2016 remek év (is) volt!

Csendben a megújuló energiák meghódítják a világot. Kivéve éppen Magyarországot, ahol tilos szélerőművet építeni...de most nézzük a világ napos oldalát! Valós lépések történtek a klímavédelem érdekében és növekszik a megújuló energiák használata! Egyre olcsóbbak és hatékonyabban a megújulók...

Energia kell, én is fűtök, autózok... de mi van ha megújulókkal tényleg elő lehet állítani megfelelő mennyiségű energiát?!

A 444.hu gyűjtéséből szemezgettem:

• A párizsi klímaegyezmény lett az az ENSZ egyezmény, amit elfogadásától számítva a leggyorsabban ültettek át a nemzetközi jogba.
• A globális karbonkibocsátás nem nőtt 2016-ban. Ez zsínorban a harmadik év, hogy a kibocsátási érték nem emelkedett.
• A technológiai fejlődésnek és a politikai támogatásnak köszönhetően megújuló energiaforrásból már több kapacitást telepítenek világszerte, mint a hagyományos forrásokból.
• A kínai kormány megtiltotta új szénbányák nyitását és megduplázta a 2020-ra célzott megújuló energiaforrások mértékét.
• India bejelentette, hogy a következő három évben nem lesz szükségük új szénerőművekre, mert elégséges a jelenlegi kapacitás.
• A brit Chatham House jelentése szerint a Nagy Olaj korszakának vége.
• Idén nyáron az európai országok negyede jelentette be, hogy felhagynak a szénfogyasztással.
• Az amerikai Standing Rock rezervátumnál hónapokon át tartó kemény tüntetések után sikerült felfüggeszteni egy olajvezeték építését, ami a helyi törzsek szerint az egyetlen ivóvízkészletüket veszélyeztette volna.
• A BRICS országok fejlesztési bankja egymilliárd dolláros befektetést hagyott jóvá, amit kínai, brazil, dél-afrikai és indiai megújuló energetikai projektekre fordítanak majd.
• 2016-ban Costa Rica több mint száz napon át kizárólag megújuló energiaforrásokból működött. Az új cél, hogy egy teljes évet megcsináljanak így.
• Nyáron az USA, Mexikó és Kanada vállalta, hogy 2025-re az áramfogyasztásuk fele megújuló forrásokból fog származni.
• Egy friss jelentés szerint Kína 2014-ben elérhette a szénfogyasztás csúcsát.
• Kína 20 GW-nyi nappanelt telepített 2016 első felében, háromszor annyit, mint 2015 első felében.
• Októberben hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy 2015-ben naponta félmillió nappanelt telepítettek világszerte.
• A világ legnagyobb tengeri szélerőművének elindult a második fázisa is.
• További sikerek itt



Energia felhasználás

•  

Üvegházhatás növényekben

A növények sokféleképpen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz és gyakran ránézésre is meg lehet mondani a növény kinézete alapján, hogy milyen környezetben élhet (gondoljunk pl. a szárazsághoz adaptálódott szukkulens növényekre). Vannak azért ez alól kivételek is. Ilyenek a szub-antarktikus régióban élő nagyméretű lágyszárú növények (megaherbs - szerintem ennek nincs magyar megfelelője). Élőhelyük meglehetősen zord, hideg és szeles, ezért furcsa ezeknek a trópusi habitusú növényeknek a jelenléte ebben a környezetben, hiszen az ilyen élőhelyen élő növények többsége alacsony termetű, szélbeporzású, vagy vegetatív szaporodású. Ezek a növények viszont nagy termetű, széles levelű lágyszárúak feltűnő virágokkal.

Ez az oroszlánfóka kicsit furcsán mutat a trópusi jellegű növénytakaró előtt, de méretaránynak jó. (http://www.teara.govt.nz/)

A cikkben szereplő növények a Campbell-szigeten élnek, Új-Zélandtól délre.

