Savory-féle holisztikus legeltetésről
Olvasás ideje: 3 perc
Olvasás ideje: 3 perc
Felpezsdült az internet Allan Savory videója kapcsán. Tulajdonképpen rendszeresen felszínre kerül a téma az utóbbi 5 évben. Allan azt mondja, hogy sok állatot rövid ideig egy helyben tartva, majd azokat tovább hajtva kizöldíthető a sivatag, illetve visszafordítható az elsivatagodás. Sokan érteni vélik hogy ez hogyan is működik a valóságban, de valójában ez egy nagyon összetett rendszer.
Nemcsak arról van szó, hogy mulcsozzuk az egyébként gyenge vízmegtartó képességű talajokat, és ezáltal meg van oldva a gyepek regenerációjához szükséges vízellátási probléma. Az optimális állatsűrűséget (eng-stocking rate) és a legelő állateltartó képességét (eng-carrying capacity) szigorúan be kellene tartani/tartatni. Ha az állatok mindent lerágnak, úgy hogy a füvek bokrosodási csomója (eng-crown) megsérül, a hasznos eső mitsem ér. Ebből fakad a túllegeltetés alapproblémája.
A Savory-féle gondolat inkább az alullegeltetés és a szervesanyag-(humusz) hiány problematikája köré épül. Ha sok elszáradt növényi maradvány borítja a talajt (gyepfilc, bunda), akkor kevesebb nedvesség és levegő jut a gyökérzónába. Ha az állatok járatásával felaprítjuk ezt a "szőnyeget" akkor valóban sokat segíthetünk a gyepek újrasarjadásának. Ehhez hozzájárul még az állatok trágyája, ami ha be tud jutni a talajba, akkor annak vízmegtartó-képességét nagyban javítani tudja.
Én még hozzátenném azt is, hogy nem a sivatagból lehet szavannát csinálni ilyen módszerrel, hanem egy leromlott, rosszul kezelt területet lehet jól kezelni és ebbe az állattartás is belefér. Ahol a klimatikus feltételek adottak ahhoz, hogy olyan vegetáció alakuljon ki, ami nagytestű legelő állatokat eltart, ott ezt meg lehet csinálni megfelelő legeltetéssel és - a leromlottság mértékétől függően - hosszú idő alatt. A megfelelő növényzet kialakulásához a fent említett feltételek mellett kell a propagulum (szaporítóanyag) készlet is (pl. magok, vagy vegetatív szaporítószervek a talajban, visszatelepülési lehetőség a környező területekről), amiből a szukcesszió megindulhat, növekedhet a diverzitás.
VálaszTörlésFontos eleme a folyamatnak, hogy a talaj szerves szén- és tápanyagtartalma növekedjen, ezt is meghatározza a legeltetés (mennyit szervesanyagot visznek el és hoznak be a rendszerbe a legelő állatok).
Amit nehéz megoldani, az az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a rossz években (száraz években), amikor kevesebb a legelhető biomassza, hogy akkor se legyen túllegeltetés (adott földterület és állatállomány mellett ezt nem is olyan könnyű megoldani), különösen, hogy a klímaváltozás hatására nő az ilyen évek gyakorisága.
Egyébként pedig ez olyan tudás, amit az állattartó népek mindig is ismertek és most tudományos köntösben újra felfedezzük. Arról szól az egész, hogy az ember által zavart/használt területeken (nálunk pl. mindenhol) a gazdálkodó felelőssége a biodiverzitás, talajállapot fenntartása, akár gyepről, szántóról, vagy erdőgazdálkodásról beszélünk.