Mennyi víz is van a Földön?

A bolygónkon található vízmennyiségről mindenki nagyjából azt tudja, hogy mivel az óceánok és tengerek borítják a felszín nagy részét, ezért sós vízből jó sok van, édesvízből pedig sokkal kevesebb. Hogy ezek a mennyiségek hogyan is aránylanak egymáshoz, azt mutatja be ez a szép ábra:

A Föld méretéhez képest a sós víz (nagyobb kék gömb) és az édesvíz (kisebb) térfogata.

Összességében a Földön található vízmennyiség kb. 97.5%-a az óceánok és tengerek vize, a maradék 2.5% pedig az édesvíz, annak is nagy része (kb. 2/3-a) fagyott, azaz jégsapkák, gleccserek formájában van jelen.

Most jut csak eszembe, hogy a budapesti Víz Világtalálkozó is most van, így nagyon aktuális a téma.

A mennyiségekről még annyit, hogy hazánk területére átlagosan 585 mm csapadék hullik évente (ez kb. 54 km³ víz, nem is kevés). Ez némileg elmarad a szárazföldekre hulló átlagtól, ami kb. 770 mm évente.

Az emberi népesség növekedése - a környezeti problémák gyökere?

Hát ezt a videót is érdemes megnézni a YouTube-on, az emberi népesség növekedését mutatja az ember megjelenésétől kezdődően. És a záró gondolatok miatt is érdemes megnézni, tartalmaz egy becslést arra nézve, hogy a növekedés hol éri el a maximumát.
Felveti a születésszabályozás lehetőségét is (family planning a videóban), ami egy érdekes kérdés, hiszen a problémák legfőbb okát célozza, viszont ilyen fajta egyezkedésről - hogy ezt esetleg szabályoznák a fejlődő országokban - nem lehet hallani. Persze akkor az is felvetődik, hogy ezzel egy időben Európában ösztönözni kell-e a növekedést?
Ami még érdekes a videón, hogy Afrika, mint az emberiség bölcsője csak az utolsó században lett igazán gyorsan növekvő népességű.

A bugaci gyep evapotranszspirációja

Az éghajlatváltozás kapcsán gyakran felmerül a növényzet vízellátottságának, illetve ennek a  megváltozásának kérdése. Az MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport honlapján összeállítottunk egy rövid összefoglalót a bugaci gyepökoszisztéma eddy-kovariancia módszerrel mért evapotranszspirációjáról. Szembetűnő, hogy a tavaszi és nyári hónapokban az elpárologtatott víz mennyisége jócskán meghaladja a havi csapadék mennyiségét, a különbséget a télen hullott csapadék fedezi. A folyamat éves skálán is működik: a 2010-ben hullott átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék, a következő két amúgy aszályos nyáron át biztosította a növények vízellátottságát. Kérdés, hogy milyen mértékben és időskálán képes a talaj-növényzet rendszer ellensúlyozni az éghajlatváltozás hatásait.

Özönvíz előtt

Októberben jelent meg a National Geographic másfél órás dokumentumfilmje a klímaváltozásról, amelyben bemutatják a globális felmelegedés jelenlegi tüneteit, illetve a jövőben várható következményeit. Az „Özönvíz előtt” című film során betekintést nyerhetünk a világ különböző pontjainak ebből fakadó problémáiba, és láthatjuk, hogy az érintett országok milyen módszerekkel igyekeznek megküzdeni a klímaváltozás okozta mindennapi gondokkal. A narrátor szerepét az ENSZ békenagyköveti tisztét is betöltő Leonardo DiCaprio vállalta, aki környezetvédelmi aktivistákkal, valamint híres közéleti személyiségekkel - Barack Obamával, Bill Clintonnal, Ferenc pápával - beszélget többek között gazdasági rendszereink fenntartható módon történő átalakításának lehetőségeiről. Az Oscar-díjas dokumentumfilmes Fisher Stevens-szel forgatott filmben nemcsak a globális felmelegedés katasztrofális következményeit taglalják, hanem a kihalás szélére került fajok és ökoszisztémák megmentésére is keresik a megoldásokat.

A videó az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ

A szén-dioxid kvóta biznisz megjelent az állattenyésztésben!