Új-zélandi kutatók cikke szerint, azért ilyenek ezek a növények, hogy a rendelkezésükre álló kevés sugárzási energiából minél többet nyerhessenek (a BBC Earth-ön van róla egy videó is). A levelük felületét borító szőrök - amelyek a növényvilágban általában a bejövő túlzott mennyiségű sugárzás csökkentésére hivatottak - itt éppen a hőenergia megőrzését szolgálják. A hosszú hullámhosszú sugárzást a levél felületét körülvevő felületi határrétegben tartják, így melegítve a levél felszínét - ahogyan a légköri üvegházhatású gázok tartják vissza a hősugárzást.

A cikkben hőkamerás felvételekkel illusztrálják a környezethez képest akár 10 °C-os hőmérséklet-növekedést a levélzeten és a virágzatban:

Pleurophyllum speciosum, (b) Stilbocarpa polaris hőkamerás és normál (RGB) fotója a cikkből.

Adatok, szimulációk

Találtam egy rövid videót, ami még a tavalyi klímacsúcs idején készült. Mérési adatokat és szimulációs kísérleti eredményeket (klímaszcenáriókat) mutat be a klímaváltozással kapcsolatban. Érdemes megnézni, hogy milyen hőmérsékleti variáció, csapadékvariáció, átlaghőmérséklet, tengerszint stb. várható 2100-ra maximális és minimális, a globális folymatok ellensúlyozását célzó emberi erőfeszítés mellett.

Beszélgessünk...

Visszakerestem, 2016. nov. 6-án "Klíma lábnyom" címmel már megjelent a blogon egy figyelemfelkeltő írás azzal kapcsolatban, hogy vajon mi teszünk-e valamit a klímaváltozás ellen, vajon tudjuk-e egyáltalán, mennyi is a kibocsátásunk?
Egy érdekes, megvitatásra érdemes videót talátam az interneten (az elsőre gondolok, a hatból). Az előadó kollektív megoldást sürget, mégpedig a telefonjaink segítségével! Létrehozták az Oroeco nevű applikációt azzal a céllal, hogy könnyen, telefonunk segítségével folyamatosan foglalkozhassunk a karbon lábnyomunkkal, csakúgy, mint minden mással (Facebook, Candy Crush... 😊).
Az adatbevitelhez itt van segítségül néhány adat:
1 foot = 0.3048 m
1 pound = 0.454 kg
1 US gallon = 3.785 l
1 US gallon = 0.0038 m3
1 mile = 1.609 km
Kipróbáltam, bevittem valamennyi adatot, ilyeneket, mint étkezési szokások, fűtés, világítás, közlekedés, szórakozás, mire kb. mennyit fordítunk. Ha nem tudtam meghatározni, elfogadtam az átlagot, amit felajánl. Családunk pillanatnyilag 939 lbs (426 kg)/fő szenet bocsájt ki egy hónap alatt, a magyarországi átlag 1130 lbs (513 kg)/fő/hónap.
A program a továbbiakban részletes javaslatokkal áll elő azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnék javítani a kibocsátásomon, s közben egyúttal spórolni is. Hangsúlyozza a közösségi hálók fontosságát: egyrészt szeretjük megosztani tapasztalatainkat,  másrészt szeretünk jobbak és jobbak lenni, vállalásainkkal a saját kibocsátásunkat csökkenthetjük, amivel az átlagot is lejjebb szállítjuk.
Ami azonban elgondolkodtató, valóban ennyi múlik pl. a táplálkozási szokásainkon? Célravezető lenne, ha mindenki áttérne a vegán életmódra? Vajon a szója fogyasztása tényleg ennyire kedvező szemben a kertemben, helyi takarmányon felnevelt báránnyal? Nagyon sok kérdés tehető fel, arra buzdítanám az olvasókat, hogy szóljanak hozzá, számoljanak be a saját tapasztalataikról mind a kibocsátás összegét meghatározó tényezőkkel, mind a saját karbon lábnyomukkal kapcsolatban 😉

Mennyi víz is van a Földön?

