Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2019. február 5., kedd

Beszámoló a javasolt étrendről (hogyan lehet fenntartható módon étkezni – BBC: the flexitarian diet to feed 10bn)


A BBC-n szinte naponta bukkannak fel újabb és újabb beszámolók, ötletek, tudományos eredmények olyan témákban, hogy hogyan étkezzünk, öltözünk, vásároljunk stb., hogy minél kisebb hatással legyünk környezetünkre. Egy cikk, s benne egy videó arról számol be például, hogy Svédországban egy egész bevásárlóközpont 14 üzlete mind-mind újrahasznosított termékeket forgalmaz. Ráadásul a rendszer olyan egyszerű: a központ szó szerint egy begyűjtő „helyre” épült, az alagsorban meg lehet állni kocsival, ki lehet pakolni a feleslegessé vált dolgokat, amelyek azután szépen, adott esetben felújítva, átalakítva jelennek meg fent az üzletekben!
Amiről viszont a bejegyzés címe szól, kipróbáltuk a szintén a BBC-n olvasható étrendet :-) Ez azzal keltette fel az érdeklődésünket, hogy a kutatói gárda, amely összeállította, azt mondja róla, hogy akár 10 milliárd ember élelmezésére is alkalmas lehet fenntartható módon, és szorosan kapcsolódik a közelmúltban felvetett, élelmiszerekkel kapcsolatos témához. 

Íme, fent a javasolt élelmiszerek köre, illetve alább az egy főre jutó napi mennyisége:
  1. Magvak – napi 50 g
  2. Bab, csicseriborsó, lencse, más hüvelyes – napi 75 g
  3. Hal – napi 28 g
  4. Tojás – napi 13 g (ez heti egy plusz egy kicsinek felel meg)
  5. Hús – napi 14 g vörös hús és napi 29 g csirke
  6. Szénhidrátok – teljes kiőrlésű gabonából kenyérfélék, ill. rizs napi 232 g, ill. szénhidrát tartalmú zöldségek további napi 50g
  7. Tejtermék – napi 250 g – ez kb. egy bögre tejnek felel meg
  8. Zöldégféle – napi 300 g és gyümölcs napi  200 g
Ezen kívül 31 g cukor és 50 g (pl. olíva) olaj fogyasztható még.
3 felnőtt (*7) és 3 gyermek (*0.5*7) számára készültünk fel ezeknek a mennyiségeknek megfelelően egy heti ellátásra (ezúttal a gyerekek is jórészt otthon ettek, nem menzán). Hihetetlen mennyiségek jöttek ki (ld. a táblázatban, kg-ban)!!!
No és akkor a tapasztalatok: a szokásosnál több gyümölcsöt ettünk, nagyon jó módja ez annak, hogy erre oda tudjunk figyelni. Alapvetően nem eszünk sok húst, így ez is tartható volt, 1 kg csirkéből egy-két fogást el lehet készíteni, ráadásul nálunk ezek általában két napig is kitartottak. Tojásból sem eszünk sokat, az összesen kb. 7 tojás elég volt erre-arra, amire kellett. Az összes többiből viszont sokkal, sokkal kevesebbet fogyasztottunk, mint az előírt. Próbáltam eleve utánajárni, hogy hogyan lehet változatos ételeket készíteni a hüvelyesekből, mert abból a hazai konyha csak a levest és a főzeléket ismeri. De nem kellett!!! Lencséből két napra főztem édesburgonyás lencsefőzeléket, utána még készítettem falafelt és hummuszt csicseriborsóból (kb. 40 dkg volt hozzá otthon), illetve sárgaborsó levest 50 dkg-ból, de az 3 étkezésre elég volt, és még ezen a héten is azt esszük :-) A hummuszból is van még, a falafel kb. 3 étkezésre elég volt. Kenyérféléből sokkal kevesebb fogyott, kétszer sütöttem kb. fél-fél kg lisztből kenyeret, egyszer ugyanannyiból kiflit, rizsből vettünk két kg-t, hozzá se nyúltunk. Cukorból, olajból is sokkal kevesebb fogyott, zöldségből elég jók voltunk, de ott is maradt a beszerzett dolgokból. A tejből, tejtermékekből is maradt. És hát a magvak!!! Hát nem bírtunk ennyit enni, akárhogy kevertem, pisztácia, sótlan mogyoró, kesudió, mandula, hozzá némi aszalt gyümölcs… Jó, ha a fele elfogyott… És az ára!!!
Szóval összességében a tapasztalat az, hogy jó egy ilyen összeállítás, hogy tudja az ember, miből kell kevesebbet ennie, és kicsit jobban odafigyeljen arra, hogy zöldséggel, hüvelyessel ki lehet váltani a húsféléket, de a megadott mennyiségek irreálisnak tűnnek, valamint, ha ilyen mértékben növeljük a hüvelyesekből, magvakból származó táplálék részarányát, az nem csekély plusz kalóriabevitelt jelenthet, amire nagyon oda kell figyelni. Azt azért hozzátenném még, hogy a szokásos étrendünk is már alapvetően más, mint a hagyományos magyar konyha, így lehet az, hogy meglepetést nem a hús alacsony mennyisége okozott elsősorban.