Extensive grazing in contrast to mowing is climate-friendly based on the farm-scale greenhouse gas balance

Highlights

•

Systems based on extensive grazing act as net sink for greenhouse gases.

•

Greenhouse gas balance of livestock farming highly depends on precipitation.

•

Livestock farming could be a net sink for greenhouse gases under proper management regimes.

 Find our newest article here

A modern búza káros az egészségre?

Manapság egyre több embert diagnosztizálnak autoimmun eredetű cöliákiával (lisztérzékenység, gluténérzékenység). Emiatt felvetődött a kérdés, hogy milyen változásokon mentek át a gabonák - elsősorban a búza - beltartalmi értékeik tekintetében a magas terméshozamra irányuló intenzív termelés hatására. Egyes feltevések szerint a modern, magas terméshozamú búzák összetételükben nagyban különböznek a tájfajtáktól, elsősorban fehérje, keményítő, illetve „bioaktív” komponenseiket tekintve. Ugyancsak kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a búza feldolgozásában bekövetkezett változások módosíthatták-e a termékek tápanyagtartalmát, ám mivel a legjelentősebb módosítások az 1960-as évekre datálódnak (amikor a 10-15%-os rosttartalmú teljes kiőrlésű liszt helyét átvette az olcsóbb, 2-3%-os rosttartalmú fehér liszt), a jelenkori problémáknak nem az utóbbi két évtizedben kellett volna jelentkezniük.

A másik felvetés már elgondolkodtató. A magas terméshozam a búzaszemek számának és tömegének függvénye. Azok tömegét pedig elsősorban keményítőtartalmuk határozza meg. A keményítőt felépítő két polimer (amilóz, amilopektin) aránya meghatározó az emészthetőség, s ebből fakadóan a 2-es típusú diabétesz kialakulásának szempontjából, ám régi és új fajták összehasonlítása során nem volt kimutatható az intenzív termesztés keményítő összetételére kifejtett hatása.

Forrás: Shewry et al. 2016

A búzaszem szárazanyagának 10-15%-át adja fehérje, melynek 70-75%-a glutén. Bár a fehérjetartalom növelése az egyik elsődleges cél a kenyérbúza nemesítés terén, több vizsgálat is a proteintartalom csökkenését bizonyította régi és modern fajok összehasonlítása során (Shewry et al., 2016). A fehérjetartalmat a termesztők nitrogéntrágyázással, a malomiparban a molnárok vitális glutén hozzáadásával tudják növelni, tehát az elfogyasztott étel gluténtartalmát nem csupán a termesztett búza fehérjetartalma határozza meg.

A szénhidrát és fehérje mellett a búza étkezi rost, B-vitamin,valamint fitokemikália tartalma szintén jó egészségügyi hatással rendelkezik, s bár erre irányuló konkrét vizsgálatok még nemigen készültek, a rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy ezek terén sem következett be jelentős változás az évek során. Azaz az eddig említett összetevőkben nem volt kimutatható lényeges különbség a régi és új fajták között.

Forrás: Shewry et al. 2016

 Mikroelemek esetében azonban ez nem mondható el, az évek során a búza vas- és cinktartalma ugyanis jelentősen csökkent. A hanyatlás kezdete egybeesik a féltörpe fajták 1960-as évekbeli megjelenésével, így arra a következtetésre jutottak, hogy a féltörpe fenotípus közvetlen hatást gyakorol az ásványi anyag tartalomra. Ez mutatkozhat abban, hogy akadályozza a gyökerek fejlődését, sezáltal a mikroelemek felvételét, vagy abban, hogy az ásványok raktározása a szövetekben és a szemtermésbe való eljuttatásuk bizonyos mértékben gátolttá válik. A mikrotápanyagok mennyiségében mutatkozó eltérések nagy jelentőséggel bírnak bizonyos nemzeteknél, hiszen a vas- és cinkhiány nagyságrendileg 2 milliárd embert érinthet világszerte.

Az elvégzett vizsgálatok alapján tehát elmondható, hogy kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre annak megállapítására, hogy a modern búzafajták elmaradnának a régi fajtáktól beltartalmi értékeiket tekintve, leszámítva mikroelemeket.

Az eredeti cikk a NaturePlants c. folyóiratban. 

2016 remek év (is) volt!

