Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. január 22., hétfő

Talajlégzés becslés - avagy egyszerű magyarázatok komplex folyamatokra?


Bugac, talajlégzés mérés
A talajban található élőlények, így a növényi gyökerek, a talajlakó állatok, gombák vagy éppen a mikroorganizmusok mind lélegeznek. Az „élő” talajok szén-dioxidot bocsátanak ki; ez a talajlégzés.

A talajlégzést több tényező befolyásolja. Fontos egyrészt a talajban lévő elégethető,  tehát szén-dioxiddá alakítható szerves anyag mennyisége, de ugyanilyen fontos a légzés intenzitásának keretet szabó talajhőmérséklet és talajnedvesség aktuális értéke is. A talajlégzés a hőmérséklet emelkedésével általában nő, de ha teljesen  száraz vagy éppen vízzel telített a talaj akkor a légzési aktivitás csökken, mivel az életfeltételekhez szükség víz hiányzik vagy éppen olyan bőséges mennyiségben van jelen a talajban, hogy az akadályozza az aerob légzést. Ezért a talajlégzés mértékét nem lehet egyetlen abiotikus paraméter, így pl. a hőmérséklet lineáris válaszreakciójaként leírni.

A bugaci legelő és kaszáló talajlégzés becslésekor is azok a modellek bizonyultak a legcélszerűbbeknek, amelyek a talajhőmérséklet, talajnedvesség és a biotikus aktivitás együttes hatását vették figyelembe. Ezek közül is érdekes módon az a modell bizonyult előnyösnek, amely biotikus paraméterként a föld felszíni, élő zöld növényi anyag mennyiségével korrigálta a modellt, mivel úgy tűnik ez szoros kapcsolatban áll a felszín alatt lévő aktív növényi részek légzésével, amely általában a talajlégzés legnagyobb hányadát jelenti.

Üzenetünk, hogy egy-egy komplex folyamatot ne magyarázzuk egyetlen változóval, egyetlen abiotikus index segítségével, bármilyen egyszerű is volna! Merjünk több változót is a modellbe hívni, annál pontosabban közelítjük a valóságot!
 

A teljes cikk itt érhető el: http://real.mtak.hu/33297/
  

2017. június 16., péntek

Tanyavilág


Sárgán ringatóznak a zempléni hegyek öreg tölgyfái. A Kút-padka dűlő szőlői felől lassú pára száll fel. Az avar alatt szunnyad a megtöppedt batul alma…cikkem a tanyánkról, tudományos szemmel, a Zempléni Múzsában.

2017. február 24., péntek

Extensive grazing in contrast to mowing is climate-friendly based on the farm-scale greenhouse gas balance

Highlights

•
Systems based on extensive grazing act as net sink for greenhouse gases.
•
Greenhouse gas balance of livestock farming highly depends on precipitation.
•
Livestock farming could be a net sink for greenhouse gases under proper management regimes.

 Find our newest article here

2017. február 10., péntek

A modern búza káros az egészségre?

Manapság egyre több embert diagnosztizálnak autoimmun eredetű cöliákiával (lisztérzékenység, gluténérzékenység). Emiatt felvetődött a kérdés, hogy milyen változásokon mentek át a gabonák - elsősorban a búza - beltartalmi értékeik tekintetében a magas terméshozamra irányuló intenzív termelés hatására. Egyes feltevések szerint a modern, magas terméshozamú búzák összetételükben nagyban különböznek a tájfajtáktól, elsősorban fehérje, keményítő, illetve „bioaktív” komponenseiket tekintve. Ugyancsak kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a búza feldolgozásában bekövetkezett változások módosíthatták-e a termékek tápanyagtartalmát, ám mivel a legjelentősebb módosítások az 1960-as évekre datálódnak (amikor a 10-15%-os rosttartalmú teljes kiőrlésű liszt helyét átvette az olcsóbb, 2-3%-os rosttartalmú fehér liszt), a jelenkori problémáknak nem az utóbbi két évtizedben kellett volna jelentkezniük.

