Árnyék, szárnyék, tájék

Agro-erdészet szerepe a legeltetésben

Olvasás ideje: 3 perc

Az agro-erdészet mostanában újra „terítéken” van, köszönhetően egy kiírt pályázatnak és a megújult NAK-ERTI együttműködésnek (Fórum).

Fontos téma, mivel szárad az ország. Öntözni kellene, de arra nincs pénz. Marad a talajnedvesség megőrzése, illetve a csapadék talajbani tárolása. Ja és, hogy miért agro-erdészet? Elsősorban a mikroklíma miatt. Ősi igazság, hogy az erdőszélen, fasorok mellett hűvösebb, következésképpen nedvesebb a levegő. A fák közelsége csökkenti a légköri aszályt, ami jó hír a kukorica és búzatermesztőknek. A másik előny, hogy a fák gyökerei is több nedvességhez juthatnak, egy búzatáblának köszönhetően (vagyis inkább annak vetését megelőző talajmunkák miatt). Kettős rendszerről van szó, amiben szántóföldi kultúra együtt fejlődik a fákkal. A fasorok 5-10 évente, a szántóföldi kultúrák pedig akár évente is hasznosíthatók (lucerna esetében ez akár 6 év is lehet). Persze nemcsak fasorokról és búzáról lehet szó, hanem facsoportokról, sőt magányos tölgyekről, gyümölcsfákról is, egészen az energiaültetvényekkel bezárólag. Nehézséget okozhat a nagy gépekkel való mozgás, a betakarítás vagy talajmunkák idején, de a megfelelő rácshálózatot tartva ez nem jelent megoldhatatlan problémát.

Az erdészeti törvény egyébként is korlátozza a hektáronkénti fák számát (200 faegyed/hektár). Egy 9×11 m-es hálózat esetén ez 100 fa/hektáros egyedsűrűséget jelent. A 2009. évi XXXVII. törvény az alábbiak szerint definiálja a fás legelőt:

… olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed…

Fontos beszélni a fás-legelők szerepéről is, hiszen közel 1 millió hektár, gyep művelési ágba tartozó területünk van, amit érdemes lenne, minél okosabban hasznosítani. A legelő állatoknak elsősorban árnyékként és szélfogóként (szárnyék) tesznek jó szolgálatot a fák, facsoportok, fasorok. 

A kőrisek, hársak, kecskefűz, juharok, rezgő nyár, akác és az eper, valamint a tölgyek és a gyertyán alkalmasak lombtakarmányként való felhasználásra is.

A fás legelők fái főleg őshonos fafajok közül kerülnek ki, mint a kocsányos tölgy

(Quercus robur), vadkörte (Pyrus pyraster), mezei juhar (Acer campestre), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), a rezgőnyár (Populus tremula) és a csertölgy (Quercus cerris). A cserjék közül leggyakoribb az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a vadrózsa (Rosa canina) és a kökény (Prunus spinosa). Bútorfaként szóba kerülhet a barkócaberkenye, vadcseresznye, dió, vadkörte és a kőris. 

Barkócaberkenye

Ajánlott olvasmány:

        Borovics, A (2015):

        Termeljünk együtt a természettel

        Betolakodó rovarok

        Az agroerdészet reneszánsza

• Halász, A. Tasi, J. Rásó, J. (2015): Fás legelők,legelőerdők, erdősávok és fasorok használata ökológiai gazdálkodási rendszerben.Növénytermelés 64:(4) pp. 77-89.
• Nagy, G. Horváth, P. Halász, A. (2011): Quo vadis (merretovább) közép-kelet európai gyepek?. In: Gazdasági és üzleti kihívások aKárpát-medencében / szerk. Lázár Ede, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 153-164,2011.
• Pohlker, C., Wiedemann, K. T., Sinha, B., Shiraiwa, M.,Gunthe, S. S., Smith, M., … Andreae, M. O. (2012). Biogenic Potassium SaltParticles as Seeds for Secondary Organic Aerosol in the Amazon. Science, 337 (6098),1075–1078.
• Varga, A. és Bölöni, J. (2009): Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténete. Természetvédelmi közlemények 15, pp.: 68-79.