Csendben a megújuló energiák meghódítják a világot. Kivéve éppen Magyarországot, ahol tilos szélerőművet építeni...de most nézzük a világ napos oldalát! Valós lépések történtek a klímavédelem érdekében és növekszik a megújuló energiák használata! Egyre olcsóbbak és hatékonyabban a megújulók...

Energia kell, én is fűtök, autózok... de mi van ha megújulókkal tényleg elő lehet állítani megfelelő mennyiségű energiát?!

A 444.hu gyűjtéséből szemezgettem:

• A párizsi klímaegyezmény lett az az ENSZ egyezmény, amit elfogadásától számítva a leggyorsabban ültettek át a nemzetközi jogba.
• A globális karbonkibocsátás nem nőtt 2016-ban. Ez zsínorban a harmadik év, hogy a kibocsátási érték nem emelkedett.
• A technológiai fejlődésnek és a politikai támogatásnak köszönhetően megújuló energiaforrásból már több kapacitást telepítenek világszerte, mint a hagyományos forrásokból.
• A kínai kormány megtiltotta új szénbányák nyitását és megduplázta a 2020-ra célzott megújuló energiaforrások mértékét.
• India bejelentette, hogy a következő három évben nem lesz szükségük új szénerőművekre, mert elégséges a jelenlegi kapacitás.
• A brit Chatham House jelentése szerint a Nagy Olaj korszakának vége.
• Idén nyáron az európai országok negyede jelentette be, hogy felhagynak a szénfogyasztással.
• Az amerikai Standing Rock rezervátumnál hónapokon át tartó kemény tüntetések után sikerült felfüggeszteni egy olajvezeték építését, ami a helyi törzsek szerint az egyetlen ivóvízkészletüket veszélyeztette volna.
• A BRICS országok fejlesztési bankja egymilliárd dolláros befektetést hagyott jóvá, amit kínai, brazil, dél-afrikai és indiai megújuló energetikai projektekre fordítanak majd.
• 2016-ban Costa Rica több mint száz napon át kizárólag megújuló energiaforrásokból működött. Az új cél, hogy egy teljes évet megcsináljanak így.
• Nyáron az USA, Mexikó és Kanada vállalta, hogy 2025-re az áramfogyasztásuk fele megújuló forrásokból fog származni.
• Egy friss jelentés szerint Kína 2014-ben elérhette a szénfogyasztás csúcsát.
• Kína 20 GW-nyi nappanelt telepített 2016 első felében, háromszor annyit, mint 2015 első felében.
• Októberben hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy 2015-ben naponta félmillió nappanelt telepítettek világszerte.
• A világ legnagyobb tengeri szélerőművének elindult a második fázisa is.
• További sikerek itt



Energia felhasználás

•  

Üvegházhatás növényekben

A növények sokféleképpen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz és gyakran ránézésre is meg lehet mondani a növény kinézete alapján, hogy milyen környezetben élhet (gondoljunk pl. a szárazsághoz adaptálódott szukkulens növényekre). Vannak azért ez alól kivételek is. Ilyenek a szub-antarktikus régióban élő nagyméretű lágyszárú növények (megaherbs - szerintem ennek nincs magyar megfelelője). Élőhelyük meglehetősen zord, hideg és szeles, ezért furcsa ezeknek a trópusi habitusú növényeknek a jelenléte ebben a környezetben, hiszen az ilyen élőhelyen élő növények többsége alacsony termetű, szélbeporzású, vagy vegetatív szaporodású. Ezek a növények viszont nagy termetű, széles levelű lágyszárúak feltűnő virágokkal.

Ez az oroszlánfóka kicsit furcsán mutat a trópusi jellegű növénytakaró előtt, de méretaránynak jó. (http://www.teara.govt.nz/)

A cikkben szereplő növények a Campbell-szigeten élnek, Új-Zélandtól délre.

Új-zélandi kutatók cikke szerint, azért ilyenek ezek a növények, hogy a rendelkezésükre álló kevés sugárzási energiából minél többet nyerhessenek (a BBC Earth-ön van róla egy videó is). A levelük felületét borító szőrök - amelyek a növényvilágban általában a bejövő túlzott mennyiségű sugárzás csökkentésére hivatottak - itt éppen a hőenergia megőrzését szolgálják. A hosszú hullámhosszú sugárzást a levél felületét körülvevő felületi határrétegben tartják, így melegítve a levél felszínét - ahogyan a légköri üvegházhatású gázok tartják vissza a hősugárzást.