A másik felvetés már elgondolkodtató. A magas terméshozam a búzaszemek számának és tömegének függvénye. Azok tömegét pedig elsősorban keményítőtartalmuk határozza meg. A keményítőt felépítő két polimer (amilóz, amilopektin) aránya meghatározó az emészthetőség, s ebből fakadóan a 2-es típusú diabétesz kialakulásának szempontjából, ám régi és új fajták összehasonlítása során nem volt kimutatható az intenzív termesztés keményítő összetételére kifejtett hatása.
Forrás: Shewry et al. 2016

A búzaszem szárazanyagának 10-15%-át adja fehérje, melynek 70-75%-a glutén. Bár a fehérjetartalom növelése az egyik elsődleges cél a kenyérbúza nemesítés terén, több vizsgálat is a proteintartalom csökkenését bizonyította régi és modern fajok összehasonlítása során (Shewry et al., 2016). A fehérjetartalmat a termesztők nitrogéntrágyázással, a malomiparban a molnárok vitális glutén hozzáadásával tudják növelni, tehát az elfogyasztott étel gluténtartalmát nem csupán a termesztett búza fehérjetartalma határozza meg.
A szénhidrát és fehérje mellett a búza étkezi rost, B-vitamin,valamint fitokemikália tartalma szintén jó egészségügyi hatással rendelkezik, s bár erre irányuló konkrét vizsgálatok még nemigen készültek, a rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy ezek terén sem következett be jelentős változás az évek során. Azaz az eddig említett összetevőkben nem volt kimutatható lényeges különbség a régi és új fajták között.
Forrás: Shewry et al. 2016

 Mikroelemek esetében azonban ez nem mondható el, az évek során a búza vas- és cinktartalma ugyanis jelentősen csökkent. A hanyatlás kezdete egybeesik a féltörpe fajták 1960-as évekbeli megjelenésével, így arra a következtetésre jutottak, hogy a féltörpe fenotípus közvetlen hatást gyakorol az ásványi anyag tartalomra. Ez mutatkozhat abban, hogy akadályozza a gyökerek fejlődését, sezáltal a mikroelemek felvételét, vagy abban, hogy az ásványok raktározása a szövetekben és a szemtermésbe való eljuttatásuk bizonyos mértékben gátolttá válik. A mikrotápanyagok mennyiségében mutatkozó eltérések nagy jelentőséggel bírnak bizonyos nemzeteknél, hiszen a vas- és cinkhiány nagyságrendileg 2 milliárd embert érinthet világszerte.

Az elvégzett vizsgálatok alapján tehát elmondható, hogy kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre annak megállapítására, hogy a modern búzafajták elmaradnának a régi fajtáktól beltartalmi értékeiket tekintve, leszámítva mikroelemeket.


Az eredeti cikk a NaturePlants c. folyóiratban. 

2016. december 28., szerda

2016 remek év (is) volt!


Csendben a megújuló energiák meghódítják a világot. Kivéve éppen Magyarországot, ahol tilos szélerőművet építeni...de most nézzük a világ napos oldalát! Valós lépések történtek a klímavédelem érdekében és növekszik a megújuló energiák használata! Egyre olcsóbbak és hatékonyabban a megújulók...
Energia kell, én is fűtök, autózok... de mi van ha megújulókkal tényleg elő lehet állítani megfelelő mennyiségű energiát?!

