a szarvasmarhatartás, ha extenzív, tradicionális módon zajlik (legeltetéses állattartás), a farm-szintű kibocsátás lényegesen kevesebb - az éves egyenleg akár nyelő aktivitást is mutathat - mint nagyüzemi gazdálkodásban. Hasonlóan, paradicsomból pl. a szabadföldit válasszuk inkább, mint a fűtött üvegházból valót, vagy sörből a csapoltat inkább, mint az üvegeset ;-), hogy klíma-barát fogyasztók legyünk. A vegetáriánus életmód terjedését várhatóan elősegítik majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló, de néhol már elérhető műhús készítmények. Ezek némelyike már elfogadható minőségű pótlékot jelenthet, de sok esetben felmerül az aggály, hogy génmódosított növényi alapanyagból állítják elő e terméket (jellemzően szója), amelynek hatásai máig nem tisztázottak. A jelenlegi legjobb alternatíva a fogyasztók számára egyértelműen a több növényi eredetű táplálék fogyasztása kiegészítve a jó minőségű, környezetkímélő állattartásból származó állati termékekkel.

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy a kibocsátás-csökkentés sokkal inkább a fogyasztók döntésein múlik, mint az élelmiszer-ipari vállalatokon! És ezzel el is jutottunk a piacgazdaság és a folyamatos fogyasztás-növekedés (hiszen a GDP-nek növekednie kell, ugye?) témaköréhez: az élelmiszer-iparnak nem érdeke a fogyasztás mérséklése (hogyan is lehetne?), és emiatt politikai korlátokra, szabályozásra sem igazán lehet számítani. A fogyasztói magatartás változása lehet az egyetlen eszköz, ahogyan ezt a cikk is kiemeli! Mint minden területen, itt is igaz, hogy az embereknek kell meghozniuk jó döntéseket, a multinacionális cégek és a politika nem fogja helyettük megtenni.
Ezzel is kapcsolódunk előző bejegyzésünkhöz - act now!

Fóti Szilvia, Balogh János

Act now - Climate Cleanup

A legutóbb beharangozott nagy Klímakonferencia nyomán valóban elindulóban van az "Act now":
https://climatecleanup.org/act-now/
Kíváncsian várjuk a cselekvési tervet, márcisutól élesedik a kezdeményezés. 1500 Gt széndioxidot fogunk kivonni a légkörből az évszázad során, s közben regeneráljuk az élő rendszereket is. Lehet csatlakozni!!!

Valami van a levegőben- Ammónia

A Princeton Egyetem kutatói tanulmányt készítettek, a NASA Föld-megfigyelő obszervatóriumának adatai alapján, a légköri ammónia évszakonkénti változásáról. Szemléletes térképek készültek, hogyan, növekszik a koncentráció Közép-Nyugaton és Közép-Kaliforniában - a San Joaquin völgyben - ahogy haladunk előre az évben. A tanulmány a mezőgazdasági tevékenységet hozza fel elsődleges ammónia-forrásként, ami főleg a műtrágya-használatból és a marhahízlalásból származik.

Érdekesség, hogy Ausztriában is készültek hasonló tanulmányok, szintén ammónia-koncentrációra vonatkozóan. Mindegyik vizsgálat rámutatott, hogy az olyan helyeken, ahol hosszabban megreked a levegő -szűk völgyek vagy tartósan magas légnyomású helyek (kontinentális anticiklon hozhat létre ilyet) ott felhalmozódik az ammónia és a nitrogén-dioxid. Az Egyesült királyságban ammónia-monitoring rendszer is működik.

A térképeket figyelve, az intenzív mezőgazdaság szinterei is szépen kirajzolódnak. Afrikai középső részén is komoly mennyiségű ammónia jut a levegőbe. 

Bill Gates is többet műtrágyázna Afrikában, de mindezt veszteség nélkül kellene kijuttatni. 

Beharangozó

Sir David Attenborough az egyik szószólója a december elején Lengyelországban megrendezésre kerülő újabb ENSZ Klímakonferenciának. Egy új kezdeményezéssel ("People's Seat") ezúttal a világ minden táján a társadalom valamennyi rétegét szeretnék cselekvése budítani a globális klímaváltozással kapcsolatban.

“We all know climate change is global problem – and for that it requires a global solution.
This is an opportunity for people from across the globe, regardless of their nationality or circumstances, to be part of the most important discussion of this century; the unprecedented action needed to reach the Paris Agreement targets.
I encourage everyone to take their seats and to add their voice so that the People’s Address truly represents a mix of voices from across the world.”