A bolygónkon található vízmennyiségről mindenki nagyjából azt tudja, hogy mivel az óceánok és tengerek borítják a felszín nagy részét, ezért sós vízből jó sok van, édesvízből pedig sokkal kevesebb. Hogy ezek a mennyiségek hogyan is aránylanak egymáshoz, azt mutatja be ez a szép ábra:

A Föld méretéhez képest a sós víz (nagyobb kék gömb) és az édesvíz (kisebb) térfogata.

Összességében a Földön található vízmennyiség kb. 97.5%-a az óceánok és tengerek vize, a maradék 2.5% pedig az édesvíz, annak is nagy része (kb. 2/3-a) fagyott, azaz jégsapkák, gleccserek formájában van jelen.

Most jut csak eszembe, hogy a budapesti Víz Világtalálkozó is most van, így nagyon aktuális a téma.

A mennyiségekről még annyit, hogy hazánk területére átlagosan 585 mm csapadék hullik évente (ez kb. 54 km³ víz, nem is kevés). Ez némileg elmarad a szárazföldekre hulló átlagtól, ami kb. 770 mm évente.

Az emberi népesség növekedése - a környezeti problémák gyökere?

Hát ezt a videót is érdemes megnézni a YouTube-on, az emberi népesség növekedését mutatja az ember megjelenésétől kezdődően. És a záró gondolatok miatt is érdemes megnézni, tartalmaz egy becslést arra nézve, hogy a növekedés hol éri el a maximumát.
Felveti a születésszabályozás lehetőségét is (family planning a videóban), ami egy érdekes kérdés, hiszen a problémák legfőbb okát célozza, viszont ilyen fajta egyezkedésről - hogy ezt esetleg szabályoznák a fejlődő országokban - nem lehet hallani. Persze akkor az is felvetődik, hogy ezzel egy időben Európában ösztönözni kell-e a növekedést?
Ami még érdekes a videón, hogy Afrika, mint az emberiség bölcsője csak az utolsó században lett igazán gyorsan növekvő népességű.

A bugaci gyep evapotranszspirációja

Az éghajlatváltozás kapcsán gyakran felmerül a növényzet vízellátottságának, illetve ennek a  megváltozásának kérdése. Az MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport honlapján összeállítottunk egy rövid összefoglalót a bugaci gyepökoszisztéma eddy-kovariancia módszerrel mért evapotranszspirációjáról. Szembetűnő, hogy a tavaszi és nyári hónapokban az elpárologtatott víz mennyisége jócskán meghaladja a havi csapadék mennyiségét, a különbséget a télen hullott csapadék fedezi. A folyamat éves skálán is működik: a 2010-ben hullott átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék, a következő két amúgy aszályos nyáron át biztosította a növények vízellátottságát. Kérdés, hogy milyen mértékben és időskálán képes a talaj-növényzet rendszer ellensúlyozni az éghajlatváltozás hatásait.

Özönvíz előtt

Októberben jelent meg a National Geographic másfél órás dokumentumfilmje a klímaváltozásról, amelyben bemutatják a globális felmelegedés jelenlegi tüneteit, illetve a jövőben várható következményeit. Az „Özönvíz előtt” című film során betekintést nyerhetünk a világ különböző pontjainak ebből fakadó problémáiba, és láthatjuk, hogy az érintett országok milyen módszerekkel igyekeznek megküzdeni a klímaváltozás okozta mindennapi gondokkal. A narrátor szerepét az ENSZ békenagyköveti tisztét is betöltő Leonardo DiCaprio vállalta, aki környezetvédelmi aktivistákkal, valamint híres közéleti személyiségekkel - Barack Obamával, Bill Clintonnal, Ferenc pápával - beszélget többek között gazdasági rendszereink fenntartható módon történő átalakításának lehetőségeiről. Az Oscar-díjas dokumentumfilmes Fisher Stevens-szel forgatott filmben nemcsak a globális felmelegedés katasztrofális következményeit taglalják, hanem a kihalás szélére került fajok és ökoszisztémák megmentésére is keresik a megoldásokat.

A videó az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ

A szén-dioxid kvóta biznisz megjelent az állattenyésztésben!

A klíma változik és ebben az agráriumnak 10-25%-os a részesedése a kibocsátott üvegházhatású gázokon keresztül. A szektor azonban nemcsak részbeni okozója, illetve szenvedője de egyben megoldási kulcsa is a klímaváltozásnak. Az agrárium ugyanis számos technológián keresztül képes a kibocsátás csökkentésére, sőt a szén-dioxid megkötésére is. A kvóta biznisz ezt lenne hivatott támogatni.

De kezdjük ott, hogy az ipar vagy az energia szektor jelentősebb mértékben járul hozzá a kibocsátásokhoz, mint az agrárszektor, ám a csökkentés végett bevezetett szén-dioxid kvóta kereskedelem ott nem eredményezett valós kibocsátás csökkenést. Azért nem, mert pl. a kvóta bizniszhez kapcsolódó tiszta fejlesztési mechanizmus során egy fejlett országbeli ipari cég fejlődő országban történő megújuló energia forrás alapú beruházása kibocsátás csökkentésnek számolható el, vagyis nincs valós csökkentés, csak a ki nem bocsátott szén-dioxid értékesítése történik a piacon (ha fosszilissel állították volna elő ugyanazt az energiát akkor valóban nagyobb lenne a kibocsátás). A kvóta bizniszben túl sok kibocsátásra jogosító egység van a piacon, felhígult a piac, sőt alapvetően pl. vízi erőmű létesítését segíti Kínában. És ez baj? Tulajdonképpen nem, csak ettől még nem csökken a valós kibocsátás, csupán kisebb arányban nő. Pörög a gazdaság, van termelés, van adó, van energia, van közjó!

Farm USA-ban

Az állattenyésztésben, illetve egyelőre a fejlődő országok tejtermelésében (és itt is csak a 100-as állatlétszám alatti tehenészetekben) megjelenő új kvóta biznisz hasonló sémára épül. Élelmezésre szükség van, tehát sehol nem az állatok csökkentése cél, ami főleg a fejlődő országokban nem lenne megindokolható, ellentétben a pazarló/habzsoló Nyugattal (egy bangladesi 4, míg egy egyesült államokbeli 120 kg húst eszik évente, vagy egy szudáni 0, míg egy finn 361 liter tejet fogyaszt). Mi a teendő? Burkoljuk be az egészet és „klímavédelmi technológiákon”, illetve ilyen jogcímeken keresztül ösztönözzük a termelés növekedését a fejlődő országokban?! A tejtermelésben most bevezetett kvóta biznisz erről szól. 

Ez számos kérdést vet fel.

Farm Kenyában

1. Miért nem a fejlett világ, intenzív produkcióján keresztül tesztelik először a bizniszt, ahol valóban jelentős kibocsátás csökkenést lehetne elérni? 
2. Miért nincs benne a rendszerben a legelő talajának szénmegkötésének támogatása, ami valóságos megkötést eredményezne? 
3. Kik lesznek a befizetők a rendszerben? Elképzelhető, hogyha nem sikerül teljesíteni az előírásokat akkor egy élelmiszertermelő farm befizető lesz a rendszerben, ergo klíma büntetésként kap?
4. És hol marad a fogyasztó felelőssége…? Miért nem a nagy fogyasztók kerülnek be a kvóta bizniszbe a kicsik meg nyernek az ügyön? 
5. A gazdáknak ez egy újabb adminisztrációs teher lesz? Vagy pénz áll a házhoz? Aki ügyes és időben kapcsol annak ez valószínűleg valóban potenciálisan többlet jövedelmet jelent!  
6. Bár nem lenne egyszerűbb ha a termékek valós árát fizetné meg a fogyasztó? 
7. Ha ezek a klímavédelmi technológiák egyben produkció növelők, akkor minek köré a klíma biznisz?! Elég lenne egy  tudástranszfer! És akkor a farmerek több terméket tudnának eladni és a klíma is megmenekülne!   
8. Lassan a klímaváltozáson már mindenki nyer… Nyer az ipar és az energia szektor, beindultak a megújulók köré csoportosuló érdekszférák és most az állattenyésztés juthat többlet jövedelemhez!

A kutató meg minden buliból kimarad…csupán a probléma megoldása és a felelősség marad rá…

Örüljünk, sírjunk, vagy nevessünk; mindenki írja meg, mert ez a kutatások irányát (érdemes-e ezért kutatni?) és ezen keresztül a döntéshozatalok hátterét is befolyásolja!

Naprakész Növényökológia jegyzet

Tisztelt Olvasók, kedves tudásra éhezők!

Szíves figyelmükbe ajánljuk átdolgozott, új és naprakész Növényökológia jegyzetünket!

A jegyzetet biológia, ökológia és agrár témában tanuló egyetemi hallgatók számára ajánljuk, de bárki, akihez közel áll az ökológia és a növények világa, talál benne hasznos információt.

A hagyományos növényökológia fejezetek mellett (pl. a szárazföldi vegetáció szerveződése, biogeokémiai ciklusok) olyan új fejezetek is helyet kaptak a jegyzetben, mint pl. az ökológiai modellezés, a tájökológia vagy a növényi produkció és funkció távérzékelése.

A Növényökológia jegyzet pdf formában letölthető.

 

Közlemény gyepek términtázatáról

Elfogadták egy közleményünket, ha valakit érdekel, itt érheti el.

A munka 8 helyszínen kb. 10 év alatt gyűjtött adatokat dolgoz fel. Valamennyi mérési alkalommal, összesen 77-szer, azonos mintavételi elrendezést követtünk, egy 15 m kerületű kör mentén 20 cm-enként mértünk. Először 10 cm-es foltban levágtuk a biomasszát, utána a levágott folton megmértük a talajlégzést és háttérváltozóit, a talaj nedvességtartalmát és a talajhőmérsékletet.

Mind az elrendezés, mind a nagy ismétlésszám (75/alkalom) azt a célt szolgálta, hogy az összegyűjtött adatokat términtázati szempontból elemezhessük. Ezeknek a módszereknek hátterében az a megfigyelés áll, hogy az egymáshoz közelebbi pontokon mért értékek jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a távolabbiakhoz, illetve, hogy ez a hasonlóság a távolsággal csökken, majd egy bizonyos távolságnál (foltméretnél) megszűnik. A foltméret fontos jellemzője egy változó pillanatnyi térbeli mintázatának, mert a környezeti tényezők hatására alakul ki, azok limitáló hatására utalhat.

A vizsgálati helyszíneket négy csoportba osztottuk aszerint, hogy milyenek a talajadottságok és a növényzeti borítás:

a) alacsony talajbeli széntartalom, homoktalaj, nyílt növényzet

b) magas széntartalom, közepes zártságú homoki gyep, közepes növénymagasság

c) közepes széntartalom, nedves homoki gyep, magas, zárt állomány

d) közepes széntartalom, magas állomány, löszgyep

A sokhelyszínes összehasonlításból azt tudtuk megállapítani, hogy a növényzet záródása és a talaj széntartalmának növekedése előfeltétele annak, hogy a talajlégzés vagy háttérváltozóinak términtázata egyáltalán megjelenjen, leírható legyen ebben a nagyon finom térbeli léptékben. Más szóval, hogy a közelebbi pozíciók hasonlósága nagyobb legyen, mint a távolabbiaké. Nyílt gyepekben ez nem áll fenn, mert a legközelebbi helyek pl. igencsak különböznek abban, hogy van-e ott növény vagy egyáltalán nincs, csak csupasz talaj, ezáltal a talajlégzés intenzitása rendkívül változatos. Ugyanígy variál a két legfontosabb hatótényező, a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete is. A növényzet záródásával mind a háttérváltozók, mind a biotikus válaszok hasonlósága növekszik a közelebbi pontokon, csökken a változékonyság. Ezen kívül a mintázatok összerendeződése is megfigyelhető: a talaj nedvességtartalma meghatározza a talajlégzés foltméretét, valamint szabályozott a talajhőmérséklet is oly módon, hogy a magasabb nedvességtartalmú foltok hűvösebbek a párolgás (párologtatás) hűtőhatása következtében.

Ezek a megfigyelések azért lehetnek érdekesek, mert az előrejelzések szerint a klímaváltozással Hazánk területén gyakoribb lehet nyáron az aszály, nagyobbak lehetnek a hőmérsékleti maximumok. Ha a vizsgált növényzeti típusok mentén elképzelünk egy szárazodási és felnyílási folyamatot, következtethetünk arra is, hogy ezzel párhuzamosan a gyepek az időjárási szélsőségekre is érzékenyebbek lesznek, mert elveszítik azt a képességüket, hogy összerendezett términtázatokban reagáljanak a hatótényezőkre, tompítsák azokat.

Tájszerkezet átalakítással és szén-dioxid megkötéssel az aszály ellen

Az MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport évek óta foglakozik többek között a gyepek aszályérzékenységének vizsgálatával. Ezért üdvözöljük Áder János, Köztársasági elnök Úr által kezdeményezett átfogó vízügyi programot és a közelgő budapesti Víz Világcsúcsot (Millenáris, 2016. november 28-30.)

Aszály a bugaci szürkemarha legelőn

Munkáink során többek között kimutattuk, hogy száraz időszakban a gyepek szén-dioxid (CO₂) kibocsátása meghaladja az elnyelés intenzitását, emiatt a gyep – a száraz időszak hosszától függően – akár éves szinten nettó CO₂ kibocsátó lehet. A nettó éves CO₂ kibocsátás rendkívül kedvezőtlen hiszen ez gyakorlatilag a gyepek sivatagosodásához vezethet. Ezáltal nemcsak a gyepek de a gyepekhez köthető haszonállatok produkciója is csökkenhet.

Visszatemetett Kelő-ér csatorna

A gyepek vízellátását a tájszerkezet átalakításával azonban lehet növelni. A Kiskunsági Nemzeti Park például a korábbi vízelvezető csatornák részleges visszatömésével és úttöltések rendezésével kívánja növelni az egykor kiterjedtebb üde rétek, vizel élőhelyek területét. A Homokhátságon így már megvalósult a korábban mesterségesen mélyített Kelő-ér (csatorna) visszatömése, így nagyobb esőzések idején több víz maradhat az ér kiindulási helyén a Szekercés-székben. Kérdés, hogy az úttöltések, csatornák rendezése hogyan befolyásolja a csatorna irányába mozgó felszín alatti vízmennyiséget és ez hogyan befolyásolja a Szekerecés-szék kaszálójának produkcióját? 

A vízügyi programban kiemelt cél a Homokhátság vízproblémáinak kezelése. Esőt – egyelőre – nem lehet „csinálni”, de a fentiek mellett számos olyan technológia létezik, amellyel meg lehetne tartani a vizet a tájban. A Víz Világcsúcson  többek között erről is lesz szó, tehát arról, hogy hogyan lehet kezelni a vízhiányos ökoszisztémákat (Session 6). Ezért várjuk és ajánljuk a közelgő fontos és nagyszabású eseményt. A vízellátás növelése a produkció stabilitáshoz, illetve a szén-dioxid megkötő kapacitás növeléséhez is hozzájárulhat.