Az MTA-SZIE
Növényökológiai Kutatócsoport évek óta foglakozik többek között a gyepek
aszályérzékenységének vizsgálatával. Ezért üdvözöljük Áder János, Köztársasági
elnök Úr által kezdeményezett átfogó vízügyi programot és a közelgő budapesti Víz Világcsúcsot (Millenáris,
2016. november 28-30.) |
| Aszály a bugaci szürkemarha legelőn |
Munkáink során többek között kimutattuk, hogy száraz
időszakban a gyepek szén-dioxid (CO2) kibocsátása meghaladja az
elnyelés intenzitását, emiatt a gyep – a száraz időszak hosszától függően –
akár éves szinten nettó CO2 kibocsátó lehet. A nettó éves CO2 kibocsátás rendkívül kedvezőtlen hiszen ez gyakorlatilag a gyepek sivatagosodásához
vezethet. Ezáltal nemcsak a gyepek de a gyepekhez köthető haszonállatok
produkciója is csökkenhet.
 |
| Visszatemetett Kelő-ér csatorna |
A gyepek vízellátását a tájszerkezet átalakításával azonban lehet
növelni. A Kiskunsági Nemzeti Park például a korábbi vízelvezető
csatornák részleges visszatömésével és úttöltések rendezésével kívánja növelni az
egykor kiterjedtebb üde rétek, vizel élőhelyek területét. A Homokhátságon így
már megvalósult a korábban mesterségesen mélyített Kelő-ér (csatorna)
visszatömése, így nagyobb esőzések idején több víz maradhat az ér kiindulási helyén a Szekercés-székben.
Kérdés, hogy az úttöltések, csatornák rendezése hogyan befolyásolja a csatorna
irányába mozgó felszín alatti vízmennyiséget és ez hogyan befolyásolja a Szekerecés-szék
kaszálójának produkcióját?
A vízügyi programban kiemelt cél a Homokhátság vízproblémáinak kezelése. Esőt
– egyelőre – nem lehet „csinálni”, de a fentiek mellett számos olyan technológia létezik,
amellyel meg lehetne tartani a vizet a tájban. A Víz Világcsúcson többek között
erről is lesz szó, tehát arról, hogy hogyan lehet kezelni a vízhiányos ökoszisztémákat (Session 6). Ezért várjuk és ajánljuk a közelgő fontos és nagyszabású eseményt. A vízellátás növelése a produkció
stabilitáshoz, illetve a szén-dioxid megkötő kapacitás növeléséhez is
hozzájárulhat.
