Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2019. február 5., kedd

Beszámoló a javasolt étrendről (hogyan lehet fenntartható módon étkezni – BBC: the flexitarian diet to feed 10bn)


A BBC-n szinte naponta bukkannak fel újabb és újabb beszámolók, ötletek, tudományos eredmények olyan témákban, hogy hogyan étkezzünk, öltözünk, vásároljunk stb., hogy minél kisebb hatással legyünk környezetünkre. Egy cikk, s benne egy videó arról számol be például, hogy Svédországban egy egész bevásárlóközpont 14 üzlete mind-mind újrahasznosított termékeket forgalmaz. Ráadásul a rendszer olyan egyszerű: a központ szó szerint egy begyűjtő „helyre” épült, az alagsorban meg lehet állni kocsival, ki lehet pakolni a feleslegessé vált dolgokat, amelyek azután szépen, adott esetben felújítva, átalakítva jelennek meg fent az üzletekben!
Amiről viszont a bejegyzés címe szól, kipróbáltuk a szintén a BBC-n olvasható étrendet :-) Ez azzal keltette fel az érdeklődésünket, hogy a kutatói gárda, amely összeállította, azt mondja róla, hogy akár 10 milliárd ember élelmezésére is alkalmas lehet fenntartható módon, és szorosan kapcsolódik a közelmúltban felvetett, élelmiszerekkel kapcsolatos témához. 

Íme, fent a javasolt élelmiszerek köre, illetve alább az egy főre jutó napi mennyisége:
  1. Magvak – napi 50 g
  2. Bab, csicseriborsó, lencse, más hüvelyes – napi 75 g
  3. Hal – napi 28 g
  4. Tojás – napi 13 g (ez heti egy plusz egy kicsinek felel meg)
  5. Hús – napi 14 g vörös hús és napi 29 g csirke
  6. Szénhidrátok – teljes kiőrlésű gabonából kenyérfélék, ill. rizs napi 232 g, ill. szénhidrát tartalmú zöldségek további napi 50g
  7. Tejtermék – napi 250 g – ez kb. egy bögre tejnek felel meg
  8. Zöldégféle – napi 300 g és gyümölcs napi  200 g
Ezen kívül 31 g cukor és 50 g (pl. olíva) olaj fogyasztható még.
3 felnőtt (*7) és 3 gyermek (*0.5*7) számára készültünk fel ezeknek a mennyiségeknek megfelelően egy heti ellátásra (ezúttal a gyerekek is jórészt otthon ettek, nem menzán). Hihetetlen mennyiségek jöttek ki (ld. a táblázatban, kg-ban)!!!
No és akkor a tapasztalatok: a szokásosnál több gyümölcsöt ettünk, nagyon jó módja ez annak, hogy erre oda tudjunk figyelni. Alapvetően nem eszünk sok húst, így ez is tartható volt, 1 kg csirkéből egy-két fogást el lehet készíteni, ráadásul nálunk ezek általában két napig is kitartottak. Tojásból sem eszünk sokat, az összesen kb. 7 tojás elég volt erre-arra, amire kellett. Az összes többiből viszont sokkal, sokkal kevesebbet fogyasztottunk, mint az előírt. Próbáltam eleve utánajárni, hogy hogyan lehet változatos ételeket készíteni a hüvelyesekből, mert abból a hazai konyha csak a levest és a főzeléket ismeri. De nem kellett!!! Lencséből két napra főztem édesburgonyás lencsefőzeléket, utána még készítettem falafelt és hummuszt csicseriborsóból (kb. 40 dkg volt hozzá otthon), illetve sárgaborsó levest 50 dkg-ból, de az 3 étkezésre elég volt, és még ezen a héten is azt esszük :-) A hummuszból is van még, a falafel kb. 3 étkezésre elég volt. Kenyérféléből sokkal kevesebb fogyott, kétszer sütöttem kb. fél-fél kg lisztből kenyeret, egyszer ugyanannyiból kiflit, rizsből vettünk két kg-t, hozzá se nyúltunk. Cukorból, olajból is sokkal kevesebb fogyott, zöldségből elég jók voltunk, de ott is maradt a beszerzett dolgokból. A tejből, tejtermékekből is maradt. És hát a magvak!!! Hát nem bírtunk ennyit enni, akárhogy kevertem, pisztácia, sótlan mogyoró, kesudió, mandula, hozzá némi aszalt gyümölcs… Jó, ha a fele elfogyott… És az ára!!!
Szóval összességében a tapasztalat az, hogy jó egy ilyen összeállítás, hogy tudja az ember, miből kell kevesebbet ennie, és kicsit jobban odafigyeljen arra, hogy zöldséggel, hüvelyessel ki lehet váltani a húsféléket, de a megadott mennyiségek irreálisnak tűnnek, valamint, ha ilyen mértékben növeljük a hüvelyesekből, magvakból származó táplálék részarányát, az nem csekély plusz kalóriabevitelt jelenthet, amire nagyon oda kell figyelni. Azt azért hozzátenném még, hogy a szokásos étrendünk is már alapvetően más, mint a hagyományos magyar konyha, így lehet az, hogy meglepetést nem a hús alacsony mennyisége okozott elsősorban.