Vagyis: "Valamennyien tudjuk, hogy a klímaváltozás globális probléma - és ezért globális megoldást igényel. Itt a lehetőség a világ valamennyi embere számára, nemzetiségtől és körülményektől függetlenül, hogy az évszázad legfontosabb párbeszédében részt vegyen; előzmények nélküli cselekvére van most már szükség ahhoz, hogy a párizsi klímacsúcs célkitűzéseit elérjük. Mindenkit arra bíztatok, hogy "foglaljon helyet" a tanácskozáson és hallassa a hangját, hogy a "People's Seat" felhívás valóban képviselni tudja a világ minden emberét!"

A kampány-nyitóval egy időben indul el a kezdeményezés Facebook Messenger ‘ActNow’ felületete, ahol minden eddiginél egyszerűbben tájékozódhatnak az emberek arról, milyen lépéseket is tehetnek személy szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben. ActNow mindennapi cselekvéseket fog javasolni (pl. használj tömegközlekedést, egyél kevesebb húst), és figyeli a végrehajtott cselekvések kollektív hatását Bolygónk történetének e kritikus pillanatában.

Fotonból Cukor

Olvasás ideje: 3 perc

Nem a fényevésről szól a bejegyzés. A különböző hullámhosszokon beérkező fény más-más mechanizmust aktivál a fotoszintézisre képes életformákban. Ebből következik, hogy minden fotoszintézisre képes élőlény kidolgozta a saját módszerét. Így van aki spórolósan bánik a hozzávalókkal (C4) és van aki mindenből a legjobbat és legtöbbet szeretné (C3).

Mivel napjainkban egész klíma-övek tolódnak észak felé, egyre gyakrabban találkozhatunk C4-es növényekkel Európában is.  De hogy teljesen megértsd mi is ez a C3 és C4 javasolt áttekinteni az alábbi linkeket:

Növényélettani alapok

Fotonok és kloroplasztiszok

Mr Anderson és a fotoszintézis

Tarackbúza

A csapadék eloszlása egyre hektikusabbá válik -ami nem feltétlenül jelent kevesebb esőt- , és amiből a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936), a tarackbúza (Elymus repens) és a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) is előnyt kovácsol.

Siskanád tippan

A szárazodást ma már nem lehet tagadni, a kérdés csak az hogyan tudunk hozzá alkalmazkodni. Az egyik lehetséges megoldás, ha elkezdünk többet foglalkozni a C4-es növényekkel (a kukorica is ilyen), melyek kevesebb vízzel is beérik, és ugyanannyi vízből több biomasszát állítanak elő. Ez nem feltétlenül jelent nagyobb betakarítható termést, de megfelelően feldolgozva, hasznosítva (takarmányként) mindenképpen adaptív eszköz a mezőgazdaság kezében. Másik irány lehet a meglévő vizeink hatékony megtartása, raktározása. Mindkét irány jelentős szemléletváltást igényel.

Fenyérfű

Csoportunk egyik kitűzött célja, hogy jobban megértse a fenyérfű fiziológiáját. Mivel ez a növény rendkívül jól bírja a forró nyarakat, a kevés csapadék csak hozzájárul a terjedéséhez. Gyanúnk szerint az alullegeltetett juhlegelők az egyik gócpontjai ennek a C4-esnek. Északi lejtőkön kevésbé fordul elő és a tiprást is nehezen viseli.

További információk:

Szentes Szilárd: Szürke Fenyérfű terjedése Magyarországon

Gyomszabályozási kísérlet fenyérfűre

Hagyományos vs. organikus

A szántóföldi gazdálkodás térbeli vagy időbeli diverzifikálása jelentősen növeli az organikus növénytermesztés terméshozamát, így a hagyományos mezőgazdaságéhoz képest mért hozam-különbség akár 8-9 % körülire csökkenhet, míg a korábbi becslések szerint ez a különbség 20-35 %.

A képen látható cikk 2015-ben jelent meg. Több mint 115 tanulmány több mint 1000 megfigyelését dolgozza fel olyan szempontból, hogy mekkora a hozam-különbség a hagyományos és az organikus gazdálkodás között. A cikk itt található, kiegészítő anyaga pedig itt.

