Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2019. szeptember 11., szerda

Gyepterületek legeltetése: miért is fontos a közepes zavarás elve!

Belebotlottam ebbe a remekül összeszedett, nem tudományos folyóiratban megjelent cikkbe, mely a  jelenlegi legeltetés hatásait és a gyepterületek állapotait foglalja össze. A legeltetéssel kapcsolatban általában az a téma kerül szóba először, hogy nincsenek a gyepterületek legeltetve, pedig mennyire szükség lenne a megfelelő legeltetésre, hogy a biodiverzitás megmaradjon vagy javuljon egy területen. Ez a cikk pont az ellenkező oldalra hívja fel a figyelmet, hogy a legeltetett területek nagy része rendkívül túl van legeltetve, és ennek milyen következményei vannak, nem csak a biodiverzitásra, de az ott élő emberek életére is. Bár romániai területekről van benne szó, de biztos vagyok benne, hogy ez a probléma Magyarországon is fennáll, pl. a Hajós környéki homoki gyepeken saját magam tapasztaltam a túllegeltetés következményeit.

http://think.transindex.ro/?cikk=28006&sok_a_juh_keves_a_legelo_okologiai_valsagot_okoz_a_tullegeltetes%3F&fbclid=IwAR1uJFfog567Ypq2oVUAwdLE5-FtbeEIjKbp3jQ6Snbx19ZXovQlp8o7yVQ


Bejegyezte:

1 megjegyzés:

  1. Koltir2019. szeptember 12. 10:20

    Néhány korrekció a cikkhez:
    Számosállat (önálló kifejezés) nem összekeverendő az EU által elfogadott Állat-egységgel (angolul: Livestock Unit LU). Van különbség a kettő között. Csak az utóbbi a hivatalos és ez alapján számolják a legelőnyomást vagy állatsűrűséget (stocking rate)

    Olyan szó, hogy elvesztődik nincs. Ráadásul ki van emelve. A termőréteg lemosódik, kimosódik, errodálódik helyette?

    A cikkben nyilatkozó azt nem veszi figyelembe -bár egy helyen utal rá- hogy ma kizárólag(!) legeltetésből ma már nagyon kevesen tudnak megélni, illetve nagyon kevesen választják ezt az életformát. Nem derül ki a cikkből, hogy milyen módon is lehetne inspirálni ezeket az embereket, hogy folytassák a hagyományos életformát és gazdálkodási formát?

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)