2019. január 27., vasárnap

Klímabarát gyepgazdálkodás



A gyepek fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésén és a szén talajban történő raktározásán keresztül az éghajlat-szabályozásban. A hazai gyepek jellemzően nettó szén-dioxid, illetve üvegházgáz megkötők (0,1 Mt CO2eqv.év-1), tehát éves szinten több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak (Kis-Kovács et al. 2018). 

Ám kedvezőtlen gazdálkodás mellett ez megfordulhat és a gyepek nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhatnak. Ilyen lehet pl. a degradáció, a túl vagy éppen az alul legeltetés, a talajerózió vagy a helytelen, illetve a kedvezőtlen vízgazdálkodás. A bugaci homokpuszta gyepen végzett kutatások kimutatták, hogy száraz években a gyep nettó szén-dioxid kibocsátóvá válhat (Nagy et al. 2007). Kedvező vízellátottságú években azonban a gyep olyan jelentős szén-dioxid felvételre volt képes, amely kompenzálta az extenzíven legeltetett szürkemarhák (0,6 állategység ha-1), illetve a talaj és a trágya metán és dinitrogén-oxid kibocsátását (Koncz et al.2eqv.év-1 ha-1) (Koncz et al. 2017). A legelő, a kaszáló és a téli szállás rendszere tehát együttesen nettó üvegházgáz megkötő volt (1,35 t CO2eqv.év-1 ha-1) (Koncz et al. 2017). 

Az állattenyésztés globálisan ugyan jelentős üvegházgáz kibocsátással bír, de egy-egy ilyen pont mérés jó példája annak, hogy az extenzív állattartás lehet klímabarát. Ez azért fontos, mert manapság – jogosan – jelentős vita bontakozik ki az állattenyésztés éghajlat-változásban betöltött szerepéről (Garnett et al 2017). Egyes vélemények szerint azonnal át kell térni a vegetáriánus életmódra. Ugyanakkor a monokultúrában termesztett növények, a túlzott műtrágyázás, a vegyszerhasználat számos ökológiai problémát vet fel (biodiverzitás csökkenés, műtrágyázás következtében fellépő dinitrogén-oxid kibocsátás, talajerózió stb.). A kép összetett… Fontos, hogy az állattenyésztés 800 millió ember megélhetését biztosítja, számos helyen nem érdemes a legeltetésen kívül a területet máshogy hasznosítani... és ha farm szinten nettó nulla az üvegházgáz mérleg, sőt nő a talajok széntartalma, akkor az állattenyésztés  már nem is a legfeketébb bárány a történetben…

Megjegyzendő, hogy a talajok magas széntartalma nemcsak az éghajlat-szabályozáshoz, hanem a talajok kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodásához is hozzájárul. Ma már egyre több külföldi kifizetési mechanizmus ösztönzi a legeltetésen, gyepgazdálkodáson alapuló szénmegkötő technológiákat (Correa et al 2018). Ezek közül kiemelkedő pl. a mélyen gyökerező pillangósokkal, lóherefélékkel történő felülvetés, mert ez egyszerre teszi ellenállóvá a gyepet a szárazság stresszel szemben, növeli a gyep szénmegkötő képességét és javítja a takarmány minőségét. 

Ilyen win-win-win technológiákra van szükség az állattenyésztés és a klíma „megmentéséhez”!?