A hagyományos mezőgazdaság rengeteg környezeti problémát okoz, gondoljunk például a biodiverzitás-csökkenésre, a talaj degradációra és erózióra, a felszíni vizek eutrofizációjára, a növényvédő szerek élővilágra gyakorolt hatására vagy az üvegház hatású gáz kibocsátásra. Ezekkel párosul az a probléma, hogy bár a jelenlegi mezőgazdasági produkció globálisan több a szükségesnél, több mint 1 milliárd ember éhínségben él, mert az élelmiszerrel (is) pazarlóan bánunk. Szükséges tehát, hogy fenntartható módon, de az emberi populáció növekedésével is számolva tartsuk fenn/növeljük az élelmiszer-termelést, és ehhez érdemes beletekinteni a jelenlegi tendenciákba a hagyományos és az organikus gazdálkodás hozam-különbségével kapcsolatban. Lehet-e fenntartható és költség-hatékony módon ugyanannyi élelmiszert termelni organikus gazdálkodással, mint amennyit intenzív gazdálkodással?

A sok kutatást összegző tanulmány nagyon érdekes összefüggéseket tárt fel, különösen, mert összeveti korábbi hasonló elemzések kimeneteleivel. Ha nem alkalmaznak semmilyen szűrést, csoportosítást, akkor a kétféle gazdálkodási mód hozam-különbsége 19.2% (±3.7%) (1. ábra (a)) a hagyományos gazdálkodás javára, ami azonban alacsonyabb érték, mint a korábbi munkákban bemutatott értékek (20-35%). 

1. ábra: A hozam-különbség (organikus/hagyományos terméshozam arány) az összes tanulmány elemzése alapján (a), az egyéves és évelő kultúrák összehasonlításában (b), a pillangós-nem pillangós összehasonlításban (c) és terméscsoportok szerint.

Lényegesebb különbség inkább csak a terméscsoportok hozam-különbségeiben volt, kb. 5-30%-kal nagyobb hozam volt tapasztalható a hagyományos gazdálkodásban, mint az organikusban. 

2. ábra: Hozam-különbség a kultúrnövény típusa szerint (a), a vetésforgó megléte/hiánya, szakaszai szerint (b) és a N-hozzáadás aránya alapján (c).

  

A 2. ábrán további csoportosításokat találunk. Azok az eljárások, amelyek térben vagy időben diverzifikálják a növénykultúrát, tehát monokultúrás termesztés helyett többféle vetemény együttes vetése (térbeli variáció), illetve vetésforgó alkalmazása (időbeli variáció), növelni tudják az organikus művelés terméshozamát. Az organikus polikultúra és a hagyományos monokultúra hozam-különbsége már csak 9±4%, míg az organikus vetésforgó szakaszainak számát növelve a hagyományos gazdálkodásban alkalmazotthoz képest mindössze 8±5%. Ez utóbbi megfigyelések biztatóak arra nézve, hogy nem az intenzifikálás az egyetlen lehetőség a produkció növelésére. Ezen kívül pedig érdekes kutatási irányokat is kijelölnek:

•  hogyan lehet organikus gazdálkodással terméshozamot növelni?
•  hogyan lehet a hagyományos gazdálkodásra kiszelektált fajtákból fenntartható gazdálkodásra is alkalmas típusokat előállítani?

A Rózsa(fa) neve

Olvasás ideje: 2 perc

Fakitermelés Kambodzsa, Laosz és Vietnám határvidékein.

Kambodzsai és Laoszi erdei munkások, határőrök, katonatisztek és korrupt politikusok látják el  a Vietnámi bútorüzemeket rózsafával és vörösfenyővel, ahonnan Hong Kongba és Kínába kerülnek a fabútorok. Az elefántcsont mellett a kínai közép- és felső osztály a rózsafából készült bútorokért is szép summát fizet. Egy köbméter fa ára 15 ezer dollár és mire íróasztal készül belőle elérheti a 150 ezret is.

A laoszi kormány igyekszik féken tartani ezt a kizsákmányoló gazdálkodást, de a korrupció mindenhol jelen van. Állami tulajdonban lévő, gépekkel, járművekkel juttatják el a faanyagot Vietnámba.

Laoszi vámellenőrzés egy katonai gépjárművön 

Rendészeti ellenőrzés egy fatelepen Laoszban

És ez hogyan kapcsolódik a magyar agroökológiához? A NAIK-ERTI az elmúlt években szorosabb együttműködést alakított ki távoli államokkal, elsősorban a volt francia-gyarmatokkal. Így aláírásra került -elsősorban erdészeti témájú- marokkói, algériai, laoszi és dél-amerikai országokban végzett kutatás és technológia transzfer szerződés. A magyar fél szaktanácsadással, agrotechnikával segíti ezeket az országokat. A marokkói partnerrel például gyümölcsöző a kétoldalú burgonya-termesztési program.