Elfogadták egy közleményünket, ha valakit
érdekel, itt érheti el.
A munka 8 helyszínen kb. 10 év alatt gyűjtött
adatokat dolgoz fel. Valamennyi mérési alkalommal, összesen 77-szer, azonos
mintavételi elrendezést követtünk, egy 15 m kerületű kör mentén 20 cm-enként
mértünk. Először 10 cm-es foltban levágtuk a biomasszát, utána a levágott
folton megmértük a talajlégzést és háttérváltozóit, a talaj nedvességtartalmát
és a talajhőmérsékletet.
Mind az elrendezés, mind a nagy ismétlésszám
(75/alkalom) azt a célt szolgálta, hogy az összegyűjtött adatokat términtázati
szempontból elemezhessük. Ezeknek a módszereknek hátterében az a megfigyelés
áll, hogy az egymáshoz közelebbi pontokon mért értékek jobban hasonlítanak
egymáshoz, mint a távolabbiakhoz, illetve, hogy ez a hasonlóság a távolsággal
csökken, majd egy bizonyos távolságnál (foltméretnél) megszűnik. A foltméret
fontos jellemzője egy változó pillanatnyi térbeli mintázatának, mert a
környezeti tényezők hatására alakul ki, azok limitáló hatására utalhat.
A vizsgálati helyszíneket négy csoportba
osztottuk aszerint, hogy milyenek a talajadottságok és a növényzeti borítás:
a)
alacsony talajbeli széntartalom, homoktalaj, nyílt növényzet
b) magas széntartalom, közepes zártságú homoki
gyep, közepes növénymagasság
c) közepes széntartalom, nedves homoki gyep,
magas, zárt állomány
d) közepes széntartalom, magas állomány,
löszgyep
A sokhelyszínes összehasonlításból azt tudtuk
megállapítani, hogy a növényzet záródása és a talaj széntartalmának növekedése
előfeltétele annak, hogy a talajlégzés vagy háttérváltozóinak términtázata
egyáltalán megjelenjen, leírható legyen ebben a nagyon finom térbeli léptékben.
Más szóval, hogy a közelebbi pozíciók hasonlósága nagyobb legyen, mint a
távolabbiaké. Nyílt gyepekben ez nem áll fenn, mert a legközelebbi helyek pl.
igencsak különböznek abban, hogy van-e ott növény vagy egyáltalán nincs, csak
csupasz talaj, ezáltal a talajlégzés intenzitása rendkívül változatos. Ugyanígy
variál a két legfontosabb hatótényező, a talaj nedvességtartalma és
hőmérséklete is. A növényzet záródásával mind a háttérváltozók, mind a biotikus
válaszok hasonlósága növekszik a közelebbi pontokon, csökken a változékonyság.
Ezen kívül a mintázatok összerendeződése is megfigyelhető: a talaj
nedvességtartalma meghatározza a talajlégzés foltméretét, valamint szabályozott
a talajhőmérséklet is oly módon, hogy a magasabb nedvességtartalmú foltok
hűvösebbek a párolgás (párologtatás) hűtőhatása következtében.
Ezek a megfigyelések azért lehetnek érdekesek,
mert az előrejelzések szerint a klímaváltozással Hazánk területén gyakoribb
lehet nyáron az aszály, nagyobbak lehetnek a hőmérsékleti maximumok. Ha a
vizsgált növényzeti típusok mentén elképzelünk egy szárazodási és felnyílási
folyamatot, következtethetünk arra is, hogy ezzel párhuzamosan a gyepek az
időjárási szélsőségekre is érzékenyebbek lesznek, mert elveszítik azt a
képességüket, hogy összerendezett términtázatokban reagáljanak a
hatótényezőkre, tompítsák azokat.