Correa, P.F.R, Koncz, P.,  Poilane, A., Schaak, H., Schönhart, M., Svoboda, P., Teixeira, R.,  van Rijn, C. (2018) Incentives. EIP-AGRI Focus Group – Grazing for carbon.

Garnett, T., Godde, C. M., Muller, A., Röös, E., Smith, P., De Boer, I. J. M., ... & van Zanten, H. H. E. (2017) Grazed and confused? Food Climate Research Network.

Kis-Kovács, G., Tarczay, K., Kőbányai, K., Tarczay, K., Ludányi, E., L., Lovas, K., Szentes, D., Szakálas, J., Király É., I.,, Kozma-Bognár, V., Somogyi, Z., (2018) National Inventory Report for 1985–2016. Hungarian Meteorological Service, Budapest.

Koncz, P., Pintér, K., Balogh, J., Papp, M., Hidy, D., Csintalan, Zs., Molnár, E., Szaniszló, A., Kampfl, Gy., Horváth, L., Nagy, Z. (2017) Extensive grazing in contrast to mowing  is climate friendly based on the farm–scale greenhouse gas balance. Agriculture, Ecosystems and Environment, 240, 121–134. 

Nagy, Z., Pintér, K., Czóbel, Sz., Balogh, J., Horváth, L., Fóti, Sz., Barcza, Z., Weidinger, T., Csintalan, Z., Dinh, N.Q., Grosz, B., Tuba, Z., (2007) The carbon budget of semiarid grassland in a wet and a dry year in Hungary. Agriculture, Ecosystem, and Environment, 121, 21–29. 

2019. január 15., kedd

Az élelmiszer-előállítás karbon-lábnyoma


A legfrissebb tudományos eredmények szerint a húsfélék és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével járulhatunk hozzá leginkább a karbon-lábnyomunk csökkentéséhez. Erről eddig is lehetett hallani, azonban a tanulmány szerint az egyéni fogyasztóknak sokkal nagyobb szerepük lehet a kibocsátás-csökkentésben, mint azt gondolnánk.

Tanulmány jelent meg a BBC oldalán (kalkulátorral) a különböző táplálék-félék környezeti hatását elemző legfrissebb tudományos kutatások eredményeivel. A cikk szerint az élelmiszer-termelés felelős az összes üvegházgáz-kibocsátás negyedéért, de az egyes élelmiszerek hatása nagyon változó, pl. a húsfélék és egyéb állati termékek tehetők felelőssé az említett kibocsátás-részesedés több mint feléért, holott a bevitt kalóriának mindössze ötödét teszik ki.



A megoldási javaslat összecseng az IPCC-jelentésben felsoroltakkal (ld. pl. 4.8. táblázat részlet):

Klíma akció
Az akció típusa
Példák
Mitigáció
Energia hatékony épületek
Szigetelés, alacsony karbon lábnyomú építőanyagok
Alacsony kibocsátású újítások alkalmazása
Elektromos járművek, hőszivattyúk, távfűtés
Energia hatékony eszközök használata
Hűtés, fűtés energia hatékonyan, energia hatékony készülékek
Energiatakarékos viselkedés
Séta vagy biciklizés rövidebb távokon, inkább tömegközlekedés, mint repülés, alacsonyabb fűtési hőmérséklet, ruhaszárítás kötélen, kevesebb élelmiszer hulladék
Alacsony kibocsátás mellett gyártott és szállított termékek megvásárlása
A hús és tejtermék fogyasztás mérséklése, helyi és idény élelmiszer vásárlása, megfelelő csomagolóanyag
Szervezet szintű viselkedés
Alacsony kibocsátású termékek és eljárások tervezése, üzleti út helyett videó konferencia

A húsfélék és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével akár 2/3-ával is csökkenthetjük az élelmiszerekkel összefüggő karbon-lábnyomunkat a Science-ben eredetileg megjelent tanulmány szerint. Azonban nemcsak a terméktől, hanem az előállítás módjától, a szállítástól, a csomagolástól, a kereskedelmi lánctól is függ a környezeti hatás, egy-egy termék esetében a különböző eljárások, feldolgozási, csomagolási lépések stb. akár 50-szeres különbséget is okozhatnak.
Vessünk egy pillantást a különböző élelmiszerek okozta üvegházgáz-kibocsátásra (Science cikk alapján a BBC cikkben megjelent ábra):