A 444.hu gyűjtéséből szemezgettem:
  • A párizsi klímaegyezmény lett az az ENSZ egyezmény, amit elfogadásától számítva a leggyorsabban ültettek át a nemzetközi jogba.
  • A globális karbonkibocsátás nem nőtt 2016-ban. Ez zsínorban a harmadik év, hogy a kibocsátási érték nem emelkedett.
  • A technológiai fejlődésnek és a politikai támogatásnak köszönhetően megújuló energiaforrásból már több kapacitást telepítenek világszerte, mint a hagyományos forrásokból.
  • A kínai kormány megtiltotta új szénbányák nyitását és megduplázta a 2020-ra célzott megújuló energiaforrások mértékét.
  • India bejelentette, hogy a következő három évben nem lesz szükségük új szénerőművekre, mert elégséges a jelenlegi kapacitás.
  • A brit Chatham House jelentése szerint a Nagy Olaj korszakának vége.
  • Idén nyáron az európai országok negyede jelentette be, hogy felhagynak a szénfogyasztással.
  • Az amerikai Standing Rock rezervátumnál hónapokon át tartó kemény tüntetések után sikerült felfüggeszteni egy olajvezeték építését, ami a helyi törzsek szerint az egyetlen ivóvízkészletüket veszélyeztette volna.
  • A BRICS országok fejlesztési bankja egymilliárd dolláros befektetést hagyott jóvá, amit kínai, brazil, dél-afrikai és indiai megújuló energetikai projektekre fordítanak majd.
  • 2016-ban Costa Rica több mint száz napon át kizárólag megújuló energiaforrásokból működött. Az új cél, hogy egy teljes évet megcsináljanak így.
  • Nyáron az USA, Mexikó és Kanada vállalta, hogy 2025-re az áramfogyasztásuk fele megújuló forrásokból fog származni.
  • Egy friss jelentés szerint Kína 2014-ben elérhette a szénfogyasztás csúcsát.
  • Kína 20 GW-nyi nappanelt telepített 2016 első felében, háromszor annyit, mint 2015 első felében.
  • Októberben hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy 2015-ben naponta félmillió nappanelt telepítettek világszerte.
  • A világ legnagyobb tengeri szélerőművének elindult a második fázisa is.
  • További sikerek itt
  • Energia felhasználás
  •  

2016. december 18., vasárnap

Üvegházhatás növényekben

A növények sokféleképpen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz és gyakran ránézésre is meg lehet mondani a növény kinézete alapján, hogy milyen környezetben élhet (gondoljunk pl. a szárazsághoz adaptálódott szukkulens növényekre). Vannak azért ez alól kivételek is. Ilyenek a szub-antarktikus régióban élő nagyméretű lágyszárú növények (megaherbs - szerintem ennek nincs magyar megfelelője). Élőhelyük meglehetősen zord, hideg és szeles, ezért furcsa ezeknek a trópusi habitusú növényeknek a jelenléte ebben a környezetben, hiszen az ilyen élőhelyen élő növények többsége alacsony termetű, szélbeporzású, vagy vegetatív szaporodású. Ezek a növények viszont nagy termetű, széles levelű lágyszárúak feltűnő virágokkal.
Ez az oroszlánfóka kicsit furcsán mutat a trópusi jellegű növénytakaró előtt, de méretaránynak jó. (http://www.teara.govt.nz/)
A cikkben szereplő növények a Campbell-szigeten élnek, Új-Zélandtól délre.
Új-zélandi kutatók cikke szerint, azért ilyenek ezek a növények, hogy a rendelkezésükre álló kevés sugárzási energiából minél többet nyerhessenek (a BBC Earth-ön van róla egy videó is). A levelük felületét borító szőrök - amelyek a növényvilágban általában a bejövő túlzott mennyiségű sugárzás csökkentésére hivatottak - itt éppen a hőenergia megőrzését szolgálják. A hosszú hullámhosszú sugárzást a levél felületét körülvevő felületi határrétegben tartják, így melegítve a levél felszínét - ahogyan a légköri üvegházhatású gázok tartják vissza a hősugárzást.
A cikkben hőkamerás felvételekkel illusztrálják a környezethez képest akár 10 °C-os hőmérséklet-növekedést a levélzeten és a virágzatban:

Pleurophyllum speciosum, (b) Stilbocarpa polaris hőkamerás és normál (RGB) fotója a cikkből.

2016. december 14., szerda

Adatok, szimulációk

Találtam egy rövid videót, ami még a tavalyi klímacsúcs idején készült. Mérési adatokat és szimulációs kísérleti eredményeket (klímaszcenáriókat) mutat be a klímaváltozással kapcsolatban. Érdemes megnézni, hogy milyen hőmérsékleti variáció, csapadékvariáció, átlaghőmérséklet, tengerszint stb. várható 2100-ra maximális és minimális, a globális folymatok ellensúlyozását célzó emberi erőfeszítés mellett.