A cikkben hőkamerás felvételekkel illusztrálják a környezethez képest akár 10 °C-os hőmérséklet-növekedést a levélzeten és a virágzatban:

Pleurophyllum speciosum, (b) Stilbocarpa polaris hőkamerás és normál (RGB) fotója a cikkből.

Adatok, szimulációk

Találtam egy rövid videót, ami még a tavalyi klímacsúcs idején készült. Mérési adatokat és szimulációs kísérleti eredményeket (klímaszcenáriókat) mutat be a klímaváltozással kapcsolatban. Érdemes megnézni, hogy milyen hőmérsékleti variáció, csapadékvariáció, átlaghőmérséklet, tengerszint stb. várható 2100-ra maximális és minimális, a globális folymatok ellensúlyozását célzó emberi erőfeszítés mellett.

Beszélgessünk...

Visszakerestem, 2016. nov. 6-án "Klíma lábnyom" címmel már megjelent a blogon egy figyelemfelkeltő írás azzal kapcsolatban, hogy vajon mi teszünk-e valamit a klímaváltozás ellen, vajon tudjuk-e egyáltalán, mennyi is a kibocsátásunk?
Egy érdekes, megvitatásra érdemes videót talátam az interneten (az elsőre gondolok, a hatból). Az előadó kollektív megoldást sürget, mégpedig a telefonjaink segítségével! Létrehozták az Oroeco nevű applikációt azzal a céllal, hogy könnyen, telefonunk segítségével folyamatosan foglalkozhassunk a karbon lábnyomunkkal, csakúgy, mint minden mással (Facebook, Candy Crush... 😊).
Az adatbevitelhez itt van segítségül néhány adat:
1 foot = 0.3048 m
1 pound = 0.454 kg
1 US gallon = 3.785 l
1 US gallon = 0.0038 m3
1 mile = 1.609 km
Kipróbáltam, bevittem valamennyi adatot, ilyeneket, mint étkezési szokások, fűtés, világítás, közlekedés, szórakozás, mire kb. mennyit fordítunk. Ha nem tudtam meghatározni, elfogadtam az átlagot, amit felajánl. Családunk pillanatnyilag 939 lbs (426 kg)/fő szenet bocsájt ki egy hónap alatt, a magyarországi átlag 1130 lbs (513 kg)/fő/hónap.
A program a továbbiakban részletes javaslatokkal áll elő azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnék javítani a kibocsátásomon, s közben egyúttal spórolni is. Hangsúlyozza a közösségi hálók fontosságát: egyrészt szeretjük megosztani tapasztalatainkat,  másrészt szeretünk jobbak és jobbak lenni, vállalásainkkal a saját kibocsátásunkat csökkenthetjük, amivel az átlagot is lejjebb szállítjuk.
Ami azonban elgondolkodtató, valóban ennyi múlik pl. a táplálkozási szokásainkon? Célravezető lenne, ha mindenki áttérne a vegán életmódra? Vajon a szója fogyasztása tényleg ennyire kedvező szemben a kertemben, helyi takarmányon felnevelt báránnyal? Nagyon sok kérdés tehető fel, arra buzdítanám az olvasókat, hogy szóljanak hozzá, számoljanak be a saját tapasztalataikról mind a kibocsátás összegét meghatározó tényezőkkel, mind a saját karbon lábnyomukkal kapcsolatban 😉

Mennyi víz is van a Földön?

A bolygónkon található vízmennyiségről mindenki nagyjából azt tudja, hogy mivel az óceánok és tengerek borítják a felszín nagy részét, ezért sós vízből jó sok van, édesvízből pedig sokkal kevesebb. Hogy ezek a mennyiségek hogyan is aránylanak egymáshoz, azt mutatja be ez a szép ábra:

A Föld méretéhez képest a sós víz (nagyobb kék gömb) és az édesvíz (kisebb) térfogata.

Összességében a Földön található vízmennyiség kb. 97.5%-a az óceánok és tengerek vize, a maradék 2.5% pedig az édesvíz, annak is nagy része (kb. 2/3-a) fagyott, azaz jégsapkák, gleccserek formájában van jelen.

Most jut csak eszembe, hogy a budapesti Víz Világtalálkozó is most van, így nagyon aktuális a téma.

A mennyiségekről még annyit, hogy hazánk területére átlagosan 585 mm csapadék hullik évente (ez kb. 54 km³ víz, nem is kevés). Ez némileg elmarad a szárazföldekre hulló átlagtól, ami kb. 770 mm évente.