A kutatók igyekeztek a környezetterhelést minél több szempontból vizsgálni és a teljes előállítási folyamat (földhasználat, takarmány-előállítás, szállítási költségek stb.) figyelembe vételével becsülni az üvegházgáz-kibocsátást. Az ábrán látszik, hogy egy-egy termék sokszoros környezetterhelésű, ha a gazdálkodási mód és egyéb, pl. feldolgozási lépések olyanok. Így pl., míg alapvetően a marhahús a legnagyobb környezeti hatású élelmiszer, akár 12-szer kevesebb üvegházgáz kerülhet a légkörbe, ha a tartási körülmények természetesebbek. Saját kutatásaink szerint is lehet klíma-barát a szarvasmarhatartás, ha extenzív, tradicionális módon zajlik (legeltetéses állattartás), a farm-szintű kibocsátás lényegesen kevesebb - az éves egyenleg akár nyelő aktivitást is mutathat - mint nagyüzemi gazdálkodásban. Hasonlóan, paradicsomból pl. a szabadföldit válasszuk inkább, mint a fűtött üvegházból valót, vagy sörből a csapoltat inkább, mint az üvegeset ;-), hogy klíma-barát fogyasztók legyünk. A vegetáriánus életmód terjedését várhatóan elősegítik majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló, de néhol már elérhető műhús készítmények. Ezek némelyike már elfogadható minőségű pótlékot jelenthet, de sok esetben felmerül az aggály, hogy génmódosított növényi alapanyagból állítják elő e terméket (jellemzően szója), amelynek hatásai máig nem tisztázottak. A jelenlegi legjobb alternatíva a fogyasztók számára egyértelműen a több növényi eredetű táplálék fogyasztása kiegészítve a jó minőségű, környezetkímélő állattartásból származó állati termékekkel.

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy a kibocsátás-csökkentés sokkal inkább a fogyasztók döntésein múlik, mint az élelmiszer-ipari vállalatokon! És ezzel el is jutottunk a piacgazdaság és a folyamatos fogyasztás-növekedés (hiszen a GDP-nek növekednie kell, ugye?) témaköréhez: az élelmiszer-iparnak nem érdeke a fogyasztás mérséklése (hogyan is lehetne?), és emiatt politikai korlátokra, szabályozásra sem igazán lehet számítani. A fogyasztói magatartás változása lehet az egyetlen eszköz, ahogyan ezt a cikk is kiemeli! Mint minden területen, itt is igaz, hogy az embereknek kell meghozniuk jó döntéseket, a multinacionális cégek és a politika nem fogja helyettük megtenni.
Ezzel is kapcsolódunk előző bejegyzésünkhöz - act now!


Fóti Szilvia, Balogh János

2019. január 13., vasárnap

Act now - Climate Cleanup

A legutóbb beharangozott nagy Klímakonferencia nyomán valóban elindulóban van az "Act now":
https://climatecleanup.org/act-now/
Kíváncsian várjuk a cselekvési tervet, márcisutól élesedik a kezdeményezés. 1500 Gt széndioxidot fogunk kivonni a légkörből az évszázad során, s közben regeneráljuk az élő rendszereket is. Lehet csatlakozni!!!

2018. december 17., hétfő

Valami van a levegőben- Ammónia

A Princeton Egyetem kutatói tanulmányt készítettek, a NASA Föld-megfigyelő obszervatóriumának adatai alapján, a légköri ammónia évszakonkénti változásáról. Szemléletes térképek készültek, hogyan, növekszik a koncentráció Közép-Nyugaton és Közép-Kaliforniában - a San Joaquin völgyben - ahogy haladunk előre az évben. A tanulmány a mezőgazdasági tevékenységet hozza fel elsődleges ammónia-forrásként, ami főleg a műtrágya-használatból és a marhahízlalásból származik.

Érdekesség, hogy Ausztriában is készültek hasonló tanulmányok, szintén ammónia-koncentrációra vonatkozóan. Mindegyik vizsgálat rámutatott, hogy az olyan helyeken, ahol hosszabban megreked a levegő -szűk völgyek vagy tartósan magas légnyomású helyek (kontinentális anticiklon hozhat létre ilyet) ott felhalmozódik az ammónia és a nitrogén-dioxid. Az Egyesült királyságban ammónia-monitoring rendszer is működik.

