A 2019-es év

Már decemberben hallani lehetett, hogy elkészültek a WMO (Meteorológiai Világszervezet) kimutatásai az aktuális év és a közelmúlt globális klímaadatairól. 2019 januárjában a globális átlaghőmérséklet 1.1 °C-kal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, a légköri CO₂ koncentráció pedig tovább növekedett 2018-hoz képest is. A tengerszint emelkedése gyorsult az 1993 óta rögzített adatok alapján. Az óceánok hőmérséklete is emelkedik, és 26 %-kal savasabb a kémhatásuk, mint az iparosodás előtt.

Ha a folyamatok így haladnak tovább, közelében sem leszünk a párizsi klímacsúcson kitűzött 2 °C-os (újabban inkább a csak 1,5 °C-ot megengedő) célnak: akár 3 °C-kal is növekedhet az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet, elképzelhetetlen katasztrófákkal fenyegtve az életet Petteri Taalas, a WMO titkára szerint.

Ez a videó is ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet (angolul):

https://youtu.be/5RW1gZKY4KM

Illetve a NASA klímával kapcsolatos oldalán található számos video és cikk, többek között ez:

https://climate.nasa.gov/evidence/, ahonnan egy ábra:

Felirata szerint: a jégben (sarki jégsapkák, jégtakarók) lévő légbuborékok elemzése és jelenleg zajló mérések alapján meghatározott, az ábrán bemutatott értékek azt bizonyítják, hogy az Ipari forradalom után rohamosan növekedve mára soha sem tapasztalt mértéket ért el a légköri CO₂-koncentráció.

A legújabb hírek szerint Magyarországon a 2019-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta. Ezekhez a témákhoz kapcsolódik a BBC egy adása még tavaly decemberről, melyből néhány gondolatot szeretnék kiemelni:

-        147 %-a a CO₂ koncentráció az iparosodás előttinek

-        2019-es év a második vagy harmadik legmelegebb globálisan, de az utóbbi 5 év mindenképpen a valaha mért legmelegebb

Corinne Le Quéré (a fent említett kimutatás egyik szerzője, klímakutató) szólal meg a riportban:

-        a globális kibocsátás továbbra is nő, bár a növekedés üteme lassult, ez elsősorban a szénfelhasználás csökkenésével magyarázható, amelyet azonban jelentősen növekvő olaj- és gáz-fogyasztás egészít ki,

-        ami jó hír, hogy Amerikában és Euróbában egyetlen év alatt 10%-kal csökkent a szénfelhasználás, elsősorban új irányvonalak meghatározása és követése miatt: a szén kevésbé versenyképes a megújuló energiák mellett,

-        Indiában és Kínában mindössze 1% körüli a csökkenés, Indiában elsősorban az időjárás megváltozása eredményez több, vízerőműből származó elektromos energiát, Kínában pedig a gazdasági növekedés csökkenő üteme miatt alacsonyabb a szén felhasználása, de ezek nem döntéshozatali szinten megvalósult változtatások,

-        az olaj használata, ami elsősorban a közlekedéshez szükséges, fokozódott az elektromos autók megjelenése, terjedése ellenére,

-        a szén felhasználás csökkenésével párhuzamosan nőtt a gázfogyasztás, ami ugyanúgy kibocsátással jár, úgy tűnik, jelenleg a kibocsátás fokozódásáért éppen ez felel,

-        a közeljövőre nézve valószínűleg évi 1%-os kibocsátás-növekedéssel továbbra is számolni kell, mivel nincs igazi, stratégiai változás,

-        kutatások bizonyítják, hogy kell klímastratégia és kellenek irányelvek, célok, ahol ilyenek vannak, ott sokkal eredményesebb a kibocsátás-csökkentés, mint ahol nincsenek,

-        itt azonban komplex irányelvekről van szó, melyek érintik az utazás, építkezés, fűtés, talajhasználat stb. területeit egyaránt, és nemcsak a megújuló energiák, elektromos járművek használatára buzdítanak, hanem előirányozzák a fosszilis tüzelőanyagok kivonását is.

IV. Globális Klímasztrájk!

Megint ott voltunk. Szívünkből szóltak. Például, hogy az oktatásban kapjon nagyobb teret a klímavészhelyzet kérdése. Vagy, hogy Magyarországon is hirdessék ki a klímavészhelyzetet, ahogy azt ezen a  héten megtette az EP, illetve korábban megtette Budapest is. A továbbiakban legyen cselekvési terv, és a döntéshozatal ne kerülhesse ki a klíma kérdését. Körülöttünk csupa fiatal! Invitálták a nézelődőket, hogy csatlakozzanak! Békésen.

Kutatócsoportunk cikke a PLoS ONE folyóiratban

 

A cikk a talajból kibocsátott CO₂ mennyiségének változásaival, az azt szabályozó tényezőkkel foglalkozik. A CO₂ talajból történő kiáramlása, amit talajlégzésnek is nevezünk, jelentős mennyiségű szenet mozgat: becsült értéke globálisan 70-80 Gt C/év. Összehasonlításul: az emberi tevékenység által a légkörbe jutó szén (főként szén-dioxid formájában) mennyisége jelenleg kb. 9 Gt C/év (globalcarbonproject.org). Mivel ezt a CO₂ áramot – ahogyan a fotoszintézist is - főként a klimatikus tényezők szabályozzák, ezért a klímaváltozás erre is jelentős hatással van. Ezért is fontos a talajlégzést szabályozó tényezők feltárása.

Régóta ismert, hogy ezt a CO₂-kibocsátást környezeti tényezők (pl. talajhőmérséklet és –nedvesség) jelentősen befolyásolják, de az már kevésbé kutatott, hogy a biológiai tényezők – különösen a növényi működési aktivitás, a fotoszintézis – mennyiben határozza meg ezt a jelentős CO₂ áramot.

Kutatásunk során több éven keresztül mértük a talajeredetű CO₂-kibocsátást egy hazai homoki legelőn különböző talajmintákon: kialakítottunk gyökerektől mentes talajfoltokat, illetve olyanokat is, ahol egy háló segítségével kizártuk a gyökereket, de engedtük a mikorrhiza gombafonalak növekedését. Ilyen módon el tudtuk különíteni a talajbeli szervesanyagok lebontásából származó, illetve a növények gyökereiből és a mikorrhiza gombákból származó szén-dioxidot. Ehhez az elkülönítéshez felhasználtunk a szén nehezebb (13-as) izotópjának gyakoriságán alapuló méréseket is.

Eredményeink szerint a fotoszintézisből származó, a gyökerek, majd a talajlakó mikróbák felé juttatott tápanyagok hatása igen hamar (24 órán belül) megjelenik a talajból kibocsátott CO₂ mennyiségének változásában, jelentősen módosítva azt. Ez a hatás különböző mértékben jelenik meg az egyes fenológiai stádiumokban (tehát tavasszal, ősszel vagy pl. a téli nyugalmi periódusban). A talajbeli hőmérséklet ingadozása, illetve a fotoszintézis révén létrejött, majd a gyökerek felé allokált szénhidrátok mennyiségének napszakos változása magyarázhatja a talajlégzés napi dinamikáját.

A szén-dioxid fontos, mint üvegházhatású gáz, de áramainak mérésével a talajok széntartalmának változásairól is képet kaphatunk. Ez a széntartalom kiemelt fontosságú a talajok biológiai aktivitásának fenntartásában, a termőképesség megőrzésében. Kutatócsoportunk fő célja a hazai mezőgazdasági talajok szénforgalmának és ehhez kapcsolódóan a mezőgazdasági eredetű üvegházgáz-kibocsátásnak a vizsgálata.

 

Ültessünk fát!!!

Ne üljünk ölbe tett kézzel, másokra mutogatva a klímakatasztrófa kapcsán, bármennyre is tehetetlennek érezzük magunkat! Világszerte megszaporodtak a faültetési mozgalmak egy Science-ben megjelent kutatás kapcsán, íme egy bejegyzés, ami a sivatagosodás korábbi történéseivel párhuzamosan a jelenleg zajló folyamatokról is beszél.
Már most megindult a hozzászólások árja: pedig szerintem is, ültessünk fát! Legalább ennyit biztosan tehetünk.
https://www.myforest.hu/

III. Globális Klímasztrájk!

Szeptember 27-én volt a harmadik Globális Klímasztrájk. Ott voltunk! A menet a Clark Ádám tértől a Parlamentig haladt. Sok ezren vounltunk, a többég fiatal, középiskolás, egyetemista, de mi például általános iskolás osztállyal együtt vettünk részt a tüntetésen.

Gyepterületek legeltetése: miért is fontos a közepes zavarás elve!

Belebotlottam ebbe a remekül összeszedett, nem tudományos folyóiratban megjelent cikkbe, mely a  jelenlegi legeltetés hatásait és a gyepterületek állapotait foglalja össze. A legeltetéssel kapcsolatban általában az a téma kerül szóba először, hogy nincsenek a gyepterületek legeltetve, pedig mennyire szükség lenne a megfelelő legeltetésre, hogy a biodiverzitás megmaradjon vagy javuljon egy területen. Ez a cikk pont az ellenkező oldalra hívja fel a figyelmet, hogy a legeltetett területek nagy része rendkívül túl van legeltetve, és ennek milyen következményei vannak, nem csak a biodiverzitásra, de az ott élő emberek életére is. Bár romániai területekről van benne szó, de biztos vagyok benne, hogy ez a probléma Magyarországon is fennáll, pl. a Hajós környéki homoki gyepeken saját magam tapasztaltam a túllegeltetés következményeit.

http://think.transindex.ro/?cikk=28006&sok_a_juh_keves_a_legelo_okologiai_valsagot_okoz_a_tullegeltetes%3F&fbclid=IwAR1uJFfog567Ypq2oVUAwdLE5-FtbeEIjKbp3jQ6Snbx19ZXovQlp8o7yVQ