A klíma változik és ebben az agráriumnak 10-25%-os a részesedése a kibocsátott üvegházhatású gázokon keresztül. A szektor azonban nemcsak részbeni okozója, illetve szenvedője de egyben megoldási kulcsa is a klímaváltozásnak. Az agrárium ugyanis számos technológián keresztül képes a kibocsátás csökkentésére, sőt a szén-dioxid megkötésére is. A kvóta biznisz ezt lenne hivatott támogatni.

De kezdjük ott, hogy az ipar vagy az energia szektor jelentősebb mértékben járul hozzá a kibocsátásokhoz, mint az agrárszektor, ám a csökkentés végett bevezetett szén-dioxid kvóta kereskedelem ott nem eredményezett valós kibocsátás csökkenést. Azért nem, mert pl. a kvóta bizniszhez kapcsolódó tiszta fejlesztési mechanizmus során egy fejlett országbeli ipari cég fejlődő országban történő megújuló energia forrás alapú beruházása kibocsátás csökkentésnek számolható el, vagyis nincs valós csökkentés, csak a ki nem bocsátott szén-dioxid értékesítése történik a piacon (ha fosszilissel állították volna elő ugyanazt az energiát akkor valóban nagyobb lenne a kibocsátás). A kvóta bizniszben túl sok kibocsátásra jogosító egység van a piacon, felhígult a piac, sőt alapvetően pl. vízi erőmű létesítését segíti Kínában. És ez baj? Tulajdonképpen nem, csak ettől még nem csökken a valós kibocsátás, csupán kisebb arányban nő. Pörög a gazdaság, van termelés, van adó, van energia, van közjó!

Farm USA-ban

Az állattenyésztésben, illetve egyelőre a fejlődő országok tejtermelésében (és itt is csak a 100-as állatlétszám alatti tehenészetekben) megjelenő új kvóta biznisz hasonló sémára épül. Élelmezésre szükség van, tehát sehol nem az állatok csökkentése cél, ami főleg a fejlődő országokban nem lenne megindokolható, ellentétben a pazarló/habzsoló Nyugattal (egy bangladesi 4, míg egy egyesült államokbeli 120 kg húst eszik évente, vagy egy szudáni 0, míg egy finn 361 liter tejet fogyaszt). Mi a teendő? Burkoljuk be az egészet és „klímavédelmi technológiákon”, illetve ilyen jogcímeken keresztül ösztönözzük a termelés növekedését a fejlődő országokban?! A tejtermelésben most bevezetett kvóta biznisz erről szól. 

Ez számos kérdést vet fel.

Farm Kenyában

1. Miért nem a fejlett világ, intenzív produkcióján keresztül tesztelik először a bizniszt, ahol valóban jelentős kibocsátás csökkenést lehetne elérni? 
2. Miért nincs benne a rendszerben a legelő talajának szénmegkötésének támogatása, ami valóságos megkötést eredményezne? 
3. Kik lesznek a befizetők a rendszerben? Elképzelhető, hogyha nem sikerül teljesíteni az előírásokat akkor egy élelmiszertermelő farm befizető lesz a rendszerben, ergo klíma büntetésként kap?
4. És hol marad a fogyasztó felelőssége…? Miért nem a nagy fogyasztók kerülnek be a kvóta bizniszbe a kicsik meg nyernek az ügyön? 
5. A gazdáknak ez egy újabb adminisztrációs teher lesz? Vagy pénz áll a házhoz? Aki ügyes és időben kapcsol annak ez valószínűleg valóban potenciálisan többlet jövedelmet jelent!  
6. Bár nem lenne egyszerűbb ha a termékek valós árát fizetné meg a fogyasztó? 
7. Ha ezek a klímavédelmi technológiák egyben produkció növelők, akkor minek köré a klíma biznisz?! Elég lenne egy  tudástranszfer! És akkor a farmerek több terméket tudnának eladni és a klíma is megmenekülne!   
8. Lassan a klímaváltozáson már mindenki nyer… Nyer az ipar és az energia szektor, beindultak a megújulók köré csoportosuló érdekszférák és most az állattenyésztés juthat többlet jövedelemhez!

A kutató meg minden buliból kimarad…csupán a probléma megoldása és a felelősség marad rá…

Örüljünk, sírjunk, vagy nevessünk; mindenki írja meg, mert ez a kutatások irányát (érdemes-e ezért kutatni?) és ezen keresztül a döntéshozatalok hátterét is befolyásolja!

Naprakész Növényökológia jegyzet

Tisztelt Olvasók, kedves tudásra éhezők!

Szíves figyelmükbe ajánljuk átdolgozott, új és naprakész Növényökológia jegyzetünket!

A jegyzetet biológia, ökológia és agrár témában tanuló egyetemi hallgatók számára ajánljuk, de bárki, akihez közel áll az ökológia és a növények világa, talál benne hasznos információt.

A hagyományos növényökológia fejezetek mellett (pl. a szárazföldi vegetáció szerveződése, biogeokémiai ciklusok) olyan új fejezetek is helyet kaptak a jegyzetben, mint pl. az ökológiai modellezés, a tájökológia vagy a növényi produkció és funkció távérzékelése.

A Növényökológia jegyzet pdf formában letölthető.

 

Közlemény gyepek términtázatáról

Elfogadták egy közleményünket, ha valakit érdekel, itt érheti el.

A munka 8 helyszínen kb. 10 év alatt gyűjtött adatokat dolgoz fel. Valamennyi mérési alkalommal, összesen 77-szer, azonos mintavételi elrendezést követtünk, egy 15 m kerületű kör mentén 20 cm-enként mértünk. Először 10 cm-es foltban levágtuk a biomasszát, utána a levágott folton megmértük a talajlégzést és háttérváltozóit, a talaj nedvességtartalmát és a talajhőmérsékletet.

Mind az elrendezés, mind a nagy ismétlésszám (75/alkalom) azt a célt szolgálta, hogy az összegyűjtött adatokat términtázati szempontból elemezhessük. Ezeknek a módszereknek hátterében az a megfigyelés áll, hogy az egymáshoz közelebbi pontokon mért értékek jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a távolabbiakhoz, illetve, hogy ez a hasonlóság a távolsággal csökken, majd egy bizonyos távolságnál (foltméretnél) megszűnik. A foltméret fontos jellemzője egy változó pillanatnyi térbeli mintázatának, mert a környezeti tényezők hatására alakul ki, azok limitáló hatására utalhat.

A vizsgálati helyszíneket négy csoportba osztottuk aszerint, hogy milyenek a talajadottságok és a növényzeti borítás:

a) alacsony talajbeli széntartalom, homoktalaj, nyílt növényzet

b) magas széntartalom, közepes zártságú homoki gyep, közepes növénymagasság

c) közepes széntartalom, nedves homoki gyep, magas, zárt állomány

d) közepes széntartalom, magas állomány, löszgyep

A sokhelyszínes összehasonlításból azt tudtuk megállapítani, hogy a növényzet záródása és a talaj széntartalmának növekedése előfeltétele annak, hogy a talajlégzés vagy háttérváltozóinak términtázata egyáltalán megjelenjen, leírható legyen ebben a nagyon finom térbeli léptékben. Más szóval, hogy a közelebbi pozíciók hasonlósága nagyobb legyen, mint a távolabbiaké. Nyílt gyepekben ez nem áll fenn, mert a legközelebbi helyek pl. igencsak különböznek abban, hogy van-e ott növény vagy egyáltalán nincs, csak csupasz talaj, ezáltal a talajlégzés intenzitása rendkívül változatos. Ugyanígy variál a két legfontosabb hatótényező, a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete is. A növényzet záródásával mind a háttérváltozók, mind a biotikus válaszok hasonlósága növekszik a közelebbi pontokon, csökken a változékonyság. Ezen kívül a mintázatok összerendeződése is megfigyelhető: a talaj nedvességtartalma meghatározza a talajlégzés foltméretét, valamint szabályozott a talajhőmérséklet is oly módon, hogy a magasabb nedvességtartalmú foltok hűvösebbek a párolgás (párologtatás) hűtőhatása következtében.

Ezek a megfigyelések azért lehetnek érdekesek, mert az előrejelzések szerint a klímaváltozással Hazánk területén gyakoribb lehet nyáron az aszály, nagyobbak lehetnek a hőmérsékleti maximumok. Ha a vizsgált növényzeti típusok mentén elképzelünk egy szárazodási és felnyílási folyamatot, következtethetünk arra is, hogy ezzel párhuzamosan a gyepek az időjárási szélsőségekre is érzékenyebbek lesznek, mert elveszítik azt a képességüket, hogy összerendezett términtázatokban reagáljanak a hatótényezőkre, tompítsák azokat.