A térképeket figyelve, az intenzív mezőgazdaság szinterei is szépen kirajzolódnak. Afrikai középső részén is komoly mennyiségű ammónia jut a levegőbe. 

Bill Gates is többet műtrágyázna Afrikában, de mindezt veszteség nélkül kellene kijuttatni. 

2018. november 23., péntek

Beharangozó

Sir David Attenborough az egyik szószólója a december elején Lengyelországban megrendezésre kerülő újabb ENSZ Klímakonferenciának. Egy új kezdeményezéssel ("People's Seat") ezúttal a világ minden táján a társadalom valamennyi rétegét szeretnék cselekvése budítani a globális klímaváltozással kapcsolatban.

“We all know climate change is global problem – and for that it requires a global solution.
This is an opportunity for people from across the globe, regardless of their nationality or circumstances, to be part of the most important discussion of this century; the unprecedented action needed to reach the Paris Agreement targets.
I encourage everyone to take their seats and to add their voice so that the People’s Address truly represents a mix of voices from across the world.”

Vagyis: "Valamennyien tudjuk, hogy a klímaváltozás globális probléma - és ezért globális megoldást igényel. Itt a lehetőség a világ valamennyi embere számára, nemzetiségtől és körülményektől függetlenül, hogy az évszázad legfontosabb párbeszédében részt vegyen; előzmények nélküli cselekvére van most már szükség ahhoz, hogy a párizsi klímacsúcs célkitűzéseit elérjük. Mindenkit arra bíztatok, hogy "foglaljon helyet" a tanácskozáson és hallassa a hangját, hogy a "People's Seat" felhívás valóban képviselni tudja a világ minden emberét!"

A kampány-nyitóval egy időben indul el a kezdeményezés Facebook Messenger ‘ActNow’ felületete, ahol minden eddiginél egyszerűbben tájékozódhatnak az emberek arról, milyen lépéseket is tehetnek személy szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben. ActNow mindennapi cselekvéseket fog javasolni (pl. használj tömegközlekedést, egyél kevesebb húst), és figyeli a végrehajtott cselekvések kollektív hatását Bolygónk történetének e kritikus pillanatában.

2018. július 13., péntek

Fotonból Cukor

Olvasás ideje: 3 perc
Nem a fényevésről szól a bejegyzés. A különböző hullámhosszokon beérkező fény más-más mechanizmust aktivál a fotoszintézisre képes életformákban. Ebből következik, hogy minden fotoszintézisre képes élőlény kidolgozta a saját módszerét. Így van aki spórolósan bánik a hozzávalókkal (C4) és van aki mindenből a legjobbat és legtöbbet szeretné (C3).

Mivel napjainkban egész klíma-övek tolódnak észak felé, egyre gyakrabban találkozhatunk C4-es növényekkel Európában is.  De hogy teljesen megértsd mi is ez a C3 és C4 javasolt áttekinteni az alábbi linkeket:






Tarackbúza








A csapadék eloszlása egyre hektikusabbá válik -ami nem feltétlenül jelent kevesebb esőt- , és amiből a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936), a tarackbúza (Elymus repens) és a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) is előnyt kovácsol.












Siskanád tippan
A szárazodást ma már nem lehet tagadni, a kérdés csak az hogyan tudunk hozzá alkalmazkodni. Az egyik lehetséges megoldás, ha elkezdünk többet foglalkozni a C4-es növényekkel (a kukorica is ilyen), melyek kevesebb vízzel is beérik, és ugyanannyi vízből több biomasszát állítanak elő. Ez nem feltétlenül jelent nagyobb betakarítható termést, de megfelelően feldolgozva, hasznosítva (takarmányként) mindenképpen adaptív eszköz a mezőgazdaság kezében. Másik irány lehet a meglévő vizeink hatékony megtartása, raktározása. Mindkét irány jelentős szemléletváltást igényel.




Fenyérfű
Csoportunk egyik kitűzött célja, hogy jobban megértse a fenyérfű fiziológiáját. Mivel ez a növény rendkívül jól bírja a forró nyarakat, a kevés csapadék csak hozzájárul a terjedéséhez. Gyanúnk szerint az alullegeltetett juhlegelők az egyik gócpontjai ennek a C4-esnek. Északi lejtőkön kevésbé fordul elő és a tiprást is nehezen viseli